Az unitáriusok háromszázados zsinati ünnepélyének emléke, az 1868-ik év augusztus 29, 30 és 31-ik napjain Tordán tartott könyörgésekben és egyházi beszédekben (Kolozsvár, 1868)

II. Ferencz József: A hit és lelkiismert szabadsága. Könyörség és egyházi beszéd

6

n.

A lilt és lelMlsmeret

szabadsága*

Zsinati könyörgés, és egyházi beszéd.

Aug. 30-kán, vasárnap dél előtt mondotta

FERENCZ JÓZSEF,

kolozsvári rendes pap és tanár.

Könyörgés.

Egyetlen egy Isten! igazság és hatalom szent eszményképe! Nagy és magasztalt vagy te a mindenségben, melyet alkottál. Dicsőségedet szólja a fejünk felett elterülő végetlen égboltozat, s lábaink alatt a határok közé szoritott föld, melyeken hatalmad és jóságod jelei örök betűkkel vannak felírva. A hajnal biborszine millió ébredő lény örvendő zajával, s az alkony néma csendje a harangok imára hivó méla zúgásával téged dicsőitnek. Kelettől nyugotig, északtól délig neked tartozik hálával létéért és megtartatásaért minden élő és érző teremtmény. Téged imád a keresztény világ buzgó imádással. A te imádásodra borultunk le mi is e szent hajlékban, hová hazánk különböző vidékeiről neved tisztelete egybegyüjtött, s örömérzések közt áldunk téged életünkért, a nekünk adott lelki és testi erőkért, azon anyagi és szellemi jók öszszeségeért, melyekből részeltettél; ezek közt különösen a vallásért; mert bizonyára,. mindazon szent intézmények, között, melyekkel az emberiséget üdve útján vezeted, legfelségesebb a te szent fiad, az úr Jézus által alapított keresztény vallás, melynek alapköve a hit és lelkiismeret-szabadság, mely által tégedet egyedül való Istennek lenni megismertünk, mely új eget és új földet teremtett számunkra, melyben igazság, szeretet és szabadság lakozik.

Oh de e földön, melynek homályos gőzkörében könynyen elhomályosul az igazság, a keresztény vallás sem maradhatott meg égi tisztaságában ; emberi szenvedély és Önérdek csakhamar megszeplősiték azt;