Tribün - A Fradi Futballmúzeum lapja (1996-2003)
1999 / 5.
6 TRIBUN Hetven évvel ezelőtt... A héten hét évtizeddel ezelőtti szenzációs ferencvárosi sikerre emlékeztek a Fradi futballmúzeumban. 1929. július 21-én Montevideóban a Ferencváros futballcsapata 3-2-re legyőzte a kétszeres olimpiai bajnok Uruguay válogatottját, a korszak legjobb csapatát! Ez akkor igazi világszenzáció volt, minden lap beszámolt a „kis magyar csapat" parádés sikeréről. Természetesen a Dél-Amerikában megjelenő magyar újságok még terjedelmesebben cikkeztek és ünnepelték az óhazából odalátogató fradistákat. Ezekből a lapokból jó néhányat a Fradi futballmúzeumban napjainkban is féltve őriznek - de a hetvenes jubileumon bárki belelapozhatott az „ereklyékbe"... Mi most a csapat akkori edzőjének, Tóth Potya Istvánnak a 70 évvel ezelőtti túraleveléből idézzük a felemelő Fradi sikert... „Amíg a fél háromkor induló autóbusz az utat megtette, a fiúkat figyeltem. Minden szemben bizonyos nyyugtalanság vibrál, valami bizonytalanság tükröződik. De a hangulat egyáltalán nem ideges, senki sem ásít, szóval a drukknak azokat a biztos jeleit nem látom. Ez jó jel számomra. Amsei új szveftert kapott, mert errefelé nagyon hűvös idők járnak, s ezt jó kabalának tartja. Különben szokatlanul jó hangulatban van, ami szintén jó előjel. Megérkeztünk. A csapat a pályára fut, szokásos körüdvözlésével mutatkozik be, majd üdvözlések, fényképezés után a közönség ovációja közben így áll fel: Amsel- Hungler, Papp-Furmann, Bukovi, Obitz-Rázsó, Takács II, Turay, Toldi, Kohut. 3 óra 11 percet mutat az órám (Budapesten ebben a pillanatban este 9 óra 41 perc van), amikor a bíró jelt ad a kezdésre. Fehér nyak- és kézszegélyes kék trikóban, sötétszürke nadrágban az uruguayi csapat kezd. Ám azonnal a mieink lendülnek támadásba. Kissé hullámzik a játék, de a 6. percben Kohut jó labdával fut le, centerez és Rázsó öt méterről védhetetlen gólt lő. A nagy csend, mely a nézőtéren honol, mintha azt mondaná - ezt ugyan nem vártuk, de hát ennyi előnyt adhatunk nektek! Az iram melegszik, változatos a játék, de érzem, hogy pillanatról pillanatra biztosabban mozgunk a pályán és mienk a kezdeményezés. A fiúk bátran lendülnek előre és a 13. percben Turay-Takács kombinációja szalad végig a pályán. A védelem tehetetlen vele szemben és befejezésül Takács védhetetlen gólt küld Ballesteros kapujába. A gól után teljesen mienk a mérkőzés. A 39. perc hozza a harmadik gólunkat. Obitz jó labdájával Kohut elszalad, centerez s a jó érzékkel startoló Takács a hálóba küldi a labdát: 3-0! Nagy fölényünk tovább tart, ami úgy látszik, nem tetszik a bírónak, mert a 43. percben lefújja a félidőt. A szünet szokatlanul soká, huszonöt percig tartott. Hogy mi történt ez alatt a hosszú idő alatt a játékosok pihenésén kívül, nem tudom, de bizonyos, hogy újrakezdés után óriási hévvel és félelmetes lendülettel feküdt az ellenfél a játékba. Egyik korner a másik után következett a kapunknál, melyben Amsei különösen fényyesen állta a támadások pergőtüzét. A 12. percben szabadult fel a kapunk, s ettől kezdve nyílt játék folyik. Mindkét kapura szállnak lövések, itt is, ott is akad korner, de a közönség nincs megelégedve a csapatával, kifütyüli, sőt a bírót is