Tribün - A Fradi Futballmúzeum lapja (1996-2003)

2000 / 1.

Tudja-e hogy... Tudja-e hogy... Tudja-e hogy... GRINZING - Bécs egyik városrésze. Ere­detileg egy Grinz nevű német személy em­bereinek települését jelentette. Itt egyébként kétezer éves múltra nyúlik vissza a helyi szőlő termelése. A kis heurigerek nagyon népszerűek - itt iszik a szomjas osztrák, na és ugye sok külföldi vendég. Azon a házon, ahol éppen saját bort mérnek, zöld ág vagy faforgács lóg. Az, hogy hol isznak vagy esznek többet, Pesten vagy Bécsben, sokat vitatták. Mik­száth szerint a vita döntetlen:- Bécsben többet esznek az urak - mond­ta - de Budán többet isznak. Egyébként a rúdra kiakasztott lombko­szorú vagy fenyőág a pincéken azt jelenti, hogy a könnyű bort (november 11. után már öreg bornak számít) kancsókban szolgálják fel. E helyek sajátossága, hogy nyugodtan lehet hozott ételt is falatozni! Ez a szokás oda nyúlik vissza, hogy a századelőn a ha­tóságok csak kenyér és vöröshagyma áru­sítását engedélyezték a vendéglősnek, s a vacsorájukat magukkal hozták a bécsiek... SRAMLI ZENE - Josep Schrammel 1877-ben alapított együttese világhírű lett. Követőik a borkóstolók közönségét szolgál­ták, és ma is szolgálják. KAPUCöNER - A kapucinus barátok barna csuhájáról nevezték el a hasonszínű kávét... KIFLI - Az eső kiflit 1529-ben Bécsben sütötték, méghozzá annak örömére, hogy a város alól eltakarodott a török sereg. A templomtorony ormáról lekerült a török fél­hold. Az ötlet, hogy az ostrom alatt a félhold miatt koplalt bécsiek most lakjanak jól a fél­holddal, Herr Kolschitzkynek volt a vélemé­nye. Ő süttette először a kifliket egy Wendlen nevű bécsi pékkel. KyK DUNA KERINGD - ifj Johann Strauss 1867-ben a Práter strasse 54. szá­mú házban írta a Kék Duna keringőt. A Dia­na fürdő farsangi báljára rendelték, ahol 1867. február 14-én csendült fel először. A Diana fürdő Bécs legrégebbi, 1804-ben megnyitott szabadtéri strandja volt. A 19. század közepén épült az első fedett me­dence. Az épületet a téli időszakban bál- és táncteremként hasznosították. így került sor a Kék Duna keringő bemutatójára, egy tulaj­donképpeni sportlétesítményben. Mert bi­zony a Diana fürdőben sok úszóversenyt rendeztek. 38 évvel később a Kék Duna ke­ringő bemutatójának a helyszínén Fradi-si- ker is született! 1905 októberében a Diana- díj küzdelmei során a 68 méteres gyors­úszást Olasz Andor, a mellúszást Váczi Im­re új osztrák csúccsal nyerte. Mindketten az FTC úszói voltak... K.U.K. - Kaiserlich und Königlich, azaz császári és királyi... Hajdan, az osztrák-ma­gyar monarchia idején a közös intézmények megjelölésére használták a három betűt. BÉCSI-E A BÉCSI SZELET? Neve ellenére sem bécsi lelemény. Maga a panírozás már a bizánci császárságban ismert volt, onnan került receptje arab köz­vetítéssel beljebb, illetve feljebb, Olaszor­szágon túl azonban nemigen terjedt el. Leg­alábbis addig, amíg Radetzky tábornagy egy hadjárat során Milánóban meg nem kóstolt egy panírozva kisütött borjúhús-sze­letet. Mert neki aztán annyira ízlett a zsemle- morzsás hús, hogy még a Ferenc József­nek írt jelentésében is említést tett róla az­zal, hogy ezt a húst zsírban sütik, mégis annyira száraz, hogy akár frakkban, akár díszegyenruhában rá lehet ülni. A császár kíváncsi lett a számára ismeret­len ételre, és udvari szakácsával elkészíttet­te az első valóban bécsi szeletet. S mivel az eseménynek híre kerekedett, a panírozott borjúhús is elterjedt. Azóta is bécsi szelet­nek nevezik minden nemzetközi étlapon. Mindehhez még annyit, hogy a bécsi sze­let csupán borjúhúsból készülhet. A más húsból, például sertéskarajból sütött paníro­zott húst rántott szeletnek nevezi, aki szaba­tosan akar fogalmazni. 19

Next

/
Oldalképek
Tartalom