A budapesti Dávid Ferencz Egylet 1. évkönyve 1901-1902 (Budapest, 1902)

I. Megnyitó közgyűlés

6

nyíltan és szabadon: hogy a mi Egyletünk elsősorban is vallásos irányú egyesület? . . . Hogy a vallás-erkölcsi eszmék és a hitélet terjesztését és megerősítését tűzte ki czéljául?

Talán a kereszténység 20-ik századában, a vallás és a hit elvesztette volna-e azt a hatalmas, fenntartó és átalakító erkölcsi erejét, mely évezredek óta él és működik az emberben ? . . . Feleslegessé vált volna korunkban a vallás ? . . . Pótolhatja-e azt valami újabb intézménye az emberi észnek?... Pótolhatja-e azt az elvont vagy gyakorlati tudomány ?...-Vájjon a családi, társadalmi és állami szervezeteknek többé nem legerősebb alapja-e a vallás ?

Azt hiszem, mi mindnyájan egyetértünk itt abban és egy szívvel és lélekkel valljuk: hogy vallásos érzés és hit nélkül az ember és az emberiség ma épp úgy nem lehet el, — mint nem lehettek el elődei! Az a titkos, hatalmas isteni erő, — mit vallásos ihletnek, sejtelemnek és érzelemnek nevezünk, ősidőktől fogva benne él, • benne lüktet az emberi lélekben s annak kiegészítő részét képezi.

Messze vezetne tárgyunktól, ha a vallás első jelenségeit, behatásait s keletkezésének alapcsiráit nyomozni és kutatni kezdenők. A vizsgálatába sem bocsátkozhatunk bele ama theoriáknak, melyek a vallás eredetét a természeti külerők és égi testeknek az ősemberre gyakorolt benyomásától származtatják. Ama legújabb héber felfogásra sem reflektálunk, mely a vallás eredetét az álomra, az emberi agy e csodálatos s máig is megfejthetetlen működésére vezeti vissza. Annyi bizonyos, hogy királyok, nagy emberek s próféták álmai, az álmok megfejtése és jóslása s ebből folyólag különböző babonás hitek nagy szerepet játsztak az emberi nem fejlődésének történetében. A halottak és a sírok iránti szent kultusz a kínaiaknál ma is virágzik.

Bármint is keletkezett a vallás, tény, hogy az első ember magával hozta már a misztikus chaoszból a vallásos érzelmek iránti fogékonyságát. Ezredévek tradicziói fűződnek a valláshoz! Az emberiség kulturtörténelme ugyszólva a vallás történelme. Az emberi szellemnek legelső megnyilatkozása is építésben, szobrászatban, külső és belső dekorácziókban, dalban, énekben, költeményben, kő és pergament iratokban a vallásos érzelem magasztalása volt. Vallásos alapon indult meg az emberi társulás kezdetleges szervezkedése is. Ennélfogva a vallás egyik főtényezője a fajok tömörülésének, országok, birodalmak s benne a társadalmak megalakulásának. A különböző vallási rendszerek nyomták