Tribün - A Fradi Futballmúzeum lapja (1996-2003)
1998 / 7.
eredmény sikeredett. Egy percen múlt a továbbjutás... Az ötödik helyért is csak úgy léphettek parkettre a mieink, hogy előbb az újpestieket 6-5-re legyőzték, majd a Vienna ellen zárta az FTC a sorozatot. Hrutka, Zavadszky, Jagodics, Lipcsei és Páling találatával 5-2-re győztek a Nyilasi-legények és ezzel az ötödik helyen zárták a Rapid által nyert tornát. Egy elsőség azért fradistának is jutott: Lipcsei Péter lett a torna gólkirálya, nyolc góljáért egy aranycipőt kapott a rendezőktől. A torna legjobb kapusa is majdnem ferencvárosi lett - de Hajdú bravúros védései, látványos mentései úgy látszik csak a bécsi publikumnak tetszettek... igaz, jónéhány menedzser is beírta noteszába Hajdú Attila nevét, a Fradi pedig ezzel a szereplésével beírta nevét a Stadthallében rendezett hagyományos nagy tornák közé, ahová 1998-ban is meghívást kapott... Az 1998-as év FTC-mérkőzései azonban a Föld másik oldalán, Chilében kezdődtek... Copa La Serena -1998 1998. Január 29. La Serena: La Serena-FTC 2-4 G: Jagodics, Potemkin, Horváth, Ni- csenko Udvarácz-Dragóner-Páling, Szűcs-Zavadszky, Jagodics, Vámosi, Schultz, Vincze-Horváth, Potemkin Cs: Albert, Mogyorósi, Nagy, Nicsen- ko. A Fradi első „újkori" chilei gólja Jagodics nevéhez fűződik, látványos cselek után helyezte a labdát a kapuba. A Vámosi sérülése okozta zavart a hazaiak két góllal kihasználták - de a II. félidőben a Fradi feltartóztathatatlan volt. Az ötvenedik percben Potemkin talált a kapuba. így elmondhatja, hogy élete első hivatalos Fradi-meccsén gólt szerezett - méghozzá pálmafák és nem az Üllői úti fák árnyékában... Schultz mesteri szögletrúgása után Horváth olyan szépségdíjas gólt fejelt, hogy a chilei szurkolók felugrottak helyükről - úgy tapsolták a magyar csatár teljesítményét! Nicsenkót pedig érdemes volt csereként a pályára küldeni - az ő fejesgólja is gyönyörű volt. Az eredmény pedig nemcsak gyönyörű, hanem sporttörténetileg jegyzett: az FTC első győzelme a távoli országban! Dudás Mihály chilei konzulunk is örömét fejezte ki a meccs után az öltözőben - mosolyogva gratulált a győztes gárdának. 1998. Január 30. La Serena: Croatia Zágráb-FTC 3-2 G: Potemkin, Nicsenko Hajdú-Dragóner-Szűcs, Nagy, Páling, Jagodics, Schultz, Vincze, Sitku-Nicsenko, Potemkin Cs: Mogyorósi, Albert, Zavadszky. A La Serena elleni győztes csapatból ketten sérülés miatt nem léphettek pályára, Vámosi belső térdszalagszakadást szenvedett, Horváth pedig emlékezetes fejesgóljánál szenvedett sérülést. A horvátok elleni meccs azonban így is jól kezdődött: Vincze Ottó beadását Potemkin érvényesítette. Aztán jött egy védelmi kihagyás, s vele a zágrábiak egyenlítése. Szünet után pedig következett egy végzetes öt perc. Ennyi idő alatt kétszer találtak be a ferencvárosi kapuba. Ezután Nicsenkónak sikerült faragni a hátrányból, sőt a mieink szinte egy kapura játszottak. Millimétereken múlt az egyenlítés - elmaradt a 11-es párbaj, a Fradi így a harmadik helyért játszhatott. 