fütyülik. Az ellenfél nem tud mihez kezdeni, erősen durva, így Takács, Turay, Bukovi sorra elhagyja egy időre a pályát. A 32. percben pedig Turay tíz percre kerül a pálya mellé, mert kötözni kell. Ettől kezdve ismét nagy uruguayi fölény alakul ki. Ebben a fölényben esik az első gól, a 39. percben. Nagy kapu előtti kavarodás támad, a védő Amseit szabálytalanul nyomják el, kézzel fogják le, és a labda a kapuba kerül. A 42. percben visszatérő Turay már csak statisztált a mérkőzésen, melynek utolsó percéig nem változik az eredmény. A 45. perc is lejár már, de a bíró most nem siet, hanem tovább játszatja a csapatokat, így történik, hogy Papp a tizenhatoson kívül - legalább egy métrenyire volt a vonaltól - vállal visz tovább egy labdát, mire a bíró szemérmetlenül tizenegyest ítél. A tizenegyest csak nyolc méterről rúgják, a vonalon belül három uruguayi játékos is áll a rúgás pillanatában, mikor Scarone a hálóba rúgja a labdát. A bírónak hiába mondjuk ezeket a szabálytalanságokat, neki nem számít. Végül a 49. percben fújja le a mérkőzést. A dolog ilyen alakulása nagyon bántott bennünket. A győzelmet kissé megkeserítette ez a méltatlan finis és a bírótól meg is kérdeztük, miképpen tathatott négy perccel tovább a második félidő, amikor a határbírók is figyelmeztették a játékidő leteltére. Azzal védekezett, hogy az első félidőt korábban fújta le, s ezt az időt játszatta a második félidő végén. Erről azonban előzőleg egyetlen szót sem szólt, ezt a körülményt senkinek be nem jelentette. Annális érthetetlenebb volt ez, mert az utolsó negyedóráig egészen elfogadhatóan vezette a játékot. Az itteni lapok megállapítása szerint a bíró végig jól vezette a mérkőzést, de az utolsó percekben felülkerekedett benne az uruguayi vér. A szép győzelem velünk is felejtette a mérkőzés keserűségét, s a nagy siker általános örömet keltett az itteni magyarok táborában. A védelem - Hungler II, Amsei, Siflis, Takács I, Papp. A fedezetsor - Lyka, Bukovi, Berkessy, Furmann, Obitz. lor {őiel az őrá? Korántsem biztos, hogy az olimpiai és kétszeres világbajnok Uruguay labdarúgó-válogatottja ellen idén játssza a Ferencváros csapata a klub fennállásának 100. évfordulója alkalmából tervezett jubileumi mérkőzését. Ismert, korábban az FC Barcelona és az AC Milan vendégszereplése hiúsult meg anyagi okok miatt, s a lehetséges ellenfelek között volt még a Croatia Zagreb és a Rapid Wien is. Az ötödik kiválasztott az uruguayi válogatott, amelynek meghívását Takács Tibor, a teke-szakosztály elnöke vetette fel, miután találkozott a dél-amerikai ország szövetségének egyik elnökségi tagjával. Az ötletet Torgyán József klubelnök után Páncsics Miklós ügyvezető is támogatta, azzal a kitétellel, hogy az időpontról az elnöknek kell döntenie. A pontos dátum nélkül pedig még a hivatalos meghívót sem lehetett elküldeni, Takács Tibor szerint a korábban javasolt októberi időpont nem túl szerencsés, elsősorban a szervezési problémák miatt, ezért az ideális a május 3. lenne - értelemszerűen 2000-ben. Ezt korábban Torgyán József meg is „ideologizálta": az FTC futballszakosztálya nem idén, hanem jövőre ünnepli százéves fennállását. A csatárok - Táncos, Kovács, Toldi, Turay, Szedlacsek, Takács II, Rázsó, Kohut.
