Tolnavármegye, 1909 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1909-05-30 / 22. szám

1909 május 30

TU j^N A VARMEGYE.

3

előttünk lesz, fogunk érdemlegesen foglalkozni.

Ha a javaslat reális alapon célszerűnek és életképesnek fog bizonyulni, amely a város közönségéibe nézve anyagi kockázat nélkül hasznot és előnyöket igér, szóval, ha ezen uj intézményt a város közérdeke szempontjából szükségesnek és jónak találjuk, azt őszinte örömmel fogjuk üdvözölni.

Minden egyéb tekintet mellőzésével tárgyilagosan és szakszerűen fogjuk a kérdést elbírálni és viszont ha azt látjuk, hogy az nem helyes, hogy az nem illik a mi viszonyaink közé, hogy a remélhető esetleges előnyök nem állanak arányiban a vele járó kockázattal és veszélyekkel, hogy az csak a sötétbe való ugrást vagy ilyen kérdésben meg nem engedhető kísérletezést jelent, hogy a prosperáláshoz szükséges intézményes biztosítékok rendelkezésre nem állanak, akkor — nem törődve semmiféle kicsinyes és nevetséges meggyanusitással — a leghatározottabban állást fogunk foglalni az ellen, hogy városunk különben is mostoha anyagi viszonyai között nyaktörős vállalkozásokba bocsátkozzék. A kö-. Zönség pedig ne legyen ideges, hanem várja be nyugalommal az eseményeket és legyen róla meggyőződve, hogy a képviselő-testület többsége majd csak az egyedül jogosult álláspontot: a város közérdekét tartja szem előtt és semmiféle könnyelmű és alaposan meg nem fontolt határozatra birható nem lesz.

KÖZSÉGI ÉLET

Uzdborjád község képviselőtestülete a kataszteri hely8zinelé8ek alkalmával megállapítandó változásoknál közbenjárókul kijelölte: Pestiig Endre és Kranitz István uzdborjádi, Pintér János hegybíró sárszentlőrinci, Kolonlár József uzdi, Benkő János hegybiró kajdacsi, Domokos Mihály borjádi, Bogáncs István borjádi, Andresz Jakab hangosi, Bongai József borjádi lakosokat.

Az „egy“-gyermekrendszer ellen.

Az a mozgalom, melyet az „egyke“ ellen Somogyvármegye indított meg, egyre nagyobb hullámokat vet. Simontsits Elemér alispán, miként már annak idején közöltük, elrendelte a szükséges statisztikai adatok beküldését, hogy a megye minden egyes községének népesedési és szaporodási viszonyai, különösen a születésiek — megállapíthatok és más vidékek viszonyaival összehasonlíthatók legyenek. Az adatok dicséretes pontossággal beérkeztek és Forster Zoltán fő1 jegyző alapos tanulmányozással dolgozta fel azokat. E tárgyban legközelebb az alispán értekezletre hivja össze a kiküldött bizottságot, kiegészítve azt több, az ügy iránt érdeklődő taggal. — A napokban tartott ily értekezletet Pécsett Bengovszkg Móric gróf baranyamegyei főispán, amelyen szóvá tétetett, hogy a kezdeményező Somogymegye az e tárgyban májusra tervezett értekezletét még nem hívta össze, amit pedig a mozgalomhoz csatlakozott törvényhatóságok nagyban várnak. A pécsi értekezlet elhatározta, hogy a küzdelmet az egyke ellen Baranyavármegye önállóan is felveszi és határozati javaslatot fo gadott el, hogy az örökösödési, véderő és büntető törvénykönyv reformálandó, a gyermektelen szülők megadóztatandók, az egy-gyermekes szülőktől e cimen a kedvezmények megvonandók s a több- gyermekes szülőknek kedvezmények biztosi- tandók. A szomszéd Baranyában az „egyke“ pusztításai leginkább a duna- és drávamenti községekben, az Ormánságban (siklósi járás) Pécs környékén és részben a hegyháti és pécsváradi járásban észlelhetők, vegyesen a református, ka- tholikus és görögkeleti népességben. E kór következtében Baranyavárrnegye születési arányszáma tetemesen — több, mint egy százalékkal — rosz- szabb, mint a jobb népesedósü vármegyéké. Tolnavármegye születési és népszaporodási viszonyai valamivel jobbak mint Baranyáéi, de azért az „egyke“ nálunk is nagyon pusztít, leginkább a Sárközben és a központi járásban, úgy a magyarlakta református községek nagy részében. Ezzel a nemzetpusztitó veszedelemmel szembeszállni és megküzdeni oly feladat, mely méltó, hogy a legjobbak becsvágyát képezze.

