Tribün - A Fradi Futballmúzeum lapja (1996-2003)

2000 / 4.

6 TRIBUN Hét évtized a rádiózás és televíziózó 1936. májusában Pluhár is­mét „szenvedhetett" az Üllői úti magyar-olaszon 2-1-es kí­nos vereség, gyenge játék ­szomorú hangú közvetítés. * A sport rádiós elterjedésé­nek egyben az olimpiai esz­tendő termékenyítő hatásá­nak eredménye, hogy első íz­ben került sportrejtvény a műsorba. Május 30-án hat kérdést tesznek fel a rejtvény­félórában a rádióhallgatóknak és a viaszlemezről leforgatott eseményről meg kell állapíta­ni: honnan, melyik sportágról közvetített a tudósító, ki volt a magyar csapat ellenfele, mi volt az eredmény a félidőben és a mérkőzés végén? A győz­tes jutalma: a Rádió költségén utazhat a berlini olimpiára! Azt nem tudjuk, hogy végül ki nyerte el ezt az utazást, de hogy Pluhárt aki eddig nem ismerte, nos a berlini olimpi­án remekelt. Csík Feri úszó­döntőjéről, olimpiai győzel­méről adott közvetítése az „Aranyhang" múzeumban örökké él... Fradi KK-siker, az éter hullá­main is! Az 1937-es év elődöntőjé­ben a ferencvárosi KK csapat a Práterben 4-1-re kikapott - ráadásul a meccset közvetítő Mamusich sem jeleskedett. Sesztára, az osztrákok nép­szerű játékosára még sértő megjegyzéseket is tett. Nem is szerepelt többet a rádióban. A viharos bécsi mérkőzés csak növelte a visszavágó iránti érdeklődést. Ez megkí­vánta volna a rádióközvetí­tést, a Ferencváros vezetése azonban nem adott enge­délyt, és a rádió sem harcolt igazán érte. A hetekkel előre szerkesztett műsorban ugyan­is nemzetközi regatta-közvetí­tés szerepelt abban az idő­ben, amikor az FTC-pályán a mérkőzést játszották. Az eve­zésközvetítése hagyománnyá vált, semmi sem szoríthatta ki a műsorból. A Margitszigeten a pesti Duna-ágban három mikrofont állítottak fel, a rajt­nál Budinszky Sándor kezdte, majd a Hungária evezősházá­nak tetejéről Machán Tibor beszélt, s végül Pluhár a cél­nál fejezte be a közvetítést. Arra, hogy mi történt a regat­tán, már másnap se nagyon emlékeztek a hallgatók. Arra viszont igen, hogy a verseny közben tájékoztatót kaptak: mi történt az Üllői úton. Az osztrák rádió ugyanis közvetí­tette a Ferencváros-Austria mérkőzést, s a magyar műsza­ki emberek ott voltak az Üllői úton. Ok időről időre el­mondták a stúdióban dolgozó társaiknak az eseményeket, a rádióerősítőből a híreket to­vábbították a szigetre. Az eve­zés közben Pluhár közölte az Üllői útról kapott értesülése­ket, azt, hogy a Ferencváros ellenállhatatlanul játszott, s nemcsak behozta hátrányát, hanem 6:1-re győzött, s beju­tott a KK döntőjébe. A kombi­nált közvetítésnek éppen olyan sikere volt, mint a dia­dalmas Ferencvárosnak! A Ferencváros-Lazio KK döntő első színhelye Buda­pest volt, s a találkozónak kü­lönleges színt kölcsönzött, hogy a magyar válogatott több mint egy évtizede nem tudott győzni Itália ellen. A Ferenc­város viszont 4:2-re nyert, s a rádió közvetítés szerint "nagy­szerűen játszott, a végső győ­zelem kivívásáért azonban még sokat kell tenni, nehéz lesz Rómából a Kupát haza­hozni." A hallgatók elégedetten vették tudomásul a római visszavágó helyszíni közvetíté­sét. Sőt, az olaszországi út előtt a Ferencváros edzéséről is közvetítés került a műsorba. A rádiózás népszerűségét bi­zonyítja, hogy a közvetítés hí­re több ezer embert csaloga­tott ki az edzésre. A szurkolók a mikrofon előtt arról beszél­tek, hogy „Toldi és Sárosi kitű­nő formában van, márpedig akkor nem lehet baj. Buda­pestre jön a Kupa!" A derűlá­tást a római mérkőzés igazol­ta. A Lazio 3:2-re vezetett, 11-eshez jutott, Piola bünte­tőjét azonban Háda védte. A rómaiakat leforrázta a lehető­ség elszalasztása, a Ferencvá­ros új erőre kapott, kiegyenlí­tett, s percekkel a befejezés előtt Sárosi félfordulattal a há­lóba talált. Győzött a Ferencváros 5:4- re! Az FTC a KK védője lett, s a döntő után a pályaudvaron a játékosokat az ünneplő tö­meggel együtt várta a rádió mikrofonja. Az első, vidékről közvetített Fradi-meccs és kispesti pályaavató Az a bizonyos első „rádiós gól" - Szegedről A rádiósport történetében 1939. szeptem­ber 17-én Szegedről közvetítettek először vidéki városból bajnoki mérkőzést. Az el­ső 45 perc után a hazaiak 1-0-ra vezettek, de azután beindult a Fradi henger és 7 perc alatt 3 gólt rúgtak a zöld-fehérek! Az első vidéki város­ból közvetített meccs tehát a Fradinak szeren­csét és győzelmet hozott. Igaz, csak a II. félidőt közvetítette a rádió. Sokan azzal magyarázták a Fradi második félidei gólszüretét, hogy a fiúk „benne akartak lenni" a rádióközvetítésben. Pluhár István, a népszerű és lelkes rádióriporter Kiszely István nevét kiálthatta először a Fradiból, gólszerzőként. Az idei szegedi gólszerzők nevét immár nap­jaink riporterei nem tudósíthatják az éteren át... * Az 1939-es év számunkra még két dolog miatt nevezetes: két magyar csapat KK-dön- tőjéről ekkor közvetített először a rádió (Újpest-FTC 4-1 az Üllői úton! 2-2 a Me­gyeri úton). A döntő közvetítése dr. Legenyei József el­ső nagyobb jelentkezése volt. Kevesen tud­ják, hogy 1939. április 16-án az új (jelenlegi) kispesti pályaavatójárói a rádió is közvetítést adott. Ez a Kispest-Ferencváros bajnoki mérkő­zés volt, amelyet a ferencvárosiak 3-2-re nyertek. Nem csak az első győzelmet, de még az első gólt sem sikerült a hazaiaknak megszerezni. Jakab László a Ferencváros centere talált először a mai Bozsik stadion­ban a kapuba. Kispesti részről Páli volt az el­ső gólszerző. Idős Puskás Ferenc, a kispestiek akkori edzője - Öcsi még nem szerepelt a csapatban - a rádiónak is elmondta: - A II. félidei játékunkkal legalább döntetlent érde­meltünk volna... Az 1939-es esztendő - az utolsó békeév - legizgalmasabb közvetítése, négy nappal a világháború kitörése előtt, a lengyel-magyar tudósítása volt, Varsóból, a Hadsereg stadi­onból. A közvetítés megkezdése előtt kide­rült, hogy a mozgósítás miatt a telefonveze­tékeket katonai célokra foglalták le, a Varsó-Budapest kábel nem volt használható. Megpróbálkoztak a Lemberg-Lavocne vo­nallal, de az sem funkcionált, végül is a var­sói rádió sietett Budapest segítségére, hul­lámhosszát bocsátotta rendelkezésre, s ne­gyedórás váltással közvetített a magyar és a lengyel riporter - a lengyelek nagyobb örö­mére, mert csapatuk 4-2-re győzött. Pluhár keserűen állapította meg: - Igazán alig volt különbség a két csapat között. A lengyelek ugyan többet és gyorsabban futottak, s két góllal többet is lőttek, de mi is kilencven per­cig játszottunk. Az utolsó győztes meccs az Üllői úti válo­gatott krónikában: 1942. november 1. - az ellenfél Svájc válogatottja. És feltörtük a híres svájci reteszt: a magyarok 3-0-ra győztek! Pluhár nem véletlenül mondta: - a mér­kőzés óriási nagy fölényt hozott, egyik ma­gyar támadás a másik után gördült. Egyik lö­vést a másik után adták le a csatárok. Az el­ső negyedóra fergeteges irama ezúttal nem volt szalmaláng, mert ha később be is állt egy kis ellanyhulás, a második félidőben megint újítani tudott a csapat, s elérte az első per­cekben diktált iramot. Három gólt rúgni - egyet sem kapni - nagyszerű teljesítmény. Egyébként a válogatott négy nagyváradi já­tékosát- Perényi, Sárvári, Bodola, Tóth III. - kellemes meglepetés érte. Az egyik lelkes szurkoló portrét festett róluk. Ugyancsak a válogatott mérkőzés emlékére történt egy kedves ajándékozás is: Perényi első váloga­tottsága emlékére, megkapta a mérkőzés labdáját. Vajon valahol megvan még ez a labda?

Next

/
Oldalképek
Tartalom