Tribün - A Fradi Futballmúzeum lapja (1996-2003)
2000 / 8.
TRIBUN 5 A Ferencváros név 1792 óta létezik (Franzstadt). A monarchia akkori uralkodójáról, I. Ferencről nevezték el a Kecskeméti kapun túli területet, ahol akkor még csak kertes települések voltak. A Ferencvárosi Torna Club megalakulását bő évszázad múltán ezen a területen mondták ki. A IX. kerület központja akkor már a Bakáts téren volt, a Ferencvárosi Polgári Körben. Ez o terület Fellner János telke volt, amelyet először Templom térnek hívtak. Itt épült fel ugyanis a ferencvárosiak plébániatemploma. Bakáts térnek 1873-tól hívták. Tulajdonképpen Bakócz Tamásról, bíboros, esztergomi érsekről nevezték el, akinek nevét Bakacs, Bakocs, vagy Bakácsnak is írtak... Tehát a Bakáts téren volt a Ferencvárosi Polgári Kör épülete (napjainkban az ön- kormányzat épülete), ahol 1891- től a kerület társadalmi és politikai életét szervezték. Egyébként ez volt Magyarországon az első polgári kör, ahová nőt is felvettek tagnak! Az épület falán évtizede márványtábla hirdeti, hogy ott alakult meg a Ferencvárosi Torna Club, a későbbiekben milliók Fradija... (A Fradi szó a franzstadti névnek a kicsinyített, becézett változata, amelyet a kerületben lakó szimpatizánsaitól, a korabeli szurkolóktól kapott. No persze, akkor még őket is „drukkereknek" hívták...) * A Bakáts térről a kis Bakáts utcán jutottak a polgárok a Boráros térre. (A Bakáts utcát a köznép Birky utcának nevezte, mert ott lakott Birky, az első Magyar Bőrgyár igazgatója.) A Boráros tér neve korábban Fa tér volt, a faúsztató helyek miatt. Ami Boráros János Antalt illeti, ő az 1800-as évek elején jogász volt, és Pest város polgármestere. Görög földről érkezett, eredetileg Vorarosznak hívták, neve ebből magyarosodott Borárossá. * A Boráros térről a Vágóhíd utcáig vezetett a belső Soroksári út. A Vágóhídtól egészen Soroksárig volt a külső Soroksári út, amely mentén kis, pöfögő vicinális vonat vitte az utazókat. És ez a kis vonat az egykori FTC-pálya mellett haladt, már amikor nem volt meccs. Vasárnaponként a délutáni vonat Framstadti séta- Fradival Mi Térkép a rendfenntartóknak negyedórákat késett a sportpálya mellett ácsorgó publikum miatt. A vasúti töltés ugyanis a pálya „tribünjéül" is szolgált, falócákat vájtak az oldalába, és Antony Tamás ácsmester még kerítést is varázsolt a Soroksári úti frontra. Mindezt ingyen, klubszeretet- ből... Ezen a régi, kezdetleges pályán nyerte első bajnoki címét az FTC, és indult el a világhírnév felé. A költözés 1911-ben következett be, a fővárostól kapott legelői területre, az Üllői útra... * Az Üllői út a Kálvin tértől, a hajdani Kecskeméti kaputól kezdődött, és célját maga a neve határozta meg. A nyílegyenes út - Budapest leghosszabb útja - az 1870-es évek óta telekkönyvezett. A Józsefvárost és a Ferencvárost egy darabon elválasztja, de mire a Népligethez ér, már minden futballbarát az ottlévő Üllői úti stadionra, a Fradira gondol. A tízes évek elején mindez nem volt ilyen természetes, hiszen ez a terület a város széle volt, és a Népliget is bokros, fás, vad területnek számított. Az Üllői út közismertségét azután az FTC is szorgalmazta: pálya, majd a város legnagyobb fatribünös stadionja épült fel, ahol évtizedekig a magyar válogatott is fogadta híres ellenfeleit. Az 1911-es pályaavatót követően két utcát is kapott a korabeli Fradi. A Mester utca és a Gyáli út között 1900-tól létezett a Hét vezér utca. A Fradi-pálya megnyitásakor a Gyáli úttól meghosszabbították az Üllői útig. Ezt a kis utcát a tizes évek elején - Schlosser Imre pályafutásának tündöklése idején - a népnyelv Slózi-utcának hívta! A múló évtizedek alatt azután a különféle tereprendezések miatt az utca egyre fogyott, és a hatvanas évek elejére teljesen megszüntették. Már csak a legendák világában él tovább a Hét-vezér, „Slózi" utca... Ugyancsak megszűnt a pályát érintő Matolay utca is. A Gyáli út és a Könyves Kálmán körút között, az FTC pálya déli részén az A-le- látó mögött futott. A pályaépítések során 1949-ben megszűnt. A névadó egy ügyvéd volt: Matolay Elek (1836-1883). 1867-től Pest királyi város, 1873-tól Budapest főváros törvényhatósági bizottsági tagja. _ Az Üllői úti pályát a negyedik oldalról a Könyves Kálmán körút is övezi. A IX. kerületre eső számozás: 1—35-ig és 2—36-ig tartoznak erre a ferencvárosi szakaszra. Az FTC Könyves Kálmán körúti száma a klubház bejáratán is látható: 34. A Fradinak tehát tulajdonképpen két „házszáma" is van... Amíg nem kapta meg a Könyves nevet, Hungária alsó körútnak is regisztrálták. Könyves Kálmán (1068-tól 1116-ig) magyar király volt, I. Géza fia. Az utókor - műveltsége miatt - Könyves Kálmánnak nevezte el. Szóval a Fradinak „királyi út" is jutott... * A századforduló másik ferencvárosi központja a Mester utca és környéke volt. A Mester utca neve korábban Temető utca is volt, mert a mostani Haller tér helyén még temető állt, és ez az út vezetett odáig. Ahogy azonban benépesült a környék, a különféle mesterek kínálták portékáikat, úgy változott a helyzet. 1874-től már ez a szép sugárút titulusa. Ferencvárosi diákok is döntő módon segítették a Fradi megalakulását, toborozták a környék és a került híveit. A századeleji Mester utca és nem véletlenül virágnevekből álló kis utcácskái sok franzstadtinak adtak otthont. Kertes kis házaikban játékosainkat ebédeken, uzsonnákon látták vendégül. Kiskocsmákban, kávéházakban találkoztak, áldomást ittak a győzelmekre. A Mester utca és a Ferenc krt. sarkán volt a Széchenyi kávéház (képünkön), amely a legnagyobb „Fradi-tanyá- nak" számított. A tükrös kávébáz belső termét „sekrestyének" hívták. Itt voltak a törzstagok. Itt írták ki krétával fekete táblára, hogy milyen eredményt ért el a Fradi, aztán kitették a kávéház kirakatába. Ez volt Budapest első futball-eredményhirdetője... Nagy Béla Az egykori Széchenyi-kávéház
