A Magyarországi Unitárius Egyház 1903. augusztus hó 23-24-ik napjain Vargyason tartott Zsinati Főtanácsa alkalmából mondott imák és beszédek (Székelyudvarhely, 1903)

Mondotta a zsinat szombatján, augusztus 22-én

KISGYÖRGY SÁNDOR,

vargyasi lelkész, udvarhelyköri esperes.

|Zent hatalmú Isten, a Jézus Krisztus által, mennyei Atyánk! Keresztény hittel, gyermeki édes örömmel 1 és igaz hálával, borulunk le szent orczád előtt, hetünk utolsó alkonyán, végétlen kegyelmedért s áldott szeretetedért, melyekkel minket egy hét munkáin ismét megsegítettél, gondviselésedben megtartottál, és a reánkbizottakra erőt és segedelmet adtál, s minden veszély ellen híven oltalmaztál! Midőn ezekért gyermeki hálával áldozunk neked, nem titkolhatjuk el lelki örömünket a felett, hogy most zsinati ünnepünk előestvéjén, velünk együtt imádkoznak anyaszentegyházunk szent csarnokában, s velünk együtt járnak Sion utaiban, a távolból érkezett testvéreink, rokonaink és barátaink s anyaszentegyházunk nagyjai és vezérei, mint kedves vendégeink.

Oh nagy Isten, mennyei felség! ezen a szent órán felujul előttünk a múlt idő képe, s látjuk azon a képen szent hatalmadat és végetlen szeretetedet szétáradni a nagy mindenségen, teremtményeid sok ezerein, népek és nemzetek életén, a vallások különböző óltárain, neved imádásának gyülekezetein és mindenütt, a mi kicsiny seregünket sem felejtve el, melyet annyi vész és vihar között, szent hatalmad védett és tartott fenn, végetlen szereteted és életadó kegyelmed hivott el a további élet reménységére.

Olyan jól esik elmerengve e kép szemléletén, látni dicső nagyjainkat, önfeláldozó elődeinket, hogy Jézusunk hiv követésében egyedül téged imádva, édesatyai voltodban, a szeretet éltető és enyhítő forrására találva, megvettetést, üldöztetést s vértanú

r