Boros György (szerk.): Értesítő a Nemzetközi Unitárius Conferencziáról (Kolozsvár, 1897)

A Nemzetközi Unitárius Konferenczián tartott beszédek és felolvasások - Beszédek és felolvasások

A mi a vallásban változó és maradandó.

Péterfi Dénes kolozsvári unitárius lelkésztől.

Leliet-e a vallásban arról beszélni, a mi változó és a mi maradandó ? oly kérdés, melyre a felelet az álláspont szerint nagyon eltérő s nagyon különböző lehet. A dogmatikus, a kérdésnek első részére tagadólagos feleletet ad és az egész vallásra nézve csakis az utóbbit ismeri el. A skeptikus, a kételkedő pedig éppen megfordítva, az utóbbira ad tagadó feleletet és az elsőt ismeri el. A dogmatikus előtt nincs a vallásban változó, a kételkedő előtt nincs maradandó. A dogmatikusnak a vallás múlt időkről átörökölt hittételek,. szilárd kövület, forradalmi viharoktól érinthetlen, változások olvasztó hevétől áthathatlan. Némely gondolkozónak meg a vallás a folytonos változások sorozata, melyeken ott lebeg a borongó enyészet árnyéka és sehol föl nem deríti az örökfénynek bíztató sugara. A dogmatikus szemében a vallás forrása, a kijelentés is, az isteni tökélynek és dicsőségnek az idők folyamán csak egyszeri, csak egy adott idő pontban való megnyilatkozása, Isten fényes ábrázatának csak egyszer való megmutatása s a vallás és egyház változtatást nem igénylő, minden részeiben bevégzett, teljes intézmény. A kételkedő előtt pedig az isteni revelationalc bármikor kisugárzó fénye, az isteni dicsőségnek bárhol megjelenése láthatatlan ama ködfelhőtől, melyet közte és az isteni fény között a bizonytalan kétség von. — A szellemi élet teljes bezártsága, a mennyei áldásnak teljes kimerítése, az ihletnek az ősforrástól való elszállítása, földi homályosságokra hagyott, mennyei tüzet fogni nem tudó világosság, elzárt egek s alábukott, kegyelem hajszálon függő bűnös lelkek egyfelől; a képzelet alkotta magasabb lét, vagyis illusio, a legszentebb aspiratiokban való csalódottság, százévek nagy vágyaiból kiábrándulás, a legmagasabb eszmények fénylő, aranylapjának törlése