Boros György (szerk.): Értesítő a Dávid Ferencz Egylet 1885. augusztus 29-én Kolozsvárt tartott alakuló közgyűléséről - A Dávid Ferencz Egylet kiadványai 1. (Kolozsvár, 1885)
33 közöltetik, hogy az igy kifejtett eszmék, elvek és vélemények minél szélesebb körben megismertessenek. Ha az egylet pénzvagyona az Értesítő kiadását nem fedezné, akkor a választmány a „Keresztény Magvető“ szerkesztőségével egyetértve gondoskodik, hogy a „Keresztény Magvetődben az arra érdemesebb tárgyak közöltessenek. A választmány. 19. §. Az egylet ügyeit egy Kolozsvárt székelő választmány intézi, mely áll az egylet tisztviselőiből s ezeken kívül a közgyűlés által választott hat rendes tagból, kiknek tekintettel a választmány székhelyére, Kolozsvárt lakó egyleti tagoknak kell lenniök. A fiók-egyletek elnökei a választmány rendes tagjainak tekintetnek. A választmány kolozsvári tagjai a közgyűlésen Vs részben változnak s helyük ugyanakkor betöltetik. A kilépők újra választhatók. 20. §. A választmány teendői: a) az egylet közgyűlési határozatainak végrehajtása és elintézése, továbbá előkészítése mindazoknak az ügyeknek, a melyek az egylet czéljainak elérésére üdvösök és hasznosak lehetnek; b) az egylet és fiók-egyleti pénztárnokok számadásai felülvizsgálása, a jövő évi közgyűlés tárgysorozata előkészítése. 21. §. A választmány minden hónapban egyszer gyűlést tart, de a szükséghez képest többször is tarthat. A gyűlésre az elnök hívja meg a tagokat. 22. §. A választmány érvényes határozatot csak akkor hozhat, ha legalább öt tag jelen van. Szavazatok egyenlősége esetében az elnök szavazata dönt. A fiók-egyletek. 23. §. Az egylet tagjai egyházkörönként fiók-egyletekké alakulnak, vagy a mely egyházkörben egy vagy más formában már hasonló irányú egyletek vannak, azok az alapszabályok értelmében ily fiók-egyletekké alakulnak át. 24. §. A fiók-egyletek azon egyházkor fiók-egyletének neveztetnek, a melyben megalakultak, e tekintetben azonban a 3