1998. február 1. La Serena: Colo- Colo-FTC 5-2 G: Horváth 2 Udvarácz-Dragóner-Páling, Szűcs-Zavadszky, Jagodics, Schultz, Vincze, Sitku-Horváth, Nicsenko Cs: Hajdú, Mogyorósi, Nagy, Sági, Potemkin A Fradi az első félidőben többet támadott, mint legendás ellenfele (a Colo-Colo a chilei „Fradi"), de szünetig csak 1-1-es eredményt tudtunk elérni. Aztán jött a fáradtság okozta rövidzárlat és sajnos jött négy chilei gól... (Egy Orbiza nevű játékos mesterhármast szerzett!) A Fradi legeredményesebb játékosa Horváth az első gólt tizenegyesből, a másodikat röviddel a befejezés előtt egy közeli hálóba emelésből szerezte. A tornát a Croatia nyerte, miután a döntőben 1-0-ra győztek a Hajdúk Split ellen. * Befejezésül egy rövid kis sztori szemlével emlékezünk az immár majd hetvenéves dél-amerikai kezdetekre... Két klub - különös névadókkal... MAGALLANES SANTIAGO Santiagói tartózkodásunk során felkerestük a legrégebbi chilei futballklu- bot. Ők már tavaly - 1997-ben 100 évesek voltak, hiszen 1897. október 27-én alakultak. Nevüket Magellánról, a híres portugál hajósról, felfedezőről kapták. A CD Magallanes Santiago 1933- ban, 1934-ben, 1935-ben és 1938-ban volt Chile bajnokcsapata. A kék-fehéreknek ez volt a fénykoruk - ekkor még Santiago központjában volt a pályájuk is. Aztán nem csak a csapat „égett le", de a klubházuk is - sok értékes relikvia semmisült meg ezzel. Később pedig betörők is ritkították a Magallanes gyűjteményét. Napjainkban már a külvárosban van a szerény klubház - néhány trófea, zászló. A 100 éves születésnapra egyébként a „gyermek” a Colo Colo szép, díszes fémplakettet ajándékot az egykori „ősi fészekbe" köszöntötték a Magallanest, amelyből ők létrejöttek... A pálya is szerény - mintegy másfél kilométerre van a klubháztól - bejáratánál semmi díszítés, felirat, zászló. A klub elnöke elmondta, hogy mintegy hatezren férnek a lelátókra, de hát II. osztályú csapat lévén azok ritkán telnek meg. Azért költöztek ilyen messzire a városközpontból, mert öt éve itt volt a legolcsóbb a telek... Öt éve tehát a legrégebbi chilei klub ilyen körülmények között él, s csak a szép emlékek a vigasztalóak. C0L0-C0L0 A Colo-Colo 1925. április 19-én a chilei futball akkor egyik legsikeresebb és legrégibb csapatának - a Magellán Klub - soraiból alakult, fiatalok egy csoportja kivált a Magellánból, mert az első csapatban nem kaptak helyet. Ez a kb. 30 játékos alapított új egyesületet az Arellono testvérek vezetésével. Az új csapat a Covadonga utcában egy kis házban kezdte működését. Rosario Moraga, az alapítók édesanyja volt az „Alma Mater", az ö segítségével készültek az új mezek. Több ötlet merült fel, hogy mi legyen a klub neve. Luis Contreras javasolta a Colo- Colo nevet, amit egyöntetűen elfogadtak. Colo Colo jelképezi a múltat és magát Chilét. Egy araukán indián törzsfőnök neve, aki okos volt és bölcs, s ezen értékek képezik a klub alapját - nyilatkozta Contreras az alakuláskor. A Colo Colo hamarosan népszerű lett futballtudása, a csapattagok emberi tartása révén. Ők kezdték el a korabeli chilei futballban az egységes kluböltözetet. Szerelésük fehér mez, fekete nadrág, kék sportszár volt. Lelkes, lendületes gólratörő játékukkal több, mint egy éven át nem szenvedtek vereséget! Ekkor kapták a „legyőzhetetlen” jelzőt a sajtótól. 21
