Boros György (szerk.): Értesítő a Nemzetközi Unitárius Conferencziáról (Kolozsvár, 1897)
Bevezetésül
7 dapesten szükségelt teendők elvégzése érdekében. Az egyházközség az eszmét felkarolta és egy bizottságot nevezett ki Székely Ferencz gondnok elnöklete alatt, melynek tagjai voltak: Derzsi Károly, Gál Miklós, Márai Lajos, Sebess Pál. A konferenczia lefolyásáról az alább következő tudósításban fogunk beszámolni. A közölt üdvözletekben, beszédekben és felolvasásokban megnyilatkozik az a lelkesült szellem, mely a konferencziát átlengette első pillanattól az utolsóig. A konferenczia valódi sikere az a páratlanul lelkes együttérzés, nemes lelkesedés és testvéri szeretet volt, a mely nemcsak áthatotta, hanem össze is olvasztotta mindazokat, a kik Magyarországról, Angliából és Amerikából, mintegy 500-an jelen voltak. E tudósítás körébe csak röviden lehetett bevonni a gyűléseket követő közebédeket és az ott kifejtett gondolatokat; egészen kikellett hagyni a hazai és külföldi lapokban tett nyilatkozatokat, de reméljük, hogy ennyiben is állandó és kedves emléke lesz annak a testvéries ölelkezésnek, a melyhez hasonlót még sokat kívánnak azok is, a kik ezt személyesen élvezték, azok is, a kik csak távolról szemlélték. Szerkesztő.
