Tribün - A Fradi Futballmúzeum lapja (1996-2003)

1997 / Könyvnap

5 TRIBÜN már a puszta sípjelre is pfujoltak. Az idegeske­dés a II. félidő 25. per­cére botrányra is veze­tett. Az állóhely közön­sége ugyanis berontott a pályára, s a bírót hólabdákkal dobálni kezdte. A játékosoknak sikerült őket szép szó­val rávenni a visszaté­résre. Ezután GansI a második gólt szerzi. Az utolsó percben az FTC javára megítélt 11-est Payer kapu mellé lövi... ” Sok játékosa van az FTC-nek! „Sok játékosa van az FTC-nek! Az első, a második és ifjúsági csapatokon kívül egy l/B csapat feállítása is szükségszerűvé vált" - írták a sportújságban 1919 tavaszán. Az l/B csapat azonban nem volt hosszú életű, a já­tékosok hamarosan át­igazoltak más egyesü­letekhez. Egyébként a Fradi 1919 tavaszán sorra aratta győzelmeit. Az első nyolc találkozón még gólt sem kapott az FTC és 15:0 volt a gól­aránya! Az egész tava­szi idényben csak 2 gólt rúgtak a fradisták- nak - igaz, azt az MTK, amely így ismét bajnok lett - a mieink az ezüst­érmesek voltak. Még egy sporttörténeti tény: a magyar bajnokságok során az FTC az 1918— 19-es idényben kapta a legkevesebb gólt, ösz- szesen nyolcat! (21 mérkőzésen!) Az FTC nyilatkozata „Különböző sport- és napilapok is ismételve olyan tartalmú közle­ménynek adtak helyet, mintha az FTC-ben bi­zonyos felekezeti - an­tiszemita - áramlat ka­pott volna lábra. Az el­nökség és az összes szakosztályok egyene­sen felháborodással utasítja vissza ezeket a teljesen felelőtlen for­rásból időnként szárny­ra bocsátott híreket. Az FTC húszéves sport­élete soha felekezeti jellegű nem volt, most sem az, ilyen nem is lesz, hiába próbálnák némelyek ilyen jellegű szereplésbe ugratni. Egyébként a klub el­nöksége azt az állás­pontot foglalja el, hogy azokkal szemben, akik ilyen valótlan hírek ter­jesztésével a klub összetartozandósági érzetét megbontani igyekeznek - amennyi­ben a klub tagjai - az alapszabályoknak a klubtól való kizárási rendelkezését fogja al­kalmazni. Vargha Jenő titkár Máttyók Aladár elnökhelyettes” Az egyértelmű nyilat­kozat igazát bizonyítja, hogy az FTC-ben ekkor is, a későbbiekben is tucatszám szerepeltek zsidó sportolók, és né­hány vezető is az volt... Örökrangadó Bécsben 1919 júniusában a Rapid meghívására az FTC és az MTK is bécsi vendégszereplésre utazott. Ennek a por­tyának egyetlen érde­kessége az volt, hogy a bécsiek kierőszakolták az első „semleges föl­dön” lejátszandó FTC- MTK találkozót, amiből azután kér mérkőzés, két ferencvárosi vere­ség lett (0-1, 0-5). Lelkész tervez - esküvő végez... Toldi Sándor az FTC atlétája egy nem min­dennapi indok miatt nem tudott a bajnoksá­gon indulni. Szőnyben mint lelkész működött és tervei szerint szom­bat délután már készült a másnapi utazásra, diszkoszvetői aranyér­mének a megszerzésé­re. Azonban váratlanul vasárnap délelőttre es­küvőt jelentettek be, és ezzel nem konkurálha­tott a sport... Toldi azonban falujában is megdobta a maga 43 méterét - bizonyítván, hogy a bajnok ő lett vol­na... (A bajnokságot 38,07 m-rel nyerte a MAC atlétája.) Azért két FTC bajno­kot így is ünnepeltek az Üllői úton. Rúdugrás­ban Bezzegh Antal lett az első 3,20 m-rel. A 3000 m-es gyalog­lásban ekkor rendeztek először bajnokságot. A hat induló közül Szab­iár Péter - új országos csúccsal 14:51,6 ­győzött klubtársai Pa­tak János és Rózsa Sándor előtt. Sajnos Stolmár még mindig