Tribün - A Fradi Futballmúzeum lapja (1996-2003)

1998 / 10.

TRIBUN 11 Januárban megjelenik: y FRADIORSZAG A könyv a Ferencváros vidéki szerepléseit rögzíti bajnoki és kupamérkőzések felidézésével, statisztikákkal, egykori érde­kességekkel. A századelőtől napjainkig, az 1998. novemberi dunaújvárosi mérkőzésig bezárólag a Fradi PROFI labdarúgásával ismer­kedhetnek. Természetesen ez adja a könyv anyagának nagy ré­szét. A klubnak 1926 és 1944 között amatőr csapata is volt. Ez a gárda sok olyan városba is eljutott, ahol a profi Ferencváros soha nem játszott I. osztályú meccset. Megemlékezünk az ország csonkítás miatt (1920-tól) külföldi városokká alakult magyar helyek meccseiről. A Fradista “villanások” vidéki városokban c. fejezet pedig az FTC különféle sportágak képviselőivel elevenít fel néhány mo­mentumot. Valamennyi helyszín földrajzi etimológiai névadá­sát is ismertetjük. Ízelítőül két város - Szabadka és Siófok - Fradival kapcsolatos tényeiből adunk egy-egy részletet. SZABADKA Eredetileg olyan falut jelölt, amelynek lakói mentesítve voltak bi­zonyos szolgáltatások, adók alól. Minthogy a szerb-horvát nyelvterüle­ten több Subotica helynév van való­színűnek látszik, hogy dél-szláv tele­pesek bizonyos alaki hasonlóság okán, népetimológiával függesztet­ték rá Szabadkára a Subotica nevet. Némelyek a szerb csapatvezérnek Subota Vrlic nevével kapcsolják ösz- sze. * A fradisták tulajdonképpen há­romszor játszottak az „ős-Szabad- kán" , ebből egyszer a tartalékcsa­pat! Ez volt az első találkozó... De ezt megelőzte négy fradista játéka - méghozzá 1901-ben! Mindezt egy szurkolónk segítségével tudjuk, ugyanis Aszalay Ernő behozta a Fra­di múzeumba Pekovics Kálmán: Ré­gi Szabadkai játékok c. 1983-ban Újvidéken kiadott könyvét. Nos eze­ket a kezdeti időket döntően ebből a könyvből idézzük. “Szívósan él a köztudatban az a tévhit, hogy a Bácska első ellenfele a Budapesti FTC volt. /A Bácska 1901. augusztus 3.-án alakult./ A Bácskai Friss Újság 1901. szeptember 1.-én adott hírt egy budapesti csapat jöve­teléről. Nem a Ferencváros, a Rambierek jöveteléről! Hasonló érte­lemben írt a Bácskai Ellenőr is 1901. szeptember 3.-án. A Ramblerekről annyit kell tudni, hogy 1901 nyarán verbuválódtak össze négy budapesti egyesület /a bajnok BTC, az FTC, a BSC és az UTE játékosaiból./1901. szeptember 3.- án Szabadkán a Rambierek 6-1-re győztek a Bácska ellen, a korabeli FTC-ből Procskó /kapus/ Berán, Gabrovitz, Borbás ás Malaky játszot­tak. A Bácska jegyzőkönyvéből ki­tűnt, hogy a meccs nagy ráfizetést MAGYAR VÁROS ÉS A - 100 ÉVES FERENCVÁROS hozott. A budapestiek egyébként a banketten dicsérték a szabadkai játé­kosokat. „Mindent tudnak a futballról, csak még azt kell megtanulniok, hogyan rúgják a gólokat.” Ebből látszik, a labdarúgás problémája azóta mit sem változott... * A Bácska az indulás nehézségei­vel küzdött. Az imént említett mérkő­zésen még kapuháló sem volt! Hihe­tetlennek tűnik: a Bácska játékosai 1902. júniusáig a saját szerelésük­ben szerepeltek. Csak ekkor, 1902. június elsején vették fel először a já­tékosok a piros-fehér szerelést. /3 koronába került darabja/ És ezt a fra­disták ellen viselték először! Ők leg­alábbis azt hitték, hogy a legerősebb FTC az ellenfél. így is kötötték le - még májusban a találkozót. Az FTC 180 koronát kért a