Boros György (szerk.): Értesítő a Nemzetközi Unitárius Conferencziáról (Kolozsvár, 1897)
A Nemzetközi Unitárius Konferenczián tartott beszédek és felolvasások - Beszédek és felolvasások
87 le itt megjelent angol és amerikai barátaink és barátnőink érdeméből, ha azon meggyőződésemnek adok kifejezést, hogy a midőn ők hozzánk fáradtak, hogy e konferencziában részt vegyenek, ezzel egy oly ügynek tettek szolgálatot, a mely őket ép oly közelről érdekli 7 mint minket s ép annyira szivökhöz van forrva, mint a miénkhez. E mellett legyen szabad remélenem, hogy nemes elhatározásukért s a megtett fáradságért és áldozatért némi kárpótlást fognak találni abban a szives fogadásban is, a melyben mi itt részesiteni óhajtottuk, minden törekvésünk oda irányulván, hogy közöttünk egészen otthon érezhessék magokat. Végre talán nem lesz minden haszon nélkül itt mutatásuk abból a szempontból is, hogy alkalmuk nyilt közelebbről megismerni hazánkat, ennek szép lővárosát, nemzetünket s ennek ez idő szerint az országos kiállításban visszatükröződő kultúráját. Fogadják ismételten köszönetemet úgy a magam mint a konferencziát rendező bizottság s általában egész vallásközönségünk nevében szives megjelenésükért. A jó Isten vigye békével és egészséggel vissza kedves otthonukba. S kérem vigyék meg üdvözletünket hazájukba is szeretett testvéreinknek. Köszönetemet nyilvánitom végül a fővárosból, szintúgy mint hazánk különböző részéből itt megjelent híveinknek s általában mindazoknak, kik konferencziánkban részt venni szíveskedtek. Az a lelkesedés és öröm, mely itt e pár nap alatt mindnyájunk kebelét eltöltötte, szolgáljanak buzdításul a további összetartásra, közös érdekünknek vállvetve előmozdítására. Hogy számunk csekély, ne aggaszszon Az Úr az övéit nem hagyja el. Ezzel bezárom az első, de remélem nem utolsó nemzetközi unitárius konferencziát, azzal az óhajtással; hogy Isten áldása legyen mindnyájunkon szintúgy, mint konferencziánkon. God bless our guests and his blessings be upon our Conference.
