A Magyarországi Unitárius Egyház 1903. augusztus hó 23-24-ik napjain Vargyason tartott Zsinati Főtanácsa alkalmából mondott imák és beszédek (Székelyudvarhely, 1903)
18 vezettek már századokkal ezelőtt, hogy nekünk nem kell hitünk igazságaiért józan értelmünket megtagadni s a vallás birodalmában is előtörő s a maga szérűjén mindent megrostáló tudománynyal harezban állani. Sőt éppen ennek hova-tovább mind behatóbb és alaposabb vizsgálódásai a biblia, főleg az úr Jézus tanításai körül mindinkább igazságot fognak szolgáltatni nekünk hitnézeteinket, vallásos meggyőződésünket illetőleg. E reményben üdvözlöm én a XX-ik századot s üdvözöllek téged is nagyérdemű zsinati gyülekezet! az úr Jézus eme biztató és bátorító szavaival: „Ne félj kicsiny sereg, mert tetszett a ti atyátoknak, hogy adjon nektek országot.“ Igen ; ne féljetek szeretett híveim ! mert azért, hogy kevesen vagyunk, a kik unitáriusoknak valljuk magunkat, sokan vannak, kik velünk együtt éreznek, sőt nem vonakodnak ezt nyíltan is kifejezni. íme Svájczban, Servét Mihály, elsőrendű nagy reformátorunk halálának háromszázötvenedik évfordulója alkalmából, azon a helyen, a hol a Krisztus örök istenségének megtagadásáért s az egy személyü Istenről tett hitvallásáért a máglyán vértanúi halált szenvedett, nemes lelkű utódai az ő Ítélő biráinak, most emlékoszlopot készülnek emelni, mint egy genfi egyet, tanár, Chantre mondotta, azért, »hogy a prot. lelkiismeret megkönnyittessék.« Csak a napokban olvastam, hogy Dolet István szobránál, a ki a szentháromság ellen kiadott és terjesztett müvekért a 16-ik század hitüldözésének szintén áldozatul esett, Párisban aug. 2-án a szabad gondolkozók tüntetést rendeztek. Dávid Ferencziink nevét többé nem kell rettegve venni ajkainkra s Déva vár romjainál, hol nagy lelkét kilehelte, nem kell lesütnünk szemeinket, nehogy valaki ránk ismerjen, hogy mi is az ő követői vagyunk. Nehány nap múlva, szeptember 1-én Amsterdamban, Európa és Amerika czivilizált államaiból kiváló hittudósok, lelkészek, szabadelvű gondolkozásu férfiak és nők nagy számban fognak egybeseregleni, hogy amerikai unitárius testvéreink által 1900-ban kitűzött zászló alatt megtartsák a második nemzetközi tanácsot, melynek czélja: »érintkezésbe jőni azokkal, a kik minden országban arra törekesznek, hogy a tiszta vallást a teljes szabadsággal egyesítsék és a testvériséget és együttműködést egymás közt növeljék« és a melynek ez irányban 1901-ben Londonban angol unitárius testvéreink aegise alatt tartott első gyűlésén