Torontói Tükör, 1986 (2-3. évfolyam, 23-30. szám)

1986-05-01 / 26. szám

8 oldal TORONTÓI TÜKÖR — 1986 MÁJUS-JÚNIUS Oxford és Cambridge Minden beszélgetés ox­fordi docensekkel előbb vagy utóbb elvezet ehhez a kijelentéshez: „Kiválaszt­juk a középiskolák elitjét, hogy kiképezzük belőle az ország elitjét." Oxfordban mindenütt jelenlevő az elittudat, s az egyetemi ta­nulmányok korai szakaszá­ban tudatosítják mind­egyik hallgatóban. Ugyan­ez a tudat érvényesül Cambridge-ben is, a má­sik elsőrangú angol felső­­oktatási intézményben, de ott kevésbé szembetűnően manifesztálódik. Mennyire jogos a két felsőoktatási intézmény értékelése ön­maga vezető egyetemi po­zíciójáról? Amikor Oxford egy év­vel ezelőtt megtagadta a miniszterelnök-asszonytól a díszdoktori címet, ame­lyet évtizedek óta automa­tikusan megkap minden kormányfő, aki ott végezte tanulmányait, Thatcher asszony érthető módon sértve érezte magát; az egyik kommentátor azon­ban meggondolásra érde­mesnek tartotta, hogy az elutasító gesztus jelképes tartalmát tulajdonképpen meglégedéssel kellene fo­gadnia, hiszen Oxford tes­tesíti meg azt a szellemet, amely Thatcher véleménye szerint hozzájárult az or­szág hanyatlásához. Tény, hogy Cambridge­­ben végezte tanulmányait 63 Nobel-díjas, Oxfordban pedig az 1945 óta minisz­terelnöki tisztet betöltött kilenc politikusból Chur­chill és Callaghan kivételé­vel valamennyiben. Ez nem csak a két egyetem jelen­tőségét, hanem eltérő orientálódását is jellemzi: Oxford inkább a szellem­­tudományokra és a poli­tikára, Cambridge pedig inkább az egzakt tudomá­nyokra helyez súlyt. A két tanintézmény magához vonzza az ország legtehet­ségesebb fiataljait. Hallga­tóik 85 százaléka iskolájá­ban a legjobban végezte tanulmányait, más egyete­meken mindössze átlago­san 27 százalék. Egy ox­fordi vagy cambridge-i diploma a szigorúbb mérce miatt többet ér, mint a többi angol egyetemé. Ezenfelül a két név társa­dalmi státus hordozója is. A magas beosztásúak min­dent elkövetnek, hogy gyer­mekeik e két egyetem va­lamelyikén végezzék tanul­mányaikat, s abban a hely­zetben vannak, hogy bejut­tassák őket ezekbe a fel­sőoktatási intézményekbe akkor is, ha képességeik nem igazolják ezt a kitün­tetést. A két egyetem szorosan összefonódik az establish­­menttel. Végzett hallga­tóik dominálnak a politi­kusok, a köztisztviselők, a bírák, a nagybankok veze­tői és az egyházi méltósá­gok körében. Ugyanakkor az ország egyetemi hallga­tóinak mindössze 8 száza­lékát teszik ki, nem bele­számítva a műszaki felső­­oktatási intézményeket. Thatcher asszony mostani 22 tagú kormányából 17-en Oxfordban vagy Camb­ridge-ben végezték tanul­mányaikat. A királynő magán­titkára Oxfordban végezte tanulmányait, Károly trón­örökösé Ugyancsak, That­cher asszonyé nemkülön­ben. Fülöp herceg az egyik régi gárdaezredből válasz­tott magántitkárt, a képzés egyetlen módja, amely ha­sonlóan privilegizált hely­zetet teremt mint a két elitegyetem egyikének el­végzése. Oxfordban vagy Cambridge-ben végezte to­vábbá tanulmányait mind­­égyik Canterbury érsek 1945 óta. Rómeó és Júlia a valóságban Verona gyászban van. Nemrégiben ugyanis egy angol kutató kiderítette, hogy Rómeó és Júlia, Shakespeare veronai szerelmespárja