Torontói Tükör, 1986 (2-3. évfolyam, 23-30. szám)
1986-05-01 / 26. szám
TORONTOI TÜKÖR — 1986 MÁJUS-JÚNIUS 3. oldal ŐFŐMÉLTÓSÁGÁÉRT, HÁTRA! 41 éve fejeződön be a II. Világháború. Az emberiség történetének legpusztítóbb háborúja, amelyben hazánk hatalmas vesz-A történetírók a legszívesebben népeik kiszinesitett győzelmeit és felivelő korszakait emlegetik, nem pedig a legsúlyosabb tragédiáikat. A mi történetírásunkban is aránylág kevés foglalkozik az utóbbiakkal. A végzetes háborúba lépés A Horthy - rendszer a magyarság jogos terúleii és népi igényeinek a részbeni kielégítést, a visszacsatolás lehetőségét, a Hiller-Mussolini-Hirohilo (német-olasz és japán) háromhalalmi szövetség oldalán vélte megtalálni. Ofőméllósága, Nagybányai vitéz Horthy Miklós kormányzó, a legfőbb hadúr hívei a mai napig a II.Világháborúba való belesodródásról beszélnek, holott egy hiányos felszereléssel, gyenge ütőerővel rendelkező hadsergel vittek bele - Bárdossy László miniszterelnökkel a világháborúba. Horthy alatt hozott minden törvényünk után a hivatalos lapokban ez volt olvasható: “.Ezt a törvényi - mint a nemzet akaratát - mind magam megtartom, mind másokkal megtartatom!“ “Horthy s.k. Magyarország kormányzója." Horthy és Bárdossy a hadbalépést az országgyűlés előzetes megkérdezése és jóváhagyása nélkül a saját törvényessége felrúgásával tette. Horthy! és Bárdossyl látszott igazolni a gyors és sikeres Hitleri villámháború. A német propaganda-gépezet biztosította a belpolitikai stabilitási és reményeket ébresztett a győztes oldalon való részvételben. Ezek a sikerek kápráztathatták el a kormányzói annyira, hogy az emberanyagban, lúzelöeröben is sokkalta erősebb Szovjetuniói támadta meg, feltehetőleg azzal a célzattal, hogy háború megnyerésekor ki ne maradjon a Hitler-i osztozkodásból. Ezt követően a magyar hadseregei külföldön felhatalmazás nélkül vetették harcba. Betetézve azzal, hogy vaktában megüzenték a háborúi a csillagászati számarányokban fegyverkező óriásnak teségeket szenvedett, úgy emberéletben, mint gazdaságilag. Ennek a háborúnak a körülményeit vizsgáljuk alábbi cikkünkben. Szerk. az Egyesült Államoknak!!), sőt földünk akkori egynegyedét képező Brit Világbirodalomnak, igy Kanadának is. Ezek következtében egyszerre 48 állammal a világ kétharmadával kerültünk, - egyoldalúan különbékére nem jogosító, - visszanemléphelő hadiállapotba! A hatalmas, felfegyverzeti és egyre erősödő Szovjetuniónak a megtámadása, - évszázadunk legnagyobb magyar katonai vereségéhez Voronyezshez vezetett 1943 január elején. Ennek folytatásaként a szövetséges hitleri Németország 1944- ben megszállta hazánkat. A hiányos felszerelésű és felkészültségű - a Don kanyarnál csonttá fagyott magyar hadsereg súlyos veszteségei, a megszállás alatti több mint 400 000-res deportálások meghiúsítottak minden reményt arra vonatkozóan, hogy a nagy osztozkodásnál a győztes oldalon lehetünk. A hadi veszteségek, a kegyetlenül hideg orosz tél. a hálországi bombázások, és az elhurcolások következtében Magyarországnak több mint 10 százaléka pusztult el. Hozzávetőlegesen I millió 500 ezer ember. Ha ezeket egymástól egy méteren belül temették volna el a távolság 1500 km tett volna ki, a Moszkva-Budapest közöltit! Főleg a családalapilási korban lévők és az ifjúság szine java pusztult el. A polgári lakosság veszteségei is nagyok voltak. A háború miau a lakosság éveken át szenvedett, s nem feledkezhetünk el a hadirokkantakról, sebesültekről, a többéves hadifogságba esettekről sem. Özvegyek és árvák százezrei terhelik a lajstromot. A kölöncként odadobott országot először a németek, majd az oroszok s végül még a románok is kifosztották, asszonyainkat megbecsteleniteiték. Kirabolt, felégetett ország maradt hátra. Miért? Egy esztelen erőlteti "utolsó szövetség” oltárán áldozták fel felelőtlenül hazánkat. Ami maradt: jegyrendszer. mezőgazdaságunk, iparunk tönkretétele, lebombázott hidak, a világ legnagyobb inflációja, a közélelmezés korlátozása, árúhiány, a trianoni határok visszaállítása maradi a nácizmus párhónapos meghosszabbításáért cserébe. Nem hallgathatjuk el a háború elöl elmenekült magyarnak nyugatra való kimenekülését sem. Mindezek az emberi nyomorúságok a Horthy rendszernek az országot a Hitleri szövetségbe vonása és utolsó szövelségesekénti szégyenletes támogatásának az eredménye. 