Ferencz József: Egyházszertartási dolgozatok (Agenda) (Budapest, 1878)
Első rész: Keresztelésiek
30 erőt. Uram! csele kedd, hogy legyen ő méltó viselni e földön a te képedet, éljen szent törvényid szerint, legyen buzgó hive vallásközönségünknek. Atyánk, Istenünk! mint szereteted karjain hordoztad eddig a boldog szülőket, oltalmazd meg őket ezután is : ne sújtsa szivöket csapás, ne érje házukat veszteség, családjuk gyémántkoszorujából ne hulljon ki egy drága kő is, hogy egykor örömmel mondhassák el: «Atyánk, a kiket ránk bíztál, azok közül egyet is el nem vesztettünk». Áldásod és kegyelmed legyen e gyülekezeten. Szenteld meg egyeseit ki- és bejáratukban s vedd kedvesen hozzád bocsátott imánkat. Amen. (Keresztelés, mint fennebb.) Isten, a mi mennyei Atyánk, legyen veled ártatlan csecsemő! Ha felnöszsz, kövesd hiven az Ur Jézusnak, Idvezitőnknek példáját, kebled legyen élő temploma a Szent Léleknek. Amen. Y. Hol több gyermek van, de a szülöttek közül többen el is haltak. Örök hatalmú Isten ! Mózesnek égő csipkebokorban jelentél meg hajdan. Jelenj meg közöttünk lélekben. Tedd fogékonynyá a jóra a hallgatók szivét. Adjad szolgádnak az ihletés szavát, hogy én igédet hirdetni, azok elfogadni s a keresztség ez ünnepélyét mindnyájan hozzád méltóan elvégezni készek leg3'ünk. Amen. Ha igaz, Keresztény Atyámfiái! hogy az életnek szépséget és bájt a változatosság ad: úgy annak csakugyan szépnek, sőt megragadóan szépnek kell lenni, mert az a legváltozatosabb eseményekkel van tele, s a mit a költő mond: hogy #egyszer fázunk, máskor lánggal égünk» nem csak a képzelet szüleménye, de kézzel fogható valóság, melyről napontai tapasztalás után könnyű meggyőződnünk. Úgy van ! az élet a legváltozatosabb események végvidéké : öröm és bánat, boldogság és keserűség, köny és mosoly, üdv és kétségbeesés oly gyorsan váltják fel egymást, mint a hogy a bűvész fátyolképeivel kápráztatja szemeinket s az alig eléidézett egyiket a már háttérben mutatkozó másik körvonásai látvonalunkból rohamos sietséggel leszorítják. lm e család kebelében is már többször megújult az öröm és fájdalom. Többször zokogtunk a koporsók mellett, melyeket a halál e hajlékba beállított, s most ismét itt vagyunk, hogy örvendjünk a bölcső mellett, melyben egy ártatlan kisded gondtalanul aluszsza
