A budapesti Dávid Ferenc-Egylet 2. évkönyve 1902-1903 (Budapest, 1903)
III. Felolvasó ülés
30 őszinte jellemű, szabadságért küzdő és lelkesülő geniális magyar fajunknál — mely mindig kész volt a tisztultabb, szabadabb eszmék elfogadására — csakugyan ne tudjon idővel nagyobb mérvben hódítani. Vagy hogy ne jöjjön egy mélyebb kedélyű korszak, midőn a függetlenül és önállóan gondolkodó emberek között támadnak majd talán olyanok is, kik már igazságérzetüknél fogva is szívesen exponálják magukat egy oly irányért, azért az egyházért, mely őszintén és bátran szembe mer nézni mindenkor az igazsággal! Hogy ne jöjjön majd idő, melyben a felvilágosodott, elfogulatlanul gondolkozó embereknek is jól esik talán rokonlelkek társaságában egy kis otthonra találni. Úgy érzem, mintha most önkénytelenül eltaláltam volna a helyes kifejezést! Valósággal otthonunk nekünk szabadelvűeknek a mi unitárius egyházunk. Mert bármennyire ne a felekezetiségben és templomozásban találjuk is fel vallásosságunkat, azért ahányszor csak e kis templomba lépünk, mintha mindig haza jönnénk! Ha a külvilágban lépten-nyomon tapasztaljuk, hogy jóknak és igazaknak vélt szabadelvű eszméink, gondolataink, törekvéseink félreértetnek — a legtöbbször mi magunk is velük együtt — és kezdjük magunkat az emberek társaságában kényelmetlenül és idegenen érezni, biztosak lehetünk benne, hogy ide visszatérve, a máshol rosszul fogadott, félreértett eszméink, gondolataink itt mindenkor hűséges »otthonira találnak. Ha sokszor meghasonolva a világgal, magunkkal, sőt még néha saját eszméinkkel is és meglepve a teljes pessimizmus által, elcsüggedve tépelődünk megoldhatatlannak látszó problémák felett, meglehetünk győződve arról, hogy ide belépve, lecsillapul háborgó lelkünk, újból megtaláljuk annak összhangját és minden tekintetben »itthon« fogjuk magunkat ismét érezni. — Vagy ha a mai hóbortos világban lelkünk valami mystikus tannak, fantastikus kultusznak lesz rabja és elhitetjük magunkkal, hogy mi tudományos és felvilágosodott alapon állunk------------ez a mi tiszta és egészséges levegőnk, a legjobb orvosság reája ! Ha egyikünk vagy másikunk kénytelen bármily oknál fogva a házi tűzhely melegét nélkülözni, vagy esetleg egy száraz, lélekölő munkakörhöz van kötve, mely kifárasztja, elcsüggeszti testét lelkét és nincs számára egy nyugalmat Ígérő hely, nincs életében egy megnyugvópont, mely lelkét jól eső pihenéssel töltené el, annak ez a mi egyházunk egy kis oázis, melyben a zaklatott lélek megpihen De nem csak nekünk — kik felekezetileg is ide tartozunk — szolgál e kis templom otthonul, hanem otthont képvisel egyúttal
