Tribün - A Fradi Futballmúzeum lapja (1996-2003)

2000 / 1.

Hohe Warte = az osztrák „ős-stadion”... Amikor Rothschild bankár 1890-ben Bécs külső területére, a Hohe Wartera kertet épí­tett, valóságos földi paradicsomot varázsolt erre az akkor kopár helyre. így jöttek létre a döblingi rózsakertek, amik évtizedeken ke­resztül Bécs látványosságai közé tartoztak - de így jött létre a bécsi futball is. Mert Roth­schild kertészeti szakértői angolok voltak, akik szabadidejükben futballoztak. Termé­szetesen látták ezt a bécsiek, s a döblingi fi­atalság érdeklődésére rövidesen kapcsolat alakult ki közöttük. 1894. augusztus 22-én hivatalosan is megalakult a First Vienna Football Club, va­gyis megszületett a bécsi futball. A Roth­schild ház színei lettek a csapat színei: kék­sárga mezben jelentek meg a pályán. Rövi­desen követte az első klubot a Cricketer - amely egyébként az FTC első külföldi ellen­fele volt! A Vienna “hozta” a kontinensre az első angol csapatokat, ők rendezték meg az el­ső olyan meccset Európában, amelyen két angol csapat - a Tottenham és az Everton - játszott egymás ellen idegen országban! Ér­dekes, hogy ez a híres osztrák csapat - az első osztrák klub - fennállásának csak 37. évében tudott először bajnokságot nyerni! Akkor már a híres kibővített, nagy Hohe Warte stadionban játszottak. (Hohe Warte = magas megfigyelőhely, várta.) A század első évtizedében még csak 8000 nézőt befogadó pályán játszották a meccseket. A magyar válogatott 1908. má­jus 3-án szerepelt először a Hohe Warte pá­lyán. Sajnos az első meccsről magyar gólt nem tudunk felidézni, a mieink 4-0-ra kikap­tak. Aztán egészen 1912-ig mindig vereség érte a magyarokat a Hohe Warte “poklá­ban”. Az 1912. május 5-i mérkőzés 1-1-es eredménye már sikert jelentett. Rejtő László tudósításában többek között ezeket írta: Sípolt az ánglus bíró és máris szökellt a szélen Borbás. És mivel ezúttal nem lökték ki a taccsvonalra, mint annyiszor (minthogy ez volt a Borbás-féle villámjáték egyetlen el­lenszere) már szállt is a jó erős, magas Borbás beadás át a pályán Bodnárhoz, aki persze kapásból belevágott és gól! 1-0-ra vezettünk! Több magyar gól azonban nem akart megszületni. Pedig végigtámadtuk az egész első félidőt. Aztán fogyott a szufla és jöttek az osztrákok. Jött az osztrák nyomás, ám jött Domonkos kapus remeklése is. Mindent védett a “kígyóember”, s csak a II. félidő 43. percében sikerült a remek Fischerának egy bődületes lövéssel egyen­lítenie. A Hohe Warten, amelynek akkor még csak 8000 nézőre méretezett lelátóira 15 000 nézőt préseltek be a rendezők, ez sem volt rossz eredmény. A régi Hohe Warte pályán ez volt az utol­só osztrák-magyar. Bő évtized múltán fel­épült a korszak egyik legnagyobb stadionja. A bécsiek első nagy stadionja nem a ha­gyományos módon fedett fa lelátókkal épült, ezért létrehozása nagy feltűnést kel­tett. íme a húszas évek egyik szemtanúja így látta egy osztrák-magyar mérkőzés előtt:- A kép már a kapun kívül is megfogta az embert csodálatos impozáns méreteivel. A pálya domboldal mentén fekszik, amelynek baloldalán levő lankáson autó autó mellett, kocsi kocsi hátán sorakozott. A kapun be­lépve, ha az előbb a sok ezer jármű mozdu­latlansága imponált, úgy most az óriási 36

Next

/
Oldalképek
Tartalom