Boros György (szerk.): Értesítő a Dávid Ferencz Egylet 1885. augusztus 29-én Kolozsvárt tartott alakuló közgyűléséről - A Dávid Ferencz Egylet kiadványai 1. (Kolozsvár, 1885)
16 volna. Kiválóan vonzó s valóban nagyszerű a czim: „Dávid Ferencz Egylet“ melynek én részemről rendes tagjává örömmel ajánlkozom. Én részemről a nagy ide czélzó eszmét üdvözlöm s szivemből örvendek megszületésén s ugyanazért őszinte óhajtásom az, hogy ez az eszme egy nagy erős, hatalmas és egyházi életünknek egy hű képét felmutató testet öltsön magára. Kovács Mihály kereszturköri esperes. Ha Isten életemnek és egészségemnek kedvez, az eddigi indokolt mulasztást tehetségemhez képest kipótolni akarom. jRédiger Árpád küküllőköri esperes. En minden egyesületnek, melynek az a czélja, hogy azt a kevés unitárius erőt, a mi van, egyesítse, s ez által erősebbé tegye, barátja vagyok s a mi kevés, de nagyon kevéssel magam is birnék. jó szívvel rendelkezésre és közszolgálatra bocsátom. . . Jelentsen be tehát engemet is tagnak s győződjék meg arról, bogy a mit egy oly ember mint én, s oly viszonyok között lévő a milyenekben én vagyok tehet, azt én megteszem. Albert János lelkész, Torda. Késtem, mert mindig vártam a köri közgyűlést, melyen megbeszélve, s magáévá téve, minden pap és tanító az alakulandó egylet czélját, annak eszméitől lelkesülten mint megannyi aposolok menjünk szét híveinket is minél nagyobb számban nyerni meg a szent ügynek. — Erős az a hitem, hogy mindenki ismerni fogja e tekintetben kötelességét, mindenki meghozza erejéhez képest azt az áldozatot, melylyel egyházunknak s a mivelődés szent ügyének tartozunk. . . Jövőben hiszem, hogy mint fiókkörünk képviselői veletek együtt lehetünk, együtt örvendhetünk és munkálkodhatunk. De együtt és veletek vagyunk addig is, mert az eszme, a mag nálunk is fogékony kebelre talált, melyet ha a tőletek kölcsönzött hithűség és ügybuzgóság állandó melegével ápolunk, meg fogja bizonynyal jó gyümölcsét teremni. — Kérem Istent, vezéreljen a győzelem biztos reményével. Sándor Gergely deésfalvi lelkész.
