Tribün - A Fradi Futballmúzeum lapja (1996-2003)
1999 / 9.
TRIBUN 3 MATTYOK ALADÁR „Mattyók Aladár nevét nem az FTC-stadion megépítése tette ismertté a magyar sportkörökben, de ez az alkotása az, amely úgy a mai, mint a jövő sportnemzedékből is majd mindenkor csodálatot vált ki. Ez az alkotása az, mely előtt a világ bármely tájáról itt járt külföldi is csodálkozva állott meg és az elragadtatás hangján nyilatkozott. Néhai jó Springer Ferenc dr-nak köszönhetjük, hogy ez a grandiózus sporttelep ma a magyar fővárosban áll, de Mattyók Aladár érdeme és tudásának a hirdetője az, hogy az FTC stadion ilyyennek készült el. Mattyók Aladár nevét már a régi idők óta ismerjük a sportban, mint ifjú sportember az atlétikában, az úszásban, a futballban, mojd később a teniszben és vívásban is szép eredményeket ért el. Amikor az aktív sportolás teréről már visszavonult, akkor sem lett hűtlen ifjúkori szerelméhez. Mattyók Aladár mindenkor kivette részét az egyesületi sportéletből. Előbb a Műegyetemnél, majd később és most is az FTC-nél, mint annak alelnöke szolgálja a magyar sportot. Sportkarrierjére azonban az FTC-pálya megépítésével tette rá a koronát s az építész zsenialitása így olyan emléket emelt a sportembernek, amilyennek alig dicsekedhetik más. És olyan sporttelepet adott a magyar sportnak, amilyennel Európa kevés városa dicsekedhet. A magyar közönség mindig tisztelettel ejti ki Mattyók Aladár nevét, valahányszor a nagy sport- eseményeken kellemes perceket szerez nekik az a nagyszerű látvány, amit a csodálatos sporttelep varázsol elé." (Nemzeti Sport) Mattyók Aladár okleveles mérnök volt, akinek a Fradi pálya építésén kívül nem egy sportlétesítmény őrizte alkotó kezét. A Millenáris, a BEAC, BBTE, BSZKRT, MAFC pálya Budapesten, míg a vidékiek közül a debreceni és a pécsi egyetemi sporttelep készült Mattyók tervei alapján. Az FTC-ben hosszú évtizedeken keresztül töltött be vezető tisztséget, több beosztása mellett a klub alelnöke és ügyvezető elnöke is volt. A legmaradandóbbat azonban minden munkája közül az FTC-pálya fatribünjeinek építésével, majd bővítésével és korszerűsítésével alkotta. Tőle származott az a mondás:- A sporttelep az egyesület élete, ettől függ léte vagy nem léte! Azért, hogy a Ferencvárosi Torna Club élete ilyen szépen alakult, az utókor hálás szívvel emlékezik a pályatervező Mottyók Aladárra is. 1909-ben volt egy FTC-BTC meccs a Millenárison, amely akkor az egyetlen modern pálya volt Budapesten. Itt játszották le akkor az I. osztályú mérkőzések javarészét. Ezen az FTC-BTC meccsen - először Magyarországon - telt ház volt. Roskadásig megtelt a két ülőhely-tribün és tömve volt a Stefánia út felőli rész, az állóhely. A tömeg keresztültört a kerítésen, meccs közben elözönlötte a pályát és a jelenlevő pár szál rendőr csak nagynehezen tudta visszaszorítani a tömeget - a taccsvonaltól egy méterre... Ezen a meccsen volt először Magyarországon 8000-es nézőszám és ennek a tömegparádénak az élménye ihlette meg Malaky Mihályt az ötletre, Springer Ferencet, az FTC alapító elnökét a szervezésre és Mattyók Aladár műépítészt a kivitelére: egy modern nagypálya ötletére, szervezésére és kivitelére. Ezen a mérkőzésen, a Millenárison született meg igazában az Üllői úti FTC-pálya. Aztán jött Springer zseniális szervezőképessége, jött a franzstadti áldozatkészség, megnyílAz FTC-pálya meséi tak a degeszre tömött, sőt a kevésbé tömött franzstadti bukszák. Jött Helvey, aki egymaga 15 000 korona értékű részvényt vásárolt és - örök letétként - helyezte el a Fradinál! És jöttek mind a többiek - így 1911 februárjában megnyílt a Frodi-pálya. 1913. pünkösdkor angol vendége volt az Üllői úti pályának: az English Wanderers. Akkor még nagy eseménynek számított egy angol csapat a kontinensen. És ezeket a vendégeket verte meg az FTC 6-0-ra! Ez világszenzáció volt! Schlosser ontotta a gólokat, az angol kapust a végén már elfogta a borzadály, ha csak meglátta Slózi jellegzetesen görbe lábait... Gólokat vizionált benne. És micsoda gólok voltak azok! Slózi nem vitte be a labdát a kapuba, Slózi lőtt. És a lövések nyomán őrjöngött a tribün... Sorra kikapott majd minden csapat az új Üllői úti pályán. Hazaiak, külföldiek vereséggel távoztak. Aztán kitört az első világháború. A zöld-fehér színt a játékosok csukaszürkére cserélték. Szinte az egész csapat a harctérre vonult. Pataki, Potya, Bródy, Koródy... Utóbbi elesett a háború első évében. Soha többé nem látta őt viszont a pálya... Bródy hat évig volt hadifogoly Szibériában. Mikor 1920-ben újra összekerült a társaság az Üllői úton, hat év alatt húsz évet öregedve, csodálkozva nézték egymást és a pályát. Az meg már talán meg sem ismerte őket. Egy korszak, egy gyönyörű korszak befejeződött... Sporthírlap - 1934 A számlálógépek magyarországi premierje Az MTK-pálya igazgatósága valósította meg először az MLSZ 1926-ban hozott határozatát, amely szerint a három nagy egyesület - Ferencváros, Újpest, Hungária - stadionjaiba, csak forgókerekes számlálógépekkel lehet a nézőtérre bejutni. A Hungária a határozatot követően azonnal megrendelte o számlálógépeket egy bécsi gyártól. 