vendégjátékért. Ellátás és útiköltség nélkül! Elég nagy pénz ahhoz mérten, hogy a Bácska évi bevétele 1902-ben ösz- szesen 1220 korona volt... A mérkőzés, napjainkban is be­szélnek róla Szabadkán, 1902. júni­us elsején délután négy órakor kez­dődött. Állítólag zsúfolt nézőtér előtt. Itt figyelembe kell venni, higy a Zombori kapunál lévő pálya, akár­csak a városligeti, nem volt bekerít­ve. A nézőtér valójában egy keskeny sáv volt a partvonal mentén, s legfel­jebb néhány száz ember befogadá­sára volt alkalmas. A szurkolók zöme jegy nélkül nézte a meccset. Nem si­került kideríteni, hány jegyet nyomtattaka Bácska-FTC mérkőzés­re. Tudjuk viszont, hogy a bevétel 157 korona 20 fillér volt. A kiadások összege pedig 210 korona 35 fil­lér... A mérkőzésen mintegy ötszáz ember lehetett - igaz ebből kétszáz a nézőtéren kívül, jegy nélkül. Kurta tudósítás a Bácskai Ellenőrből: „A sorshúzás után a kapuválasztás a szabadkaiaknak esett, s így a mérkő­zést a budapestiek kezdték meg." A Bácska olyan szépen és ügye­sen működött, hogy a budapestiek a szabadkaiak hálójába /volt már háló!/ a gólt csak a huszadik perc után rúg­ták be. Több gól nem esett, s így az eredmény 1-0 az FTC javára." Ennyit tartott fontosnak rögzíteni az utókor számára Sztoczek Károly. Sem gólszerző, sem összeállítá­sok...” A Sport-Világnak hála, mi többet tudunk erről az „ős" kilencven perc­ről: „Az FTC II. csapata a szokottnál gyengébb összeállításban volt kényteten Szabadkára lerándulni, s részben ez az oka, hogy a szabadka­iak majdnem legyőzték, ha annyi szerencséjük lett volna a támadás­ban is, mint a védelemben, A mérkő­zés elég fair lefolyású volt. A táma­dásokat az FTC vezette túlnyomóan, fölényes játékán azonban nem lát­szott a gólszomj, még a megítélt 11 m-es bűntető rúgásnál Is a szabadkai kapus kezébe emelte Horváth a lab­dát, ahelyet, hogy belőtte volna. A mérkőzés végeredménye: FTC II. - Bácska Szabadkai Atlétikai Club 1- 0.” A ferencvárosi csapat összeállí­tását innen tudjuk. Már a kapus sze­mélye is meglepetés: a hátvéd Manglitz védett... azután Matuskovich, Lissauer-Balogh, Hory Lipovetz-Stefán, Malaky M. Horn, Koltay, Weisz. A mérkőzés góllövőjét elfelejtették feljegyezni,.. * 1905-ben a Szabadka Is Vidéke című klerikális beállítottságú újság­ból tudjuk, hogy a fradisták vendég­játékát hirdette: „Ma délután 4 óra 30 perckor /az újság vasárnap jelent meg/ a Szabadkai Sport Egylet és az FTC első csapatai között football mérkőzés lesz. 71905. május 15./ Ezután viszont nincs tudósítás az eseményről! Talán le sem játszották a meccset?” Nos ez a feltételezés valószínű, hiszen az FTC ezidőtájt az UTE ellen Ezüstlabda mérkőzést játszott, majd a MAFC ellen bajnokit... egy hir és egy eredmény erejéig azonban tudo­másunk van arról, hogy az FTC 1905. augusztus 27.-én Szabadkán szerepelt: Bácska Szabadka AC-FTC 1-6! Se összeállítás, se góllövők - sem szabadkai, sem budapesti új­ságból. Pedig tulajdonképpen ez volt a Fradi első szabadkai meccse... * 1908-ban a Bácska sikerei után piros-fehérben úszott a város. Úgy tűnt, a Bácskánál jobb csapat nem is létezhet a világon... Nőtt, duzzadt a szurkolók vágya. Még többet köve­teltek. Mi lehetett volna még több, akkor 1908 nyarán? Mi lehetett vol­na, ha nem a Ferencváros... Mikor a Bácska vezetősége rögzítette a talál­kozó