HÍREK.

— Személyi hírek Mihalik József kir. tanácsos országos múzeumi felügyelő szerdán és csütörtökön Szekszárdon időzött és megvizsgálta a múzeumot. — Simontsits Elemér alispán szerdán délután családi ügyben Budapestre utazott, honnan csütörtök este érkezett vissza. — Herman Béla dr. főispáni titkár, tartalékos huszárhadnagy 35 napi gyakorlatra Galiciában fekvő ezredéhez vonult be.

— Kitüntetés. Urspringer Mátyás duna- földvári pénzügyőr 40 évi szolgálata után a királytól a koronás ezüstérdemkeresztet kapta.

— Uj kaszinói tag. A szekszárdi kaszinó választmánya ifjú Perczel Dezső vármegyei köz- igazgatási gyakornokot fölvette a kaszinó tagjai közé.

— Hangverseny. A junius 9-ikén az evangélikus templom alap javára megtartandó hangverseny úgy erkölcsi, mint anyagi tekintetben nagy sikerűnek ígérkezik. Fényes Annuska ugyan a „Jánoska“ naponkénti előadásai miatt nem jöhet le, de Sikerült helyette megnyerni Gejer Stefit a világhírű hegedümüvésznőt, kinek nevét úgy Európa, mint Amrerika zeneértő közönsége egyformán ismeri. így tehát Bársony István, Fráter Loránd, Hazslinszky Hugóné és a helybeli dalárda által képviselt programm még egy impozáns számmal gyarapodott. A tisztelet-jegyek megváltásából és a jótékony célra befolyt adományokból már ezideig is több mint 2000 korona folyt be. A hangversenyre szóló meghivók e napokban küldetnek szét a publikumnak. Szekszárd közönsége sem tiszteletjegyek, sem gyűjtőivek kibocsájtásával nem lesz igénybe véve, igy csak a hangversenyen való részvételével támogathatja a szép célt. A belépő-jegyeket Krammer Vilmos könyrvkereskedése árusítja, hol a felülfizetési iv is ki lesz téve. A hangversenyt vacsora követi s utána bizonyára tánc is lesz.

— A kir. tábla elnöke Szekszárdon. Balog Károly pécsi kir. táblai elnök Módig Béla elnöki titkár kíséretében pünkösd után Szekszárdra érkezik, hogy a kir. törvényszéknél vizsgálatot tartson.

Kettős jogtudor. Dr. Pártos Gyula ügyvédjelöltet, miután kitűnő eredménnyel letette az utolsó szigorlatot, szombaton avatták a kolozsvári egyetemen jogtudorrá, az államtudományi tudor - ságot már korábban elnyerte.

— A kereskedelmi kaszinó uj otthona. A

szekszárdi kereskedelmi kaszinó Széchenyi-utcai saját házában levő kényelmes uj otthonát már elfoglalta. Ez alkalomból szombaton este ünnepi lakomát tart.

— Plébánosi beiktatás. Streicher Péter hőgyészi prépost-plébános szép ünnepély keretében iktatta be plébánosi hivatalába Rausz Alajos cikói plébánost, kinek tiszteletére a községet fellobogózták, este pedig a dalárda és zenekar üdvözölte a népszerű uj plébánost.

— Esküvők. Gyűr kg Sándor honvédhadnagy Balassagyarmaton, szombaton vezette Nagykanizsán oltárhoz Záivody Margitot, Závody Albin kir. kúriai biró, ottani törvényszéki elnök és neje leányát. A polgári házasságkötés tanúi Perczel Dezső volt belügyminiszter, Závody Albin sógora és Gyiirky Gyula földbirtokos voltak.

Rosos Jenő tamási i kir. járásbiró tegnap, szombaton délután esküdött örök hűséget a kis- dorogi