1926 októberében már leszállították a gépeket a Hungária körútra.- A pálya részvénytársasága 22 gépet rendelt 176 millióért. Ez az összeg olyan óriási, hogy a gépeket meg sem rendelhettük volna, ho az MLSZ az összeg felét nem kölcsönzi nekünk - mondta Preisszmann Lajos, a kék-fehérek alelnöke. Hogyan nézett ki a magyar pályán az első számlálógép-működtetés? Preisszmann erre vonatkozólag így nyilatkozott:- A Hungária körúti bejárónál hat gép áll, öt az ülőhely tulajdonosai, egy pedig a tisztelet- és szabadjegyesek, valamint egyéb igazolvánnyal rendelkezők részére. Tizenkét gép áll az Asztalos Sándor utcai összes kapuknál, míg a többi négy gépet a klubházon túl, a teniszpályáknál lévő kapuknál szereltük fel. Ezen a tizenhat gépen keresztül csakis az állóhely közönsége léphet be a pályára. A gépek 0-tól 100 000-ig számolnak és a pénztárak lezárása után, a pénztárosok megnézik, hogy a gépek mit mutatnak, és ennek alapján az elszámolást egy-kettőre meg lehet csinálni. A számológépek premierje 1926. november 1-jén, a Hungária-Vasas mérkőzésen volt. A nézőszámot az újságokban hajszálpontosan közölhették: a találkozót 14 542-en látták. A pályára beszökni - képtelenség volt... A játékvezetők gyűlölik a B középei A játékvezető tudja, hogy ha hibázik, akkor fülébe harsog a "Hülye!" Tehát ne akar hibázni. De a Ferencváros lestaktikája mellett valóban minden ember tévedhet. Geometriai lehetetlenség a pálya minden pontjáról tévedhetetlenül elbírálni centiméteres lesállásokat! Ha pedig téved, akkor felharsan a kórus: "Hülye!" Ennek következtében két eset van. Vagy megzavarodik a játékvezető, és hibát hibára halmoz, vagy pedig megvadul, és lelkében meggyűlöli a közönségével azonosított Ferencvárost! Ha nem vallja be, akkor is! Ez a botrányos meccsek belső folyamata, ez az a veszély, amely a Ferencváros minden bajnoki meccsén minden magyar játékvezetőt fenyeget. És innen van az, hogy ma minden magyar játékvezető fél Fe- rencváros-meccset vezetni, és éppígy minden magyar játékvezetőtől fél a Ferencváros csapata! A B-közép gyűlöli a játékvezetőket, s a játékvezetők gyűlölik a B- középet. A B-közép kapitánya megígérte a nyilvánosság előtt, hogy kiirtja a zöld-fehér zászló alól a "hülyézőket". Ez a modor és ezek az elemek nem méltóak a Ferencváros nemzetközi tekintélyéhez. A Ferencváros nem kér belőlük. A Ferencváros biztatást kér és nem hü- lyézést. Támogatást a mérhetetlen erkölcsi kár helyett, amit az uszítok és üvöltők okoznak neki. Mindezeket az ízig-vérig ferencvárosi érzelmű, híres író, Aszlányi Károly írta egyik cikkében. Hogy mikor? 1937. szeptember 4-én, a Sporthírlapban. TÖBB MEGÉRTÉST és türelmet kérünk a közönségtől. Győzött a Fradi, de a játék mégsem elégítette ki a kényes zöldfehér szurkolókat. A Ferencváros közönsége már nem csak győzelmet, hanem ezen felül jó játékot is vár kedvenc csapatától. Pedig a kettő nem mindig jár együtt. Erről beszéltünk Nagy Lászlóval, a Ferencváros szakosztályvezetőjével.- Nem értem a közönséget, miért tüntetett a csapat ellen. Elfelejtik talán, hogy egész sereg játékosunk hiányzik? Hogy csak hamarjában Rudas, Kéri, Onody, Csikós, Mike nevét említsem, meg azután Sípos Vilit, Sárosi Bélát és Kubalát sem lehet olyan hamar pótolni. Majdnem egy teljes csapatra való klasszis játékost kellett most nélkülözni. Régen a közönség állandóan buzdította a Ferencvárost. Ma alig-alig zúg a "Hajrá Fradi!" A közönségnek több megértéssel kell viseltetni a csapattal szemben. Nagyon sokat lendít a csapaton, ha maga mögött érzi a közönséget. A Fradi közönség mindig híres volt arról, hogy jóban- rosszban kitartott csapata mellett. Most is csak türelmet kérünk a közönségünktől. Láthatják, hogy ha lassan is, de alakul az új Fradi. Mindez 1947 szeptemberében jelent meg a Sportban. A Ferencváros a következő idényben bajnokságot nyert... SAJTÓMÚZEIM
