Tribün - A Fradi Futballmúzeum lapja (1996-2003)
2000 / 4.
6 TRIBUN Hét évtized a rádiózás és televíziózó 1936. májusában Pluhár ismét „szenvedhetett" az Üllői úti magyar-olaszon 2-1-es kínos vereség, gyenge játék szomorú hangú közvetítés. * A sport rádiós elterjedésének egyben az olimpiai esztendő termékenyítő hatásának eredménye, hogy első ízben került sportrejtvény a műsorba. Május 30-án hat kérdést tesznek fel a rejtvényfélórában a rádióhallgatóknak és a viaszlemezről leforgatott eseményről meg kell állapítani: honnan, melyik sportágról közvetített a tudósító, ki volt a magyar csapat ellenfele, mi volt az eredmény a félidőben és a mérkőzés végén? A győztes jutalma: a Rádió költségén utazhat a berlini olimpiára! Azt nem tudjuk, hogy végül ki nyerte el ezt az utazást, de hogy Pluhárt aki eddig nem ismerte, nos a berlini olimpián remekelt. Csík Feri úszódöntőjéről, olimpiai győzelméről adott közvetítése az „Aranyhang" múzeumban örökké él... Fradi KK-siker, az éter hullámain is! Az 1937-es év elődöntőjében a ferencvárosi KK csapat a Práterben 4-1-re kikapott - ráadásul a meccset közvetítő Mamusich sem jeleskedett. Sesztára, az osztrákok népszerű játékosára még sértő megjegyzéseket is tett. Nem is szerepelt többet a rádióban. A viharos bécsi mérkőzés csak növelte a visszavágó iránti érdeklődést. Ez megkívánta volna a rádióközvetítést, a Ferencváros vezetése azonban nem adott engedélyt, és a rádió sem harcolt igazán érte. A hetekkel előre szerkesztett műsorban ugyanis nemzetközi regatta-közvetítés szerepelt abban az időben, amikor az FTC-pályán a mérkőzést játszották. Az evezésközvetítése hagyománnyá vált, semmi sem szoríthatta ki a műsorból. A Margitszigeten a pesti Duna-ágban három mikrofont állítottak fel, a rajtnál Budinszky Sándor kezdte, majd a Hungária evezősházának tetejéről Machán Tibor beszélt, s végül Pluhár a célnál fejezte be a közvetítést. Arra, hogy mi történt a regattán, már másnap se nagyon emlékeztek a hallgatók. Arra viszont igen, hogy a verseny közben tájékoztatót kaptak: mi történt az Üllői úton. Az osztrák rádió ugyanis közvetítette a Ferencváros-Austria mérkőzést, s a magyar műszaki emberek ott voltak az Üllői úton. Ok időről időre elmondták a stúdióban dolgozó társaiknak az eseményeket, a rádióerősítőből a híreket továbbították a szigetre. Az evezés közben Pluhár közölte az Üllői útról kapott értesüléseket, azt, hogy a Ferencváros ellenállhatatlanul játszott, s nemcsak behozta hátrányát, hanem 6:1-re győzött, s bejutott a KK döntőjébe. A kombinált közvetítésnek éppen olyan sikere volt, mint a diadalmas Ferencvárosnak! A Ferencváros-Lazio KK döntő első színhelye Budapest volt, s a találkozónak különleges színt kölcsönzött, hogy a magyar válogatott több mint egy évtizede nem tudott győzni Itália ellen. A Ferencváros viszont 4:2-re nyert, s a rádió közvetítés szerint "nagyszerűen játszott, a végső győzelem kivívásáért azonban még sokat kell tenni, nehéz lesz Rómából a Kupát hazahozni." A hallgatók elégedetten vették tudomásul a római visszavágó helyszíni közvetítését. Sőt, az olaszországi út előtt a Ferencváros edzéséről is közvetítés került a műsorba. A rádiózás népszerűségét bizonyítja, hogy a közvetítés híre több ezer embert csalogatott ki az edzésre. A szurkolók a mikrofon előtt arról beszéltek, hogy „Toldi és Sárosi kitűnő formában van, márpedig akkor nem lehet baj. Budapestre jön a Kupa!" A derűlátást a római mérkőzés igazolta. A Lazio 3:2-re vezetett, 11-eshez jutott, Piola büntetőjét azonban Háda védte. A rómaiakat leforrázta a lehetőség elszalasztása, a Ferencváros új erőre kapott, kiegyenlített, s percekkel a befejezés előtt Sárosi