Tribün - A Fradi Futballmúzeum lapja (1996-2003)

2000 / 8.

TRIBUN 9 bíic sírzu^rit... E ltáv ozott közü­lünk ismét egy patinás fradista, életútjának vé­gére ért Magdics Laci, a közkedvelt sportfotós. A célfotót immár nem ő ab­szolválta, az égi hatalom döntött úgy, hogy egy vaku utolsót villanjon. Évtizedeken át fényképez­te a fradisták fergeteges vagy elhaló támadásait, ott állt a kapu mögött futball-, kézi­labda, -jégkorong-mérkőzé­seken százszámra. Vajon hány gólt örökített meg, hány sporttörténeti pillanat részese volt? A rohanó hétköznapok alatt ilyenekkel nem foglal­kozik az ember, bár Laci még ebben is kivétel volt, hiszen éveken át katalógust vezetett felvételeinek sokaságáról. És nemcsak a labdajátékok ér­dekelték. Apai hagyatékként az atlétika szerelmese is volt, de szinte minden sportág je­les eseményeinél ott láthat­tuk, amint alkotó kezével irá­nyította sportolóinkra fotós masináit. Fényképezőgépei­vel, objektívjeivel, mint apa gyermekével oly szoros kap­csolatban állt, neki ezek tény­leg az életét jelentették. Egy évtizeddel ezelőtt, amikor fényképkiállítását megnyitottam, a dicsérő mon­datok elhangzása után büsz­kén vallotta: ezek a fotók éle­tem nagy tettei - ők a gyer­mekeim... És a képek sokasága ké­szült tovább, úgy ahogy azt A Nemzeti Sportban meg­jelent meghatóan szép hang­vételű nekrológhoz illik az utolsó fénykép. Igen, Laciról ez volt az utolsó felvétel - na­pokkal később már nem dob­bant többé fotós szíve, sejtjeit vörös felhők robbantották szét. Az utolsó felvételeket ott az Üllői úti stadionban készí­tette, ott, ahol három évtize­den át szinte a pálya tartozé­kának számított. Az utolsó felvételeket megcsinálta - előhívásukra, elkészítésükre már nem maradt ideje. Egy fotósnak ennél tragi- kusabb kín nem létezik. Csak a halál kínja, és ez érte utol az örökké exponáló kezet. Ezerszámra készítette képeit, újságok tucatjaiban publikál­ták a szerkesztők. 2000-től már nem számíthatunk a bo­rítékba rendezett Magdics-fo­tókra. Az ő nagy mérkőzése immár véget ért, az utolsó kép immár gyászba mereve­dett. 0 elment, de fényképei kiadványokban, kiállításokon, archívumokban hirdetik, hogy volt a XX. század végén egy lelkes és hozzáértő sportfotós, aki megörökítette életünket. Mi is megörökítjük emlé­két és a most készülő Halha­tatlan Fradisták kézzel írt aranykönyvébe Magdics Lász­ló neve is bekerül. Sportolóink, szurkolóink pedig szívükben őrizhetik Magdicsot, a fotóst, a „művész urat", a pályák örök vándo­rát. Nagy Béla anyagi erői megengedték. Nem spórolt a fotózáson - ezért igazi életművet hagyha­tott az utókorra. 0 is megkapta mindazokat a kitüntetéseket, amelyet a Fradi-tábor jeles tagjai ünne­pélyesen átvehettek. Róla még ezeken az ünnepélyes pillanatokban is csak kevés felvétel készült... Pedig szerette, ha a róla szóló képeket a Fradi-újság- ban megtekinthette - de min­dennél jobban örült annak, ha az ő felvételei mutattak be a Fradi egy-egy nagy esemé­nyének a pillanatát. Magdics Laci az FTC cente­náriumát még megélhette. És megélte a Fradi 2500. bajnoki meccsét is. A találkozó előtt kérte, hogy róla is készüljön egy kép a nevezetes labdával, sportbarátaival. Azt mondta - hátha bete­szitek a Fradi-újságba... Nem tudhatta, hogy ez a vá­gya milyen tragikus körülmé­nyek között teljesül... A Ferencvárosi Torna Club nevében fájdalmas bú­csút veszünk régi játéko­sunktól, Láng Károlytól. 1954-től 1958-ig futballozott a Fradiban, 153 mérkőzésen viselte előbb a piros-fehér, majd a zöld-fe­hér mezt. 45 góllal gazdagította a klub futballtörténetét, és tagja volt az FTC 1958-as Magyar Kupát nyert csapatának. Láng Károly még egy sporttörté­neti tettel is beírta nevét a Fradi fut- ballkrónikába. Csapatunk a Kinizsi­korszak után, 1957 márciusában szerepelt először Ferencváros néven a Népstadionban. A stadionban az első "Fradi-gólt" az akkor 26 éves középcsatárunk, Láng Karcsi szerezte! És sok kedves percet szerzett pályafutása során a Fra­di publikumnak, a korabeli lab­darúgó társadalomnak. Mindezen merengésünkből most felébredve állunk itt a gyász percei­ben, és egy utolsó Istenhozzádot mondunk a régi sportembernek. Láng Karcsi - utadon kísérjen az FTC zöld szalagos koszorúja is! Nagy Béla búcsúbeszédéből

Next

/
Oldalképek
Tartalom