hadifogoly volt, míg Kóczán a Felvidék elvesztése után cseh­szlovák területen lel- készkedett... A hideg újpesti öbölben... _______ 1919. július 27-én az újpesti öbölben került megrendezésre a baj­noki küzdelem. Az idő­járás nem volt kegyes az úszókhoz, a víz na­gyon hideg volt. Ennek a hideg víznek köszön­hette az FTC, hogy baj­noksághoz jutott. Az történt ugyanis, hogy a 200 yardos mellúszás­ban a biztos győztes­nek látszó Toldi Ödön - ekkor a MAFC színei­ben versenyzett - gör­csöt kapott, s a hátralé­vő távot csak kartem­pókkal tudta megtenni. Wenk János jobban bír­ta a hideget és 2 m-es előnnyel elsőnek ütött be a célba. Ideje kerek 3 perc volt... Érdekes küzdelmet hozott a vízilabdabaj­nokságot eldöntő mér­kőzés is. FTC-MAFC 2- 1! „Igen erős iramú, szinte szokatlanul fair játék volt. A MAFC sok­kal többet támadott, lö­véseit azonban nem kí­sérte szerencse - négy kapufát is lőttek! Az FTC góljait a mezőny legjobbja, Wenk lőtte. A víz rendkívüli hideg­ségétől egyenesen szenvedtek a játéko­sok.” Gyaloglóink a gödöllői országúton 1919. szeptember 8- án az FTC és az Egyet­értés rendezésében foly le a 10 km-es fel­nőtt és a 3 km-es ifi gyaloglóbajnokság a gödöllői országúton. Szabiár Péter a várako­zásnak megfelelően győzött, de klubtársa Patak János erősen megszorította. Az ifi bajnokságban is kettős ferencvárosi siker született: Lichter Salamon nyerte a ver­senyt, de a végére a már 60 m-rel is lema­radt Hóra Ferenc tört előre és méterekre megközelítve a bajno­kot, második lett... Szabiár egyébként a későbbiekben a 30 km- es magyar bajnoki címet is megszerezte. Nagyon megszenvedhetett, mert az országutat bo­rító nagy sár miatt csak nehezen haladt. Húsz perccel maradt el saját rekordjától, dehát a töb­biek pedig tőle marad­tak el... Volt még egy érde­kes gyaloglóverseny a Millenárison is. Patak János a 3000 m-es gyaloglásban győzött, de a célban nem állt meg, hanem tovább versenyezve 5000 mé­teren 24:37.6-os idővel új országos csúcsot gyalogolt. Második kiváló ver­senyzőnk, a bajnok Szabiár Péter az Üllői úton 1 órás gyaloglás­ban indult. Mint írták „ez volt hazánkban az első ilyen verseny, ezért Szabiár eredmé­nye - 11 771,4 méter - országos rekord, alap­csúcs. A fél óra ered­ménye 5929 méter volt... ” Amikor nem is volt sötét... Az FTC-BAK mérkő­zés 0-0-ra végződött ugyan, dehát erről a bí­ró is tehetett. Nem - ez­úttal nem jogos góltól fosztották meg az FTC- t, hanem a „támadó­időtől”... „A mérkőzés folya­mán az FTC egy árnya­lattal jobbnak bizo­nyult, de jobb formájá­nak gyümölcsétől egy sajnálatos érthetetlen bírói tévedés megfosz­totta. Az történt, hogy a második félidő 31. per­cében, amikor az FTC a győzelmet jelentő gólt már-már majdnem megszerezte Fiedler Konrád bíró teljes vilá­gosságban 14 perccel előbb lefújta a mérkő­zést - sötétedés miatt!” A hátralévő időt de­cember 4-én játszották. A „kurta mérkőzésen” az eredmény, a gól nél­küli döntetlen maradt... Győzelem az örökrangadón! A Fradi hat és fél év után először nyerte az örökrangadót! Igaz, hogy csak tizenegyes­ből szerezte a győztes gólt a Fradi, de a Pataki buktatása miatt meg­ítélt büntető jogosságá­hoz szó sem férhetett. A „végrehajtó” Kovács Elemér volt, aki röviddel ezelőtt még a kék-fehé­reknél rúgta a labdát! „Az FTC régi lelkese­dése ismét magával ra­gadta a csapatot, meg­babonázta az MTK-t.

Next

/
Oldalképek
Tartalom