1944 október 15-e után a felelőség teljesen a Szállási fasiszta uralmat terheli. Amiről nem időszerű szólni A több mint 40 éve halott Horthy rendszernek Kanadába és a világ más részeibe szakadt hívei szerint, a rezsim bírálata "nem a legbátrabb erkölcsi lett és ma már nem is időszerű". "Ne hánylorgassuk fel, ki a felelős" - írják. “A Horthy rendszer hibáit beszorított lehetetlenségében követte el." "A német és az orosz között kellett választani" “A jóakarat nem bizonyult elégségesnek a brutális túlerővel szemben." Lehet-e ezeket elfelejteni, szabad e ezekről nem beszélni? Lehet e elfelejteni a végtelen orosz sártengerben, vagy a mínusz 40 fokos Kormányzó Űr hadparancsa. I A Magyar Távirati Iroda jelenti: Vitéz nagybányai Horthy Miklós, Ma-lj I gyarország Kormányzója a mai naponI. I a következő hadparancsot bocsátotta ki:| Honvédek ! Hőn szeretett Hazánk szívében folyó I pusztító harctól — a küzdő erőket szám- I bavéve — immár döntő, az országra I nézve kedvező fordulatot nem várok. Ezért elhatároztam, hogy fegyverszü- I netet kérek. Mint a fegyvere,1, hatalom legfőbb I Hadura felszólítalak Benneteket, hogy I a honvéd-eskütökhöz híven hűséggel és I feltétlen engedelmességgel teljesítsétek I elöljáró parancsnokaitok útján kiadott I parancsaimat. További létünk attól függ, hogy a I honvédség minden egyes tagja e súlyos I helyzetben kötelességtudó és végsőkig I menő fegyelmezett magatartást tanúsít-I son. A Horthy s. k. Csatay s. k. hidegben, vagy a beláthatatlan mocsarakban embertelen kegyetlenséggel feláldozott katonáinkat, vagy a leöldösött polgári személyeket? Szabad e róluk nem beszélni, a pusztulásukról, az ismert és jeltelen tömegsírokról, az egykori csatahelyekről? A legsúlyosabb háborús és népellenes bűntettekről, a voronyezsi, a brianski és a Don menti harcok ártatlan áldozatairól? Évszázadunk legnagyobb magyar tragédiájáról? Bármi is volt a nemzet sírásóinak Horlhynak és Bárdossynak és a háborúba a nemzetet belevívő többi kollaboránsnak az egyéni sorsa, elévülhetetlen felöségük alól nem menti fel'ókel a történelem soha! Az emigrációban élő öfőméltósága hívők még élő mohikánjai írják eló nekünk, hogy mi az erkölcs. Mi a helyes erkölcs. Természetesen még ezek után is az övék. mert kvázi, ne teregessük ki a szennyesünket ország-világ elé.Miért zavarja egyesek lelkiismeretét ha a magyar holocaustról, a Horthy-Bárdossy és a Szállási tömeggyilkosságairól írunk? Nem erkölcsi tett, nem kötelesség az. ha ezeket szóvá tesszük? Az. Az, elsősorban azért, hogy fiataljaink, fiaink tanuljanak a mull hibáiból, hogy azok soha többet ne ismétlődhessenek meg. A Horthy rendszer háborús és népellenes bűntetteit elbagetalizálni csupán "hibának" nevezni, rendkívül felháborító. Mert még az a tétel sem igaz, hogy csak Hitler és Sztálin között választhattunk. Volt harmadik ut is. Ezért maradt meg az óriás karmaiban az események végét kiváró cseh nép minimális veszteséggel, vagy a románok az időbeni átálásukkal a trianoni területek megtartásával. De mit is lehetett várni egy olyan országban ahol az ország vezetői nem éreztek felelőséggel a népnek. Az országukat saját tulajdonukként kezelték. Semmibe vették százezrek életét és annak értékét. Az államvezetésre alkalmatlanok voltak. Képtelenek