Boros György (szerk.): Értesítő a Nemzetközi Unitárius Conferencziáról (Kolozsvár, 1897)
A Nemzetközi Unitárius Konferenczián tartott beszédek és felolvasások - Válaszok
35 Dr. Chester beszéde. Nagyon tisztelendő püspök ur, édes apám és barátom ! Kedves magyar ifjúság, jó barátaim ! Egy pár szó üdvözlet önökhez a messze távoli Amerikából egy világi embertől. Büszkének érzem magamat, hogy az unitárius Nemzetközi Konferenczián Budapest szép fővárosában jelen lehetek. Ez olyan pillanat, melyet a magamhoz hasonló fiatal ember, kinek meg van engedve, hogy nyilvánosan beszéljen ily rendkívüli alkalommal, nagyon tud méltányolni és valószínűleg soha sem fog elfeledni. Angol barátaim felhívták az önök figyelmét arra az alkalomra, a mely a Manchester Collegében és a Channinghauseban kínálkozik azoknak, a kik az ők szives hívására ott megjelennek. De kedves barátaim, mialatt Tagart kisasszony beszélt, azt forgattam elmémben, hogy mennyivel nagyobb azok száma, a kik a hazában kell, hogy maradjanak s itt végezzék el felsőbb iskoláikat vagy itt készüljenek el az élet foglalatosságaira. Azonnal elfogott a vágy, hogy mondjak egy pár szót irántuk érezett rokonszenvemről. Úgy van, nem minden ifjúnak lehet meg a saját otthona és nem mindenik mehet Angliába. De az lehetséges, hogy mindenik megkapja a nevelést és oktatást itthon, ha minden fiú és leány úgy akarja és kitartó lesz. Én egy évi időtartamra jöttem önökhöz. Mialatt itt együtt imádkozom önökkel, szeretnék megismerkedni minden ifjú emberrel, valaki az unitárius gyülekezethez tartozik, nemcsak, hanem mindazokkal is, a kik óhajtanának együtt tartani az unitáriusokkal, vagy a kik szeretnének tanulni valamit felőlük és evangéliumokról. Én hiszem, hogy önöknek számos olyan erényük és jelességük van, a melyet az angol és amerikai hitrokonok nem ismernek, minthogy az önökkel való érintkezés olyan korlátolt. Én kívánom megismerni azokat az 3*
