Ferencz József: Egyházszertartási dolgozatok (Agenda) (Budapest, 1878)

Első rész: Keresztelésiek

szólott : 0Engedjétek hozzám jőni a kisdedeket, mert ilyeneké a mennyeknek országa».

Valóban Keresztény Atyámfiái! ha a mennyország csak a tiszta lelkek hazája : úgy annak lakói között méltóbban senki sem foglalhat helyet, mint ez ártatlan csecsemőhöz hasonló lények. S alig tudom megfogni, hogy mi módon jöhettek az emberek arra a gondolatra, hogy még az ily ártatlanok idvessége is kérdéses, hogy csak a keresztelés menti meg őket a kárhozattól. A miből önként következik, hogy a midőn mi e kisdedet megkeresztelni sietünk, ezt nem az ő idvessége biztosításául, hanem a mi magunk megnyugtatásául teszszük; teszszük azért, hogy evvel is kimutassuk és bebizonyítsuk vallásos érzületünket; valósítsuk Isten iránti hitünket és bizalmunkat.

E hit és bizalom adjon erőt nektek is, aggódó szülők, a jelen válságos pillanatban. Bízzatok, mert az Ur, kinek mindenek lehetségesek, rólatok is elfordíthatja a veszélyt s hosszúra terjesztheti életét ez ártatlannak. Bízzatok, bánatotok még örömre fordulhat. Hiszen hányszor nem látjuk, hogy a vihar által elgázolt fűszál az áldott nap sugarának érintésére ismét fölegyenesedik ?E kisdednek is még lehetnek napjai, adhat számára az ég tán még éveket. Emlékezzetek Mózesre, kit az Ur akkor szabadított meg, midőn a habok közt már-már elmerülendő volt. Emlékezzetek Jánosra, kit Isten halálos ellenségének, Herodesnek kezéből mentett meg. Emlékezzetek ezekre s legyetek erősek a keresztény reménységben.

De legyetek készen egyszersmind arra is, hogy ha a szenvedő kisdednek a bölcsőből csakugyan a koporsóba kell átszállnia, keresztényi önmegadással viselhessétek el a vesztés fájdalmát. Jusson eszetekbe a halál mellett az élet sok küzdelme és csalódása. Jusson eszetekbe, hogy akár élünk, akár halunk, az Űréi vagyunk. Mondjátok ezt Krisztussal, a legnagyobb szenvedővel: «Atyám, ha lehetséges múljék el e pohár én tőlem, mindazáltal nem az én akaratom, hanem a tied legyen!» E szellemben emeljük fel kezeinket Istenhez s imádkozzunk :

Isten, életnek és halálnak szabadtetszésü Ura ! hozzád kiáltunk e szenvedő' beteg csecsemő mellett, kinek keblébe te adtad az életszikrát s mikor akarod, azt ki is olthatod. Oh nézd meg a szülők fájdalmát s ha bölcsességeddel nem ellenkezik, mutasd meg a te hatalmadat e kisded megtartásában. Adjad, hogy sírásuk változzék örömkönyekké^ s aggó-