Tribün - A Fradi Futballmúzeum lapja (1996-2003)

1998 / 10.

TRIBUN 7 Egy édesanya Budapest, 1988. november 12- én (a Farkasréti temetőben el­mondva a fiam síremlékének avatásán, halálának ötödik évé­ben, születésének 41. évében). fia sírkövénél... N em gyászolni, ha­nem megemlékez­ni jöttünk ide. Az édesanya jogán szólok én. Annak a hatalmas és szent kapocsnak jogán, amely az édesanyát gyerme­kével összefűzi. Mélységes hálámat és kö- szönetemet fejezem ki, és meghajtom fejemet mindazon segítőkész emberek szeretete előtt, akik bármilyen formában részt vállaltak abban, hogy ez a gyönyörű síremlék - már amennyiben egy síremlékre alkalmazni lehet ezt a jelzőt - itt állhat drága és felejthetet­len egyszülött fiam, három drága kis unokám édesapja, szeretetteljes és hős, menyem férjének, a barátok és szurko­lók „Zsigájának” hamvai fö­lött. Én az éltre szültem őt! A néhai édesapjával együtt az Életre, az Életnek neveltük nagy-nagy szeretettel. Annak­idején útravalóul adtuk neki az „istenféle igaz szeretetma- got”, amelyet mint a gyümöl­csét a fa, hatalmasra növesz­tett derékba tört rövid életé­ben, sok-sok ember barátsá­gát és szeretetét kapta viszon­zásul.- És akkor - élete csúcsán - (Daniét szabadnom idézni) „Az emberélet útjának felénél, egy nagy sötét erdőbe téved­ve” meglopta életét a TOLVAJ, aki a gonoszság és a sötétség fejedelme. De nem lett az övé, nem tarthatta magánál az ő biro­dalmában Gábor szellemét, mert Gábor fedhetetlen éle­te, az itt maradt szeretteinek mérhetetlen fájdalma, a lelki üdvéért hitben elmondott imák, könyörgések áthatol­tak az egeken és meghallga­tást nyertek az Úrnál, és ki­szabadult onnan! És ez által, Isten végtelen kegyelméből az a szellemi lény, aki földi életében az én fia volt, há­rom kis unokám imádott édesapja volt, nyíló virágá­ban özvegyen maradt me­nyem szerelmes férje volt: Zsiborás Gábor lakhelyet vett Teremtőjénél az Ő házá­ban ott fenn! így e síremlék alatt az a por, az a sár van, amiből vétetett: a teste. De csak a teste! Én hiszem és tudom és számmal ki is mondom, hogy Gábor szel­leme ott fenn van a Mennyei Atyának gyermekeként. Az én Atyámnak házában sok lakóhely van. Gábor a lakó­helyek egyikében ÉL! Köszönöm, hogy elmond­hattam a bennem lévő szava­kat, és köszönöm, hogy türel­mesen meghallgatták. Az Úr áldása legyen mindannyiunk­kal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom