Tribün - A Fradi Futballmúzeum lapja (1996-2003)
2003 / 3.
IT* \ 10 0 eve mar Az FTC első magyar bajnoksága - az összes szakosztály közül -1903-ban született meg. Akik kivívták, az egyesület létrehozói, a labdarúgók voltak! Jelen kiadványunkban az első és az utolsó 1903-as bajnoki meccsükre emlékezünk. Mindennek száz éve már... 1903. február 8. Megkezdődött a bajnoki küzdelemsorozat. Az első mérkőzés tudósítását olvasva, bizony nem lehetett arra gondolni, hogy végül az FTC-é lesz a bajnoki cím. „A külső Soroksári úti pályán a Ferencváros TC jóhírű csapata mérkőzött az egy esztendő alatt elsőrangúvá fejlődött Postásokkal, s bár a mérkőzés nem állt azon a színvonalon, melyet két elsőosztályú magyar egylet játékától méltán kívánhatunk, érdekes mozzanatokban nem szűkölködött. A Ferencvárosé a kezdés joga, csatárai ügyes összjátékkal a Postások térfelébe nyomulnak, de csakhamar a Postás hátvédek okozta akadályba ütköztek. Ezek hatalmas rúgásokkal az FTC terébe küldözgetik a labdát, mely a ferencvárosiak hátvédjeitől hasonlóképpen adatik vissza. Úgy, hogy a csatárok jó időre labdához sem jutnak, s az egész játék a hátvédek hadüzenet váltásából állt. A labda ugyan mindig a magasban lebegett, de ez a játék színvonalát nagyon is alászállította." A végeredmény: 1:1-es döntetlen volt. 1903. november 22. Millenáris: FTC - MTK 3-0 Az utolsó forduló előtt az FTC 1 ponttal vezetett. A zöld-fehér gárda tehát csak győzelem esetén szerezhette meg a bajnoki címet. Alig 5 percnyi játék után, hirtelen támadt hóvihar miatt félbeszakadt a mérkőzés. A folytatásban hatalmas küzdelem alakult ki a csapatok között. A második félidőt végigtámadta az FTC és végül Weisz kiváló játéka révén - no és két góljával - meg is nyerte a fontos mérkőzést. Az FTC 3-0-as győzelme után a szurkolók berohantak a pályára (1903-at írunk!) és éltették kedvenceiket, akik ezzel a győzelemmel megnyerték az egyesület első bajnoki címét! A nemzeti Sport is felsőfokon írt értékelésében: „Őszinte örömmel üdvözöljük az FTC-t szép sikere alkalmával. Egymást teljesen megértő játékosok, kik egyénileg mindnyájan kiváló erőt képviselnek, együttesen pedig a legöntudatosabban játszó magyar csapatot alkotják. A sport eszméért és klubjukért lelkesedni tudó, és minden áldozatra kész vezetők. A játékosok és a vezetők közötti teljes érzelem és gondolatközösség, ezek voltak azok a tényezők, amelyek a csapatot az első helyre emelték." A táblázat - a nemzeti Sportban 100 évvel ezelőtti tabella - a „végelszámolásnál" annyit változott, hogy a gólarány 51:11 -re módosult, mert a MUE ellen 11:1 -re megnyert meccs eredményét törölték, mivel az ellenfél kevés játékossal jelent meg, így csupán a Fradi a 2 pontot kapta 0-0-as gólaránnyal, ezért a gólok „eltűntek". Az fenti csapatkép viszont nem tűnt el - egy igazi albumfotó! Álló sor balról: Berán, Oláh, Manglitz. Középen: Deutsch, Qorszky, Lissauer. Elöl: Braun, Borbás, Pokorny, Kovács, Weisz. A címoldalon közölt sajtófotóhoz képest mindössze egy változás látható. Egyébként az „ősfradi" első bajnoki címét mindössze 17 játékossal érte el: Oláh Aladár, Berán József, Manglitz Ferenc, Qorszky Tivadar, Bródy Sándor, Lissauer Lipót, Braun Ferenc, Novotny Qéza, Pokorny József, Kovács Géza, Borbás Gáspár, Weisz Ferenc, Koltay József, Weinber József, Deutsch Béla, Horn Lajos, Scheibel József. Edző akkor még nem volt... 3
