Tribün - A Fradi Futballmúzeum lapja (1996-2003)
1996 / 1.
ZÖLD SASOK Szurkolói névadás-az ifjabb ferencvárosi szurkolók kezdték így becézni a Fradi futbal Ikedvenceket, egy-egy győztes mérkőzés után. (1988-89) A nagy nyilvánosság előtt így jelentkezett, de tudomásunk van róla, hogy korábban már Vépi Péter, az FTC * ificsapatának edzője is így becézte fiait... * Zöld Sasok - az FTC labdarúgószakosztály és a Fradi futballmúzeum „kihelyezett” i, lapja. Első száma 10 000 m magasban „jelent meg"! A Ferencváros koppenhágai kupamérkőzésére utazó játékosok, újságírók, szurkolók olvashatták először a különgépen. Egy újság ilyen „magaslaton” még aligha kezdte... (1990. október 23) Dehát a „sasokhoz” ez a magasság illett... A Zöld Sasok kezdetben zöld színű papíron jelent meg, 8 oldal terjedelemben. 1994. február óta a Fradi Újság 4 oldalas mellékleteként szolgálja a vidékre, külföldre utazó fradistákat az éppen aktuális események, egykori történések tekintetében. * „ZÖLD ZÁSZLÓK, ZÖLD SASOK”... A Fradi 1991 -92. évi bajnoki aranyérmének tiszteletére született induló. A bajnokcsapat játékosai énekelték fel a stúdióban és azután 1992. májusában sztereo kazettán jelent meg. Molnár Ferenc zenéjére Pósch Péter - pár évig az FTC ifiknél edzősködött! - nos, ő írta a szöveget: Mikor az öltözőben készülünk Fogason pihen még a zöld mezünk Szurkolóink hangja beszűrődik, Hangulatunk egyre fokozódik Refrén: Zöld zászlók, zöld sasok, Magasan szárnyaljatok, Ha segít nekünk a HAJRÁ FRADI! A meccset a FRADI, A FRADI NYERI! Vers: Jó a játék bent a pályán és a gól Ezt várja tőlünk minden szurkoló A végső sípszóig küzdünk, hajtunk Buzdítást a lelátóról kapjuk. Refrén. , Vers: Nagy erő számunkra a FRADI SZÍV Olykor-olykor bizony már csak ez segít Célunk megnyerni a bajnokságot, És ez nem tűr semmi lazaságot. Refrén. Az induló sikere vitathatatlan volt. Több ezer kazetta elfogyott, és a ferencvárosi szurkolók minden meccsen azóta is éneklik. A legszebben azonban az 1992-es Fradi ^ fiesztán szólt. A színpadon, az újdonsült bajnokcsapat játékosaitól... „Ön nem költözőmadár...” DALNOKI JENŐ, aki előbb játékosként, majd edzőként évtizedeket töltött az FTC-nél, nagyon sok levelet, ajándékot kapott. íme egy részlet az egyik levélből: „Maradjon Ön örökre a Fradinál, mert mi szeretjük az Ön zöld-fehér szívét, hiszen a mienk is az. 30 esztendős múltja a Fradinál a tanú a hűségre. Ön nem költözőmadár, sem kaméleon, aki helyeit és színeit változatni tudja. Sok szeretettel üdvözli Önt egy ember, aki csak 1922 óta fradista." Ami a szurkolóktól kapott ajándékokat illeti, nos, szinte kimeríthetetlen a lista. Díszkardtól kedzve könyvritkaságokig nagyon sok emléktárggyal lepték meg a népszerű sportembert. Amikor a Dalnoki vezette Ferencváros megnyerte az 1975—76-os bajnokságot, a klubház előtt egy idős szurkoló félrevonta:- Nekem már kevés van hátra az életből. Jenő, tiéd ez a feszület, óvjon meg minden bajtól! - mondta és átnyújtott egy fakeresztet... „ŐSFRADI”-PÁLYA, SOROKSÁRI ÚT 1899. június 5-én a Székesfőváros közgyűlése a külső Soroksári úton lévő elemi népiskola mellett, az Erzsébetfalvai helyiérdekű vasúti állomástól karnyújtásnyira fekvő 2387 négyszögöl nagyságú telket, hat évre, sport játszótér használatra az FTC-nek ingyen adta! Mindezt Uchmann István városi mérnök szorgalmazta, még a telket is ő találta, hiszen ott eredetileg élelmiszerpiac volt, egy kavicsos terepen. A telek így „olcsón” megvolt, de nem volt vagyon, amely a helyet sportteleppé alakítsa. A korai klubszeretet segített. A földmunkát jórészt a klubtagjai végezték. 1899. késő őszén egy derék ferencvárosi ácsmester, Antony tamás jóvoltából elkészült a Soroksári úti fronton a deszkakerítés. Az öltöző egy kiselejtezett öreg lóvasút kocsi volt... A deszkából épült „igazi" öltöző csak 1900 tavaszán készült el. A „tribün" néhány pad beépítését jelentette a vasúti töltés oldalába, kerítés azon a részen nem is volt... A meleg nyári napok később ráterelték a tervezők figyelmét arra, hogy vízvezetéket és zuhanyozót is építsenek. Ezt a Lányi és fia cég - szintén ingyen! - hozta létre. Uchmann István tervezte magát a játékteret. A millenáris pálya tervei és méretei voltak az egyedüli támaszkodók. Csak egy bökkenő volt: az FTC területe kisebb volt, mint a Millenáris pálya. Ezen a Soroksári útin csak 92 m hosszú pályát lehetett készíteni, a Millenáris 120 m hosszúságú pályájával szemben. Itt volt a fogas kérdés, milyen legyen akkor a szélessége? Arányba kell ál- lítani-mondtáktöbben. Fia a Millenáris 120 m hosszú és félakkora, vagyis 60 m szélességű, akkor 90 hossznál csak a fele, vagyis 45 méter széles lehet a pálya. így is lett, ámbár szélességben lett volna még bőven hely. Természetesen ilyen szempontok szerint a kapukat is szűkítették... Nem maradtak sokáig ezek a méretek, hiszen Horváth Ferenc - az FTC egyik vezetője - az MLSZ megalakulásakor elkészítette a hivatalos szabályokat, amelyek természetesen a méreteket is rögzítették. A Soroksári úti pálya építése 12 000 koronába került, de Antonyék elengedték a költségeket. Szükség is volt rá, hiszen ezen a pályán a maximális bevétel 600 koronánál még telt ház - 1500 néző - esetén sem rúgott többre. Az FTC nemcsak első barátságos, hanem első bajnoki és első budapesti nemzetközi mérkőzéseit is a Soroksári úti pályán játszotta. Az „ősfradi” - 1910-ig - összesen 35 bajnoki mérkőzést játszott a Soroksári úti pályán és abból huszonötször győztesen hagyták el a játékteret! Az FTC történetének első bajnoki mérkőzését is ott játszotta (MUE-FTC 5-3) Első magyarországi nemzetközi mérkőzése: 1901. április 13. FTC-Servette Genf 4-4 Első győztes nemzetközi mérkőzése: 1901. május 5. FTC-Old Cricketer 5-0 Az FTC első kétszámjegyű bajnoki győzelme: 1903. október 18. FTC-Törekvés 14-0 Mindmáig a legnagyobb gólcsúcsot hozó bajnoki mérkőzés: 1906.november18. FTC-Typográ- fia 15-0! Az FTC utolsó mérkőzésén 1910. október 30-án játszotta a Soroksári úti pályán: FTC- UTE 7-1 Ez volt a búcsú, 1911 -tői már az Üllői úti pálya volt az FTC otthona. 9