félfordulattal a hálóba talált. Győzött a Ferencváros 5:4- re! Az FTC a KK védője lett, s a döntő után a pályaudvaron a játékosokat az ünneplő tömeggel együtt várta a rádió mikrofonja. Az első, vidékről közvetített Fradi-meccs és kispesti pályaavató Az a bizonyos első „rádiós gól" - Szegedről A rádiósport történetében 1939. szeptember 17-én Szegedről közvetítettek először vidéki városból bajnoki mérkőzést. Az első 45 perc után a hazaiak 1-0-ra vezettek, de azután beindult a Fradi henger és 7 perc alatt 3 gólt rúgtak a zöld-fehérek! Az első vidéki városból közvetített meccs tehát a Fradinak szerencsét és győzelmet hozott. Igaz, csak a II. félidőt közvetítette a rádió. Sokan azzal magyarázták a Fradi második félidei gólszüretét, hogy a fiúk „benne akartak lenni" a rádióközvetítésben. Pluhár István, a népszerű és lelkes rádióriporter Kiszely István nevét kiálthatta először a Fradiból, gólszerzőként. Az idei szegedi gólszerzők nevét immár napjaink riporterei nem tudósíthatják az éteren át... * Az 1939-es év számunkra még két dolog miatt nevezetes: két magyar csapat KK-dön- tőjéről ekkor közvetített először a rádió (Újpest-FTC 4-1 az Üllői úton! 2-2 a Megyeri úton). A döntő közvetítése dr. Legenyei József első nagyobb jelentkezése volt. Kevesen tudják, hogy 1939. április 16-án az új (jelenlegi) kispesti pályaavatójárói a rádió is közvetítést adott. Ez a Kispest-Ferencváros bajnoki mérkőzés volt, amelyet a ferencvárosiak 3-2-re nyertek. Nem csak az első győzelmet, de még az első gólt sem sikerült a hazaiaknak megszerezni. Jakab László a Ferencváros centere talált először a mai Bozsik stadionban a kapuba. Kispesti részről Páli volt az első gólszerző. Idős Puskás Ferenc, a kispestiek akkori edzője - Öcsi még nem szerepelt a csapatban - a rádiónak is elmondta: - A II. félidei játékunkkal legalább döntetlent érdemeltünk volna... Az 1939-es esztendő - az utolsó békeév - legizgalmasabb közvetítése, négy nappal a világháború kitörése előtt, a lengyel-magyar tudósítása volt, Varsóból, a Hadsereg stadionból. A közvetítés megkezdése előtt kiderült, hogy a mozgósítás miatt a telefonvezetékeket katonai célokra foglalták le, a Varsó-Budapest kábel nem volt használható. Megpróbálkoztak a Lemberg-Lavocne vonallal, de az sem funkcionált, végül is a varsói rádió sietett Budapest segítségére, hullámhosszát bocsátotta rendelkezésre, s negyedórás váltással közvetített a magyar és a lengyel riporter - a lengyelek nagyobb örömére, mert csapatuk 4-2-re győzött. Pluhár keserűen állapította meg: - Igazán alig volt különbség a két csapat között. A lengyelek ugyan többet és gyorsabban futottak, s két góllal többet is lőttek, de mi is kilencven percig játszottunk. Az utolsó győztes meccs az Üllői úti válogatott krónikában: 1942. november 1. - az ellenfél Svájc válogatottja. És feltörtük a híres svájci reteszt: a magyarok 3-0-ra győztek! Pluhár nem véletlenül mondta: - a mérkőzés óriási nagy fölényt hozott, egyik magyar támadás a másik után gördült. Egyik lövést a másik után adták le a csatárok. Az első negyedóra fergeteges irama ezúttal nem volt szalmaláng, mert ha később be is állt egy kis ellanyhulás, a második félidőben megint újítani tudott a csapat, s elérte az első percekben diktált iramot. Három gólt rúgni - egyet sem kapni - nagyszerű teljesítmény. Egyébként a válogatott négy nagyváradi játékosát- Perényi, Sárvári, Bodola, Tóth III. - kellemes meglepetés érte. Az egyik lelkes szurkoló portrét festett róluk. Ugyancsak a válogatott mérkőzés emlékére történt egy kedves ajándékozás is: Perényi első válogatottsága emlékére, megkapta a mérkőzés labdáját. Vajon valahol megvan még ez a labda?