voltak európai gondolkodásra, képtelenek voltak felmérni az erőviszonyokat, megérteni az eseményeket. Csupán a legnagyobb tiszteletet érdemlő Bajcsy-Zsilinszky Endre és a köréje csoportosult katonai ellenállás vezetői érlek fel a néphez. Horthy az 1944 októberi fegyverszüneti parancsát sem tudta végrehajtatni. A felesküdött tisztjeinek nagyrésze cserben hagyta. A népeknek, ha nem akarnak széthullani, mások tragédiájából kell tanulni, a sajátjaikból túlkéső lesz, ezért fontos emlékezni, emlékeztetni. Végül... ne feledjük el. hogy az elhamarkodott hadbalépés népünket minden tekintetben kimerítette. Súlyosan rontotta nemzetközi tekintélyünket, megbecsülésünket. A veszteségek tekintetében a II.Világháború felért 60 Moháccsal. Minden korban időszerűek a római államvezetés klasszikus alapelvei; "Salus rei publicae suprema lex esto! - azaz Az állam jósorsa, túlélése, boldogulása a legfőbb törvény legyen! Van egy határ amelyen túl menni egyetlen felelős államvezetönek sem szabad: a nemzet függetlenségét vagy annak szabadságát tilos a szövetség oltárán feláldozni és végpusztulásnak kitenni. Ez hazánkra mint a germánok és a szlávok közötti ütköző államra különösen érvényes. Dr.Kovács István Kövek, fenyegetés, merényletek Támadások egész sora éri a gelsenkircheni Funcke iskolaigazgatót. A gyújtogatok telefirkálták a házát: „Funcke, megölünk” és „Ki a törökökkel!”. Az iskolaigazgató névtelen leveleket kapott ezzel a szöveggel: „Halálos ítélet”, és éjszakánként fenyegető telefonhívásokkal zaklatták. „Holnap te vagy soron, te disznó!”, házának ajtaját egy ötkilogrammos kővel bezúzták. Az akciók kezdeményezője a FAP. A rövidítés a Freiheitliche Deutsche Arbeiterpartei nevű szervezetet takarja, egy csoportot, amely a Michael Kühnen körül tömörült neonácik új I platformja amióta betiltották' az Aktion Nationale Sozilialisten/Nationale Aktivisten (ANS/NA) szervezetét. Funcke iskolaigazgatót azért választották céltáblájuknak, mert a vezetése alatt álló Ricarda Huch gimnáziumban törődtek is a török tanulók előmenetelével. A török gimnazisták egyes osztályok létszámának 30 százalékát teszik ki, szemben az országos 2 százalékos átlaggal. Rendőrtiszviselők megfigyelés alatt tartották Funcke házát is, röviddel a gyújtogatás előtt több ízben megfigyeltek egy férfit és egy nőt, akik éjszakánként a ház körül ólálkodtak. Számítottak is valamilyen merényletre a rendőrök. Az iskolaigazgatót megnyugtatták : hat ember őrzi a házat, hogy szükség esetén beavatkozzék. De éjjel egy óra körül, azon az éjszakán, amikor a merényletet tényleg elkövették, a rendőrök aludni mentek. Néhány órával a tett elkövetése után elfogták a feltételezett tetteseket, egy 40 éves dortmundi férfit és bűntársát, egy 19 éves lányt, Funcke egyik volt tanítványát. Az illetékes esseni államügyész szerint „csupán anyagi károsodás” keletkezett, ezért nem rendelte el a letartóztatást. Egbert Reinhard gelsenkircheni tartományi képviselő és az SPD tartományi frakciójának belpolitikai szóvivője ezután felszólította Rolf Kumsick igazságügy-minisztert, kérje az államügyészségtől döntése felülvizsgálatát. A képviselő a Funcke elleni akcióban „a demokratikus jogállam veszélyeztetésének” bűncselekményét látja. A miniszter azonban az államügyészség álláspontját tette magáévá. Időközben a feltételezett tettes, miután az állmaügyészség szerint „új adatok állnak rendelkezésre”, mégis vizsgálati fogságban ül, de továbbra is csak „anyagi kár okozásának” gyanúja miatt. Közvetlenül a dortmundi férfi letartóztatása után Funcke kijelentette, hogy „esküszik rá”; a rendőrök a férfinál és barátnőjénél FAP-igazolványokat találtak, amit egy rendőrtisztviselő meg is mondott neki. A rendőrség azonban vitatja ezt, s csak általánosságban beszél elkobzott .náci propagandaanyagról.