időpontját/1908. július 12./ki­tört a futball-láz. Mert ezt az esményt a fél város látni akarta. A vezetőség nagy gondban volt. Bővíteni kellet a pálya nézőterét. Ülőhelyeket rögtö­nöztek, sátorokat állítottak, hogy az esetleges eső sem riassza el a kö­zönséget. Az FTC a „jövő játékának” a bemutatását Ígérte. Mögötte jelen­tős sikersorozat: 4-2-re verték a prá­gai Spartát, 4-0-ra a bécsi Rapidot... Amint elindult a labda a lelkes szabadkai közönség elnémult. Mire felocsúdott már 9-1 volt az FTC javára. Schlosserék valóban meg­csillantottak valamit a jövő játékából! A Bácskai Napló azonban nem ke­sergett: Ha úgy vesszük, hogy az FTC teljes első csapatával állt ki és hogy a gólok közül kettő öngól volt, egé­szen más szemmel fogjuk látni az eredményt. Megállapította a Bácskai Napló azt is, hogy a mérkőzés leg­szebb gólját a szabadkaiak közép­csatára Buda /Budanovic/ szerezte huszonöt méterről süvítő lövéssel.” * 1912-ben a közönség ismét kikö­vetelte a Fradi szabadkai vendégjáté­kát. Az FTC a híres német-angol túra után három hónappal később 1912. áprilisában érkezett Szabadkára. A Fradi bombacsapata /Fritz-rumbold, Manglitz-Weinber, Bródy, Payer- Szeitler, Weisz, Koródy, Schlosser, Borbás/ 4-0-ra győzött. Az FTC ve­zetői pedig a meccs után úgy nyilat­koztak, hogy ilyen erős csapattal, mint a Bácska vidéken még nem ta­lálkoztak. Igen-ekkor még egy ma­gyarországi vidéki város volt Szabad­ka. A későbbiekben ha ide látogatott a Ferencváros már nemzetközi meccsnek számított... SIÓFOK A Sió jelentése: malom melleti zsilipes árok, amely áradás idején a vizet lebocsájtják, hogy a malmot el ne vigye. Fok: magas vízállású folyó­ág, vagy a tó vizét elvezető ér, csa­torna. FTC SPORTOLÓK SIÓFOKON 1905. augusztus 26.-án Váczi Imre végig vezetve nyerte meg a 100 m-es mellúszást a Sió csatornában rendezett versenyen. * 1921. augusztus 7. Serény István nyerte a Balatonban rendezett Sió bajnokságot. A 2000 métert 35:44.5-is idő alatt úszta a hullám­zó, haragos Balatonban... * 1922. augusztus 6. Siófokon fe­rencvárosi műugró siker is született! A MUE itt rendezte versenyét és Nagy Károly nyerte ezt a számot. Vi­déken ez volt az első műugró sik­erünk... ★ 1923. augusztus 12. A hagyomá­nyos Balaton bajnokságon ezúttal Serény István úszónk remekelt. A két angol mérföldes számot 19:29.4-es idővel nyerte az újdonsült Balaton bajnok. * 1924. május 11. Az MKSZ a 100 km-es országúti kerékpárversenyét Budapest és Siófok között rendezte. A cél a siófoki templomnál volt. Ide mindössze tizenhármán érkeztek meg az induló 141 versenyzőből! ítéletidő volt, sárban szélviharban harcoltak az elemekkel a bringások. Közöttük volt Papp Gyula az FTC ver­senyzője is, aki ötödiknek ért a siófo­ki célba. A már majdnem ötvenéves versenyző a célbaérkezés után lekap­ta a fejéről a sapkáját és csendben elmondott egy miatyánkat a temp­lom árnyékában - hálából, hogy cél- baért... * 1926. május 30. A Budapest— Siófok 100 km-es országúti kerék­párversenyen Papp Gyula kitünően szerepelt - a szeniorok közül ő ért elsőnek a siófoki templom melletti célba. /4 óra 3 perc 42 mp / * 1926. július 11. Az MTK siófoki úszóversenyén Keresztúri Kamilla nyerte a női egyéni hosszútávú szá­mot, és csapatban is a ferencvárosi lányok /Vermes Magda, Szajkó Mar­Folytatás a 12. oldalon

Next

/
Oldalképek
Tartalom