Az unitáriusok háromszázados zsinati ünnepélyének emléke, az 1868-ik év augusztus 29, 30 és 31-ik napjain Tordán tartott könyörgésekben és egyházi beszédekben (Kolozsvár, 1868)

VII. Kríza János: Új papok felszentelésekor püspöki beszéd

103

szerint a földet, Máté Y, 5.) vezérelteti magát mindenben. E világon oly sok dolognak helyes folytatására és sikeres végrehajtására nem kevés élethölcseség, óvatosság s finom tapintat kívántatik.

Ily tulajdonok mellett, többeket nem is illetve, sikerdús lehet a ti lelkészi munkásságtok is fiatal szolgatársaim! Bizonyára e siker a hivatal egyformán lelkes és okos folytatása mellett sem lehet minden községben egyenlő ; a legjobb akarat, a legbuzgóbb törekvés, a legnemesebb czél is megtörik gyakran községek, vagy egyesek makacs ellentállásán, bizalmatlanságán és vastag előítéletein. Annál becsülendőbb lesz bennetek a törhetetlen bátorság, fáradhatatlan és csüggedni nem akaró buzgóság s az az erős hit: hogy az általatok elhintett jó magvak egykor teremni fognak, teremniök kell. Vigasztaljon küzdelemteljes pályátokon az öntudat, hogy megtettétek, a mi tehetségtekben állott, s majd ha a nemes harczok estvéje közeledik, adja a mennyei Atya, hogy a pásztori botot kezetekből azzal a meggyőződéssel és vigasztalással tehessétek le, mint a nagy apostol szent Pál: senkinek kenyerét ingyen nem ettük, hanem fáradsággal és nyomorúsággal, éjjel és nappal munkálkodván. 2. Thess. 3, 8.

Az elmondottakból értve már a papi szent hivatal, az annyi fáradság s önfeláldozó munkássággal és felelősséggel járó lelkipásztorkodás kellékeit, főpásztori tisztemnél fogva kérdem tőletek, kedves atyámfiái! megállotok-e mégis e szent szolgálat felvétele s az abban mind végig megmaradás iránt kijelentett szándéktokban? — erre nékem mindnyájan tisztán és érthetőleg feleljetek!

(Felelnek.)

Most jelenjetek meg a felszentelési szent ünnepélyre s főjegyző atyánkfiát ezennel kérem, Írassa be ez új szolgatársainkkal neveiket az új papok névkönyvébe.

(Itt következik a felszentelés.)

És már ifjú pályatársaim, apostoli egyszerű szertartásunkkal a papi hivatalra felszentelt, törvényesen kibocsátott szolgái az Ur Krisztusnak, induljatok az ő szent szolgálatának folytatására. Önkéntes indulatból s miért kétlenők? belső hivatás érzetéből léptetek a nagy mester s apostolai által megindított lélek — megváltás s idvezités munkájába. — Az élő Isten szent színe előtt — az ő lénye egységét s az őszent fia, az ember Jézus Krisztus igaz messiási küldetését valló hitrokonitok ily számos résztvevő jelenlétében tevétek le hűségtök fogadalmát, s a midőn elöljáróitok áldó kezei fejeteken nyugodtak, nem