valóban öt — csak éppen nem az 6 városukban. A szenzációs bejelentés Cecil Cliff professzortól származik, aki e Liver­pooli Egyetemen a reneszánsz kor­szakáról tart előadásokat ö most azt állítja, hogy Rómeó és Júlia nem a képzelet szülötte, valóban éltek, de egészen másutt, és szerelmük törté­nete is meglehetősen hétköznapi volt, szemben a Shakespeare által halha­tatlanná tett tragikus történettel. „Lerombolta a legszebb és legroman­­tikusabb szerelmes legendát” — kor­holják a professzort a vigasztalan ve­ronaiak. Verona számára Júlia sze­mélye szimbólum. A város külön iro­dát tart fenn, amely válaszol arra a töméntelen mennyiségű levélre, amelyet bánatos kislányok írnak Jú­lia nevére, hogy őrá bízzák szívbéli bánatukat. Az angol professzor har­minc évet szentelt az életéből arra, hogy feltárja a shakespeare-i drámát ihlető eredeti mű szerzőjének, Luigi da Portónak az élettörténetét. Eszerint a szerző 1485-ben egy neme­si család sarjaként látta meg a nap­világot Vicenza városában. Huszon­hat évesen lovaskapitányi rangban került Friuli tartományba katonai szolgálatra. Ebben az Időben a Né­metországból származó Savoraani családé volt a hatalom ezen a vidé­ken. A famíliát azonban belső viszály emésztette: két szemben fúló pártra szakadtak benne Miksa osztrák csá­szár hívei, illetve a velencei köztár­saság támogatói. Ez utóbbiak — hogy a másik párt tagjaitól magukat meg­különböztessék — rózsát tűztek a fü­lük mögé vagy a kalapjukra. Nem volt olyan családi összejövetel vagy véletlen találkozó, hogy szópárbajra, sőt, nemritkán vérontással végződő A határok növekedése André Kostolany Tizenkét éve fogalmaztam meg az azóta szálló­igévé lett mondást: „Ha ujjong az OPEC, sír a Nyugat.” A kartell által akkoriban diktált olaj­­uzsoraár a Nyugat elszegényedését jelentette, méghozzá az olajországok javára. A nyugati kormányok kénytelenek voltak magasabb adókkal és kamatlábakkal küzdeni az új inflá­ciós hullám ellen, s ezáltal megbénult egész gaz­daságuk. A fejlődő országok vásárlóereje drá­maian csökkent, s valamennyi többi energiahor­dozó ára az olajéhoz alkalmazkodott. 1975 márciusában azt írtam, hogy az OPEC ötévnyi bevételei megfelelhetnek az egész nyu­gati ipari birodaloménak. Ez nyilvánvalóan ab­szurd rendellenesség volt. Ennek ellenére meg­őriztem derűlátásomat. Minden kartellnek fel kell bomlania, ha az önköltségek és a kartell­­árak közötti aránytalanság túlzott méreteket ölt. Ez történt akkor is: egy hordó kitermelési költsége 10 cent volt, ugyanakkor az olaj hor­dónkénti világpiaci ára végül már meghaladta a 30 dollárt. Egyes gazdasági szakértők azt híresz­­telték, hogy az OPEC aranyban kívánja meg­szabni az olaj árát. Abban az időben ez körülbe­lül 30 hordó lett volna egy uncia aranyért (1 uncia = 31,1 gramm). 1980-ban megkérdezték az akkori idők gaz­dasági világsztárját, Jamani szaúd-arábiai olaj­minisztert, nézete szerint hogyan alakul majd az olaj ára. „Most még nem tudom megmondani. Egy azonban bizonyos: szakadatlanul emelked­ni fog. Megtanítjuk kesztyűbe dudálni az ameri­kaiakat „Nem akartam hinni a fülemnek. Való­ban egy szaúd-arábiai miniszter akarja megtaní­tani kesztyűbe dudálni Samu bácsit? Életem során megtanultam, hogy gyakorta kis határmennyiségek befolyásolják az áralaku­lást. Elég, hogy a termelés csak 5%-kal gyorsab­ban növekedjek, mint a fogyasztás, az árak már­is meredeken zuhannak. Fordítva is igaz: elég, ha a fogyasztás csak 5%-kal haladja meg a ter­melést, az árak rakétaszerűén emelkednek. Már­pedig ezek az alacsony vagy magas árak egy csapásra érvényesek az egész világkereskede­lemben, bár kialakulásukat parányi mennyisé­gek idézték elő. Pontosan így történt ez az olajválság során is. A krízis hatására a nyugati világ minden erejét tettlegeaségre ne került volna sor a rokonság szemben álló tagjai között. Az ifjú da Porto egy ízben bálra volt hivatalos a Savomani családi birtok egyik kastélyába. Ekkor pillantotta meg az akkor alig tizenöt éves Lu­ciát. Legnagyobb sajnálatunkra egyetlen portré sem maradt fenn a hölgyről, mindössze a kortársak ta­núságára támaszkodhatunk, akik szerint sugárzóan szép hajadon volt. A fiatalok első látásra szerelemre lobbantak egymást iránt. Udvarlásról azonban szó sem lehetett, hiszen da Porto, mint az osztrák hadsereg tiszt­je, vörös posztó volt a szívük mélyé­ig közt&raaságpárti szülők szemében. Titokban azonban mégis találkoztak, lopva küldözgettek levelet és más szerelmi zálogokat egymásnak. A sorsdöntő eseményekre az 1511-es évben került sor. Velence és Ausztria között már harmadik éve tartott a háború, s a Savomani családban is végsőkig éleződtek az ellentétek. Egy karneválon a köztársasági Antonio olyan súlyosan megsebesítette két el­lenséges rokonát, hogy letartóztatás és börtön fenyegette. Ezt elkerülendő Antonio hátat fordított a velencei köztársaságnak, s híveivel együtt az osztrák hadsereg zsoldjába szegődött. A köztársaság azonban nem bocsá­tott meg az árulónak: bérgyilkost küldött a nyomába. A családi béke helyreállításáról is döntés született, melynek megpecsételésére Lucia és unokafivére, Francesco frigyét akar­ták tető alá hozni. Lucia hasztalan tiltakozott ellene, szülei nem tágí­tottak elhatározásuktól. Amikor a házasság híre az ifjú da Porto fülébe jutott, először öngyil­kosságra gondolt, később azonban meggondolta magát, kilépett a had­seregből, és írásra adta a fejét Első műve, amely Shakespeare-nek for­rásul szolgált, 1531-ben jelent meg, s rögtön sikert hozott a szerzőnek. A latba vetette, hogy energiát takarítson meg, és új energiaforrásokat tárjon fel. S ez is sikerült is. Csökkent a fogyasztás, ráadásul megindult a nagyarányú termelés az Északi-tengerben, Mexikóban és másutt is. Az OPEC-országokból származó olajbehozatal aránya a Nyugat teljes olajimportjában csökkent, mire lassanként az árak is kezdtek lemorzsolódni. A kis olajorszá­goknak egyre többet kellett eladniuk, s árenged­ményekre kényszerültek. Bekövetkezett a láncreakció, amelynek mély­reható következményei lettek. A visszaesés azért öltött olyan nagy méreteket, mert az önköltség és az eladási ár közötti eltérés valóban elképesz­tőnek bizonyult. Bekövetkezett az első szakadás az olajkartellben, hiszen ismeretes: „Ahol ne­hézségjelentkezik, lábra kap a cívódás.” S mivel a gazdasági világválság egyértelműen az olajvál­ság következménye volt, a világ kezdett lassan­ként magához térni. Igaz, felmerült egy új probléma, az úgyneve­zett adósságkérdés. Uralkodóvá lett az a nézet, hogy a csökkenő olajárak kérdésessé teszik majd az olajtermelő országok fizetőképességét. Ám ez is csupán az olaj uzsoraárának volt a következménye. Az történt ugyanis, hogy a nyu­gati bankokba áramló sok milliárd olajdollárt - amelyet az ottani rossz gazdasági helyzet miatt nem forgattak - olyan adósoknak adták köl­csön, akik készek voltak magas kamatot fizetni. Jamani sejk manapság azzal fenyegetőzik, hogy az olaj árának zuhanása nemzetközi pénz­ügyi és devizaválságot robbant ki. Ezzel azon­ban a kis takarékbetétesek között akar pánikot kelteni, jóllehet pontosan tudja, hogy a Nyugat­nak valósággal mennyből hullott manna az olaj­­árzuhanás: le tudják fékezni az inflációt, lejjebb szorítják a kamatlábat, az embereknek több pénzük marad más termékekre, amelyek viszont olcsóbbak lehetnek, mert csökkennek az ener­giaköltségek. Azzal mindenki tisztában van, hogy az egyik legnagyobb adós ország, Mexikó, amúgy sem fizeti vissza adósságait; az olyan nem olajterme­lő eladósodott országok, mint Brazília és Argen­tína pedig fellélegezhetnek, mert sok milliárd dollárt megtakaríthatnak. Röviden: úgy vélem, a nyugati világ a gazdasági eufória új korszaká­ba lép, bármennyire aggályoskodik is Jamani sejk. A helyzetet egy Wilhelm Busch-idézettel jellemezném: „»Végzetes esemény!« jegyezte meg Schlich. »Hi-hi-hi, de nem a mi számunk­ra!«” (Capital. 1986. március.) történet színhelyét az író Veronába helyezte, a torzsalkodó családok a CapuJet és Montague nevet kapták, míg Lucia és a maga személyét Júlia és Rómeó alakja mögé rejtette. ' Nos, emiatt gyászol Verona, és ünne­pel egy másik olasz kisváros, a Cecil Cliff által nevezetessé tett Savornani del Torre. Júlia—Lucia története et­től fogva az ő városukat övezi dics­fénnyel. A buzgó hatóságok már hoz­zá is láttak annak a félig romos ne­mesi kastélynak a helyreállításához, amelyben majd’ négyszáz éwei ez­előtt ez imádott madonna élt — s egyelőre azon tanakodnak, melyik erkélyre fogják rá, hogy ez vált a leghíresebbé a világirodalomban. .... csak 0 Könyv kapcsol múltat a jövőbe, ú/adék lelkeket eejj nemzetté szőve’ a« erre mihaLy PANNÓNIA BOOKS ltd. LEVÉirn BOX 1017, STATION *B' TELEFON M6)­­T0R0NT0, ONT M5T 2T8 535-3963 fkéles választékon! vnnjuk Wii oUpU •szépirodalmi és történelme könyvek •versek,művészeti albumok ’ •szórakoztató és detektív reqènyek •mese-es ifjúsági könyvek •lemezek, kazetták •kották, nótafüzetek •szakácskönyvek, kézimunka könyvek szótárak , nyelvkönyvek ~ •térképek ,_at I aszok, lexi konok •folyóirat - előfizetések Megrendelés levélben és telefo­non a hét minden napiján. Vásárlóinkat szeretettel várjjk szerda 10-G csütörtök 10-G szombat 10-5 péntek IQ-6_____________ Bőrkabátot Olcsón a legjobb helyről TOM’S PLACE Előzékeny kiszolgálással várjuk kedves vevőinket 190 Baldwin St. Toronto - 596-0297 Férfi-női ruhaneműi is tartunk. Ha igazi, valódi magyarmódra készített HENTESÁRUT akar fogyasztani keresse fel a Universal Delicatessen-t 374 Spadina Avanue, Toronto, Ont. Talefon: 593-9793 Nagyon finom saját készítésű kolbászokkal és szalámikkal, valamint füstólt áruinkkal várjuk kedves vásárlóinkat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom