Boros György (szerk.): Értesítő a Nemzetközi Unitárius Conferencziáról (Kolozsvár, 1897)
A Nemzetközi Unitárius Konferenczián tartott beszédek és felolvasások - Beszédek és felolvasások
68 a változások, de ezekből a változásokból nem következik az igazságnak tagadása, hanem éppen feltétele. Az igazság felismerése annyi mint az ember tehetségeinek hozzá való fejlettsége, a látókör világossága és a környezet alkalmas volta. A fejlettség teljességében, a tiszta látásban jelenik meg az igazság a maga valóságában. De azért nincs-e ott már az emberi szellem első nyilvánulásainál, nincsen-e ott már a képzetemnél, nincsen-e ott mint sejtés, habár téves formában, habár félreverődött sugarakban is ? Az igazságnak elszórt, téveteg fénye is nem éppen az igazságnak a feltétele-e ? A dolgok lényegéről, viszonyaikról alkotott téves képzetekből, fogalmakból, a változó, módosított rendszerekből az következik-e, hogy nincs a dolgoknak valódi lényege, viszonyaiknak, összeköttetéseiknek.való rendszere? . . . Nem volt-e álló test a nap akkor is az égen, mikor mozgó pályában futatta körül a tudatlan képzelem. Nem mozogott-e földünk akkor is az űrben, a mikor PJato gyémánt-tengelyén nyugodni látszott, s a szép csillagos égbolt volt az, a mely körülfordult ?! A vallási igazság a legmagasabb szemléletben jelenik meg teljességben. De azért nincsen-e ott már az emberiség életének első fokán, habár homályosan látva, bár nem jól ismerve, habár a szellemi az érzékivel öszszekötve, egynek véve. Nincsen-e ott a vallási viszonynak érzete, habár annak mivolta, lényege a külső áldozatok engeszteléseiben tévesen van fölfedve. A vallási képzetek, fogalmak változásaiból, a változó vallásrendszerekből az következik-e, hogy a Szellemi Igazságnak nincs való létele, a szellemi, fensőbb viszonynak valódi rendszere ? ! A szorosan vett tapasztalati tudásban elfo gadott, kétségbe nem vont főbb igazságok — substantia, erő, okság — mivel láthatóbbak, avagy nem a lélek közelien szemlélete útján jőnek-e ezek is, mint a vallási, a szellemi igazságok, világosságra ?! . . . Az Isten-gondolat, az Isten-eszme mindenütt ott
