Ferencz József: Egyházszertartási dolgozatok (Agenda) (Budapest, 1878)

Első rész: Keresztelésiek

35 hatlan sebekké váltak. A szülők gondatlansága, hogy ne mondjam vétkes könnyelműsége, néha a túlságos kényeztetés és majomsze­retet — ezek azok a szerencsétlenségek, melyek a gyermek testét és lelkét megbénítják s a helyett, hogy őket Isten képmásaivá ten­nék, le az oktalan állatok sorába sülyesztik. Valamint már az örömre nézve, melylyel e kisdedet, családo­toknak új tagját, fogadjátok: úgy a kötelességekre nézve is, melyek szerint annak felnevelését sziveteken hordozzátok, hiszem, hogy ti, kedves szülők ! e pillanat fontosságát mélyen érzitek; mindaz­­által engedjétek meg nekem, hogy e tekintetben egyet mégis szive­tekre kössek : a vallást; mert én legalább ma is igazságnak tartom azt, mit a bölcs prédikátor ezelőtt évezrekkel mondott: «Minden bölcseségnek kezdete az Istennek félelme». Keresztény Atyámfiái! Alig volt valaha kor, melyben a vallás és a vallásos nevelés nagyobb megtámadtatásoknak lett volna kitéve, mint napjainkban. Szomorú jele ez a kor anyagias irányá­nak, melynek egyetlen czélja a vagyonszerzés. Ne gondoljátok, hogy én kevésre becsülöm a vagyont s ne tudnám, hogy e nélkül az élet csak kiizködés, melyben az ember sem kényelmet nem élvezhet, sem áldozatokat nem tehet; de másfelől azt is hiszem, hogy e vagyon magában senkit boldoggá nem tesz s nem tudom eléggé sajnálni azokat, kik gyermekeik nevelését illetőleg csak arra gondolnak, hogy jó mesterembereket, bátor katonákat, pontos hivatalnokokat, bölcs államférfiakat neveljenek belőlök, s feledik őket egyszersmind vallásosokká is tenni, mi nélkül olyan az ember, mint az iránytű nélkül való hajó. Ti azért, kedves szülök ! igyekezzetek ily irányban kiképezni e kisdedet; adjátok meg neki azt a nevelést, mit a ti állástok és az övé megkíván, de ne feledjétek el, hogy csak akkor lesz ö egész ember, ha keblében égni fog az a kiolthatatlan láng, mely a mint Istentől jött, úgy szent vágyaiban feléje irányul. Ki tudná meg­mondani mi sors vár rá ? de bárminő sorsban boldog lesz, ha igaz keresztény és becsületes ember lesz, a mi az igaz vallásosságban áll. Tanítsátok meg őt munkálkodni; mert a munka egy neme az imádságnak s kinek sok a dolga, az keveset vétkezik. A közmondás ezt igy fejezi ki: «a henyeség a vétek párnája)). Ne gondoljátok, hogy a munka megaláz; ellenkezőleg, mai felfogás szerint csak •ebben áll a valódi nemesség. Csepegtessétek korán szivébe a honsze-3*

Next

/
Oldalképek
Tartalom