Tribün - A Fradi Futballmúzeum lapja (1996-2003)

1997 / Könyvnap

4 sportmezőkről eltávo­lítsák!" Néhány ferencvárosi futballista álneve (vagy magyarosított neve) 1914-1918 között: Blum = virág, Binder = BOROSS, Payer = pa­jor, Schlosser = LAKA­TOS, Hermann = KÓLÓ (imádta a kóló tán­cot...), Ivanovszky = iványos, Dendisz = - DEZSŐ. 11 -es, üres kapura 1917. április 21-én játszották az FTC-KAC (3-2) Háborús Serleg­mérkőzést. A második gól úgy esett, hogy 11- est ítélt a bíró a Fradi javára. A kispestiek til­takoztak, már-már levo­nultak - amikor úgy döntöttek, hogy a kaput a tizenegyesnél üresen hagyják - ezzel is kife­jezve tiltakozásukat, így Blum Zoltán az üres kispesti kapuba rúgta a tizenegyest... Az Üllői úti vámnál a fradisták vámolták az aranyat... A mezei futóbajnok­ságot ezúttal is az Üllői úttól kiágazó terepen bonyolították. A kb. 12 km-es távon az FTC csapata remekelt és biztosan győzött. Győ­zött az egyéniben Grósz is, akinek ez volt az utolsó ferencvárosi bajnoki címe. Az történt ugyanis, hogy az FTC vezetők­kel összeveszett - a bajnoki futószámoknál szerencsétlenül indítot­ták - és ez annyira megviselte, hogy kilé­pett az FTC-ből... A Margitszigeten rendezett bajnokságon egyébként Némethy Jenő (800 és 1500 m), Brausz Mihály (rúdug­rás és magasugrás) négy bajnokságot nyert az FTC. In memóriám... Évek óta tombolt a vérontás és bizony a fradisták vére is ott csörgedezett a harc­mezőn. Mások fogság­ba estek, sokan soha többé nem jöttek haza. A labdarúgók közül ve­szítették legtöbben az életüket. A Koródy test­vérek karddal a kezük­ben, a csatatéren estek el. Blum II. Miklós, Pus­kás Ferenc, Weisz De­zső, Lissauet Lipót, Várkonyi József, Braun Imre, Jancsarek Pál mind-mind az FTC-ben rúgták a labdát. A vízi­labdázók közül Hégner Jenő és Rémi Károly, majd Simkó Antal. Az elhunytak között volt Pallér Gyula tenisze­zőnk, Pázmán Kálmán ifi atléta, Járitz Gyula vezetőségi tag. A gyá­szos felsorolás valószí­nű, hogy nem teljes... Rendőr vetett véget a meccsnek! 1917. szeptember 30-án egy atlétikai via­dal és a Vasas elleni bajnoki labdarúgó­mérkőzés szerepelt az Üllői úti pálya program­jában. Ekkor történt meg először, hogy a mérkő­zés szünetében atlétikai számokat rendeztek. Nem így tervezték, de a sok versenyszám miatt csak így tudták lebo­nyolítani. A közönség­nek tetszett az újítás, annál is inkább, mert Némethy Jenő győzött az 1500 m-es síkfutás­ban. Nem tetszett vi­szont a botrányokkal tarkított labdarúgó­mérkőzés. Egymást ütő, rugó, pofozó játé­kosok, no és erélytelen bíráskodás után harc­térré vált az Üllői úti pá­lya is. A puskaporos hangulatnak az ügyele­tes rendőrfogalmazó vetett véget azzal, hogy a mérkőzést 12 perccel korábban be­fejeztette. A találkozót a Vasas 2-0-ás győzel­mével igazolták. Kutyavilág a Népligetben „Az FTC és az MTE távfutói, hetenként két­szer a Népligetben tre­níroztak. Már tavasszal megtörtént, hogy a népligeti kertész sza­badon hagyott kutyája az FTC egyik sportem­berét megharapta. Újabban ismét minden tréninget megzavarnak a kutyák, sőt most is­mét megharaptak egy FTC ifjúsági futót..." Az MLSZ kizárta az FTC-t! TRIBÜN Az FTC vezetősége profizmussal vádolva az MTK-t, nem állt ki bajnoki mérkőzésre a kék-fehérek ellen. Az MLSZ ezért 1918. janu­ár 28-án egyhangú ha­tározattal kizárta az FTC-t a bajnokságból, s összes eredményt ér­vénytelenítették. Két hónapon a Fradi csak barátságos meccseket játszhatott, míg végül kompro­misszum született és április 4-én „visszavet­ték” az MLSZ egyik ala­pítóját, az FTC-t... Kibékült tehát a két rivális és május 6-án már ismét volt örökran­gadó. (Az MTK 3-0-ra győzött.) Az ügy kap­csán egy biztos: az FTC végsőkig kiállt iga­záért, az amatőr szelle­mért, az áljuttatások el­len. Hat év múlva vi­szont éppen az FTC volt az, aki bátran és nyíltan kiállt a profiz­mus bevezetéséért. Ez akkor már szükségsze­rűen a magyar labdarú­gás további fejlődésé­nek eszköze volt. Kényszerű klubcserék A háborús helyzet, a szétesőben lévő mo­narchia, labdarúgás­ban is éreztette hatá­sát. Zavaros Árpádot, az FTC egyik tehetsé­ges hátvédjét Bécsbe osztották be hosszabb katonai szolgálatra. A fiatal játékos ezért át­igazolt a Wiener SC csapatába. Gansl Izi­dor viszont - hasonló okból - a bécsi Hakoah mezét cserélte fel zöld­fehérre... Újra van vízilabdacsapat! Az FTC négy évi szü­net után először szere­peltette legjobb vízi­labdacsapatát: FTC­MAFC 7-1! Szerencsés véletlen folytán katona­játékosaink Domonkos, Fazekas, Wenk és Ná­das szabadságon vol­tak. Speisegger is edzésbe állt, végül ő, tehát a szakosztályve­zető védte a kaput! A Fradi már félidőben 5­1-re vezetett és bizto­san nyerte újabb - egy- mérkőzéses - bajnoki címét. Bajnok: „Móric bácsi!” Az MTK-pályán ren­dezett atlétikai bajnok­ságnak az volt az egyik szenzációja, hogy a hosszú évek után je­lentkező Kóczán Mór 49,10 m-es gerely­dobásával ismét baj­nok lett. „A derék »Móric bá­csit« nem kell bemutat­ni. A neve fogalom. Egyetlen atlétánk, aki világviszonylatban is legelsőrangú. A gerely­vetésben 57,91-el felál­lította világrekordját, fo­lyamatosan javítgatta s ő volt az első a világon, aki 60 méteren túlra ha­jította a gerelyt! Több külföldi bajnokságot is nyert. Flogy Móric bá­csi hány éves, hamarjá­ban nem tudjuk. Nem fiatal ember már. Szép nagy magyar bajusza van, s atlétakörökben hívják Móric bácsinak, egyébként tiszteletes úr a címe." Távolugrásban is fe­rencvárosi bajnokot avattak: Árokszállásy Béla egyetlen érvényes ugrása, 625 cm - ara­nyat hozott. Az úszók első aranyérme A Császár uszodá­ban rendezett verse­nyen Wenk János a 200 m-es mell­úszásban indult és 3,10.8-as idővel első­nek ért a célba. Megszületett az FTC úszók első bajnoki aranyérme! Az időpont: 1918. augusztus 11. Wenket nagyon feldob­hatta a bajnoki első­ség, mert utána a MAFC elleni vízilabda­meccsen négy gólt szerzett! Futballban - veretlenül az élen! * 11 Az 1918-as őszi idény már megközelí­tette a Fradi-tábor elvá­rásait. A zöld-fehérek sorozatban hozták a meccseket és az őszi idény végén ezt mutat­ta a tabella: 1. FTC 11 8 3 - 28-6 19 Az utolsó előtti - a TTC elleni - meccsen már a nézők is a pályá­ra mentek, annyira „be- lelkesedtek"... „A 32. percben Weisz lövését Kopácsi a ka­puban fogja. Bár a lab­da egész terjedelmével a kapuban volt, a bíró a gólt nem adja meg. A közönség a bíró ítéletét hatalmas zajjal fogad­ja, s annyira mentek a nézők, hogy később

Next

/
Oldalképek
Tartalom