Ürmössy Miklós: A genfi Kálvin ünnep utja. Felolvastatott a Dávid Ferenc Egylet közgyűlésén 1909. augusztus 28-án - A Dávid Ferenc Egylet kiadványai. Felolvasások 2/25. (Kolozsvár, 1909)

7

a kolozsvári theol. akadémiánk iratát nyultottam át. Ez üdvözlő iratok is meg fognak jelenni nyomtatásban. Déli 1 órakor pedig a genfi egyetem magyar tanulói egyik szabadság hősünknek, Klapkának az emlék-tábláját koszoruzták meg, mely ama házat ékesiti, melyben a szabadságharcz után lakott. E kegyeletes nemzeti ünnepélyen, mi magyar küldöttek is mindnyájan részt vettünk. Az ünnepély lelkes hangú bankettel végződött.

Különben egész genii idözésünk alatt, a pazar fénynyel rendezett bankettekből, disz-ebédekből, estélyekből, hangversenyekből, hajó-kirándulásokból, történelmi menetekből, s illuminácziókból. melyet egyesek, hatóságok, testületek s külömböző rendező-bizottságok lelkes vennégszeretettel halmoztak el, úgy kijutott a részünk, hogy a szó teljes értelmében agyon voltunk csigázva,

E társas érintkezések közben, sok európai és amerikai hírneves és érdekes egyéniséggel volt alkalmam megismerkedni. S legtöbször vallásos kérdésekről léve szó, ekkor nyílt alkalmam tapasztalhatni: bogy az unitárizmus külföldön mily hatalmas hódítást tett mindenfelé az emberi gondolkodásban. Még a külömböző felekezetek papjai is — kikkel beszéltem — elfogulatlan hangon ismeték el az Unitárizmus jövőjének nagy és átalakitó misszióját. Dr. Piepenbring Strassburgi lelkész is nyíltan bevallotta, hogy az elszászi papság körében szintén erős Unitárius mozgalom észlelhető.

Rev. Mr. Charles W. Wendlétzon bosztoni unit. lelkész is fölkerestett — ki Borosnak és Józának szintén ismerőse s kért, hogy bemutathasson az angoloknak ás amerikiaknak s köztök Dr. F. E. Carpenter Oxfordi akadémiai igazgatónak. De a tömérdek ünnepi meghívások folytán annyira szét voltunk tagolva, hogy lehetetlen volt privát helyen összejönnünk. Egy hollandi pap is többször keresett, de ezzel sem tudtam találkozni.

Hogy az unitárizmus Genfben és mennyire terjedőben van két esetről emlékezem még meg. Az egyik ez volt: — Egy nyilvános kerti-ünnepély alkalmával, a nőmmel az egyik kioszkban leültünk ebédelni. Az asztal körül több ismeretlen férfi és nő állt. Midőn mmket megpillantottak, hirtelen összesúgtak s felénk fordulva tapssal üdvözöltek minket. E taps a magyar unitáriuosokat illette. Mert a társaság minden tagja Géniből és a vidékéről. Unitárius volt. Egy lelkes tüzesvérü franczia is ült köztük, ki majdnem megölelt örömében. Auguste Reyss pasteur volt. A párisi unitáriusok lelkésze. Nagy rajongással beszélt a missziójáról s ha még nincs is templomuk, de a pereire Boulevárd egyik termében már unitáriusi isteni tiszteletet tartanak.

A másik esetem az volt, hogy Rochat lelkész nővére egy