A budapesti Dávid Ferenc-Egylet 2. évkönyve 1902-1903 (Budapest, 1903)
V. Felolvasó ülés
43 csak akkor értettem meg, mikor láttam, hogy a 4 heti karácsonyi és 3 heti húsvéti szünidő tartamára a Ch. H. kapui bezárulnak a növendékek előtt s igen nagy zavarba jöhet az, ki nem gondoskodott előre, hogy legyen hol töltenie a szünidőket. Miss Sharpe figyelme azonban kiterjedt erre is, úgy mint mindenre, már odaérkezésem előtt is, hát még azután. Megérkezésemkor nem mutatott meglepetést sem Miss Sharpe, sem 2 évvel fiatalabb nővére Matilda, afölött, hogy szürke, angol utazóruhában érkeztem meg exotikus nemzeti viselet helyett; mig a Ch. H. Sch. többi lakói nem titkolták, hogy e tekintetben igen csalódtak, s később többször hallottam sajnálkozást afölött, hogy egyet sem hoztam magammal festői nemzeti ruháim közül. Minthogy egyik főczélom, hogy Önök előtt is az ő kedves és tiszteletreméltó valóságában álljon a mi nemes szivü barátnőnk, elmondok egy kis epizódot, mely egyaránt jellemző az ő finom gyöngédségére, mint arra, hogy milyen véleménynyel vannak felőlünk a távol nyugaton: Este és fáradtan érkezvén meg, mindjárt nyugalomra tértem. Másnap d. e. Miss Sharpe sétálni vitt s úgy intézte, hogy megkésve jöttünk az ebédhez s igy kettőnknek külön terítettek egy kis szobában. Feltűnt nekem, hogy az ételeket behozó szobaleány nem szolgált fel az asztalnál, hanem magunkra hagyott és maga Miss Sharpe kinálgatott, a legszeretetreméltóbban gondoskodva rólam. De nem voltam még ismerős a szokásokkal s nem sokat gondolkoztam ezen körülmény okairól. Csak sokkal későbben jöttem rá, hogy a mi kedves öreg barátnőnk attól tartott, hogy a messze keletről érkező magyar leány nem fogja tudni, hogyan kezelje a kést és villát! Nehogy pedig e miatt bárki — akár csak a cselédség is — megszólhasson, s nehogy figyelmeztetéséért bárki előtt is pirulnom kelljen : ezért kellett nekünk először ketten, tanuk nélkül ebédelnünk. Amint finom lelkét később megismertem, gondolom, igen nagy megkönnyebbülésére szolgálhatott, mikor látta, hogy a gyöngéd alakban beadni szándékolt figyelmeztetés fölösleges. Mindez akkor lett világossá előttem, mikor nehány héttel később egy olasz leány érkezvén a Ch. House-ba, azt nehány napig ugyancsak négyszemközti ebédre fogta Miss Sharpe. — Ez csekélység, de mégis jellemzi a mi kedves barátnőnk lényét. S ezzel a lelki finomsággal mekkora igénytelenség párosul! Mindkét nővér végtelen egyszerűen, mondhatnám szegényesen ruházkodik; megjelenésükből ítélve, senki sem gondolná, hogy
