Az unitáriusok háromszázados zsinati ünnepélyének emléke, az 1868-ik év augusztus 29, 30 és 31-ik napjain Tordán tartott könyörgésekben és egyházi beszédekben (Kolozsvár, 1868)
VI. Simén Domokos: A pap az évangéliomnak óltalmazója. Könyörgés és egyházi beszéd
71 dését eszközölte? Valóban semmi egyéb atyámfiai! annak vonzó egyszerűségénél, igazságánál és tisztaságánál. Ha a keresztény vallás az apostolok által hirdetett egyszerűségben, eredeti tisztaságban megmarad: Isten orssága hamarább valósul, s következőleg az emberek boldogabbak lettek volna. Fájdalom! Jézus tudománya nem sokáig maradott meg a maga vonzó eredetiségében és tisztaságában. Csak hamar, a III-ik század elején földies salakot kezdettek az emberek vegyiteni az égi igazságok közé. Minthogy az egyházi atyák, vagyis az egyház tanitói közűi sokan a plátói íilosofiai iskola tanítványai voltak, lassanként lnkább-inkább eltávoztak a Jézus tudománya szellemétől. A plátói iskola tanításait öszszezavarták Jézus tudományával , következőleg az evangéliomnak eredeti, tiszta igazságait megrontották és elhomályosították '). Ez azonban — mint a híres egyháztörténet-iró Mosheim írja — csak külső rósz volt ; de ez a keresztény vallásnak természetét még nem rontotta meg. Nagyobb fátum érte a keresztény vallást akkor , a mikor ez a filosofia behatott a szent városba , s oly egyének is elfogadták , a kikre a tanítás bízva volt. Semmi sem volt oly szent a keresztény vallásban, hogy azt abban az időben ne profánálták volna* 2). A hamis tanok közűi, melyeket a plátói filosofiából a keresztény vallásba átvittek, legelső a háromság tana 3). A keresztény vallásra áttért plátónisták magokkal hozták az egyházba tanitójok r?ea?-sát, s azokkal az egyházi atyákkal, a kik az új plátónisták nézeteit csodálták és elfogadták , megalkották ebből a szent háromságot 4). Ezek ellen, ezeknek hamis orthodoxiája ellen har’) Mosheim, De turbata per reeeutiores Platonicos eeclesia commentatio, §. VI. s) Mosheim, ugyanott §. XXXIII. 3) Ide vonatkozólag helyesen jegyzi meg Basnage, hogy az egyházi atyák úgy tüntetik fel Plátót, mintha ö keresztény lett volna, már a keresztény vallás kezdete előtt. L. Historie des Juifs. Liv, IV. eh. IV. §. 20. — Csakugyan e helyen, idéz egy irót az V ik századból, a ki bámulatát fejezte ki a lelett, hogy az athenei bölcs a kijelentés legtitkosabb tanait, már a keresztény vallás megalapítása előtt, kifejtette. 4) Lásd Petavius, De trinitate. Lib. t.—A hires Cudworlh „Systema intellectuale“ czimü nagyszerű müvében azt mondja, hogy „valamint a plátónisták elfogadták a keresztények nézetét a logos-ra nézve, úgy a niceai zsinat előtti és utáni egyházi atyák is azt tartották a plátői háromságról, hogy az ugyanaz a keresztény háromsággal, vagy legalább anynyira közelit hozzá, hogy csak a kifejezésben különbözik“. Pag. 620. etc. Anynyi bizonyos, hogy a logos-nak személyesitése, s annak (ámbár másodrangu) istenségének megállapítása képezte legelőször a szent háromság magvát, a melyet legelébb Philó, a zsidó plátónista tanitott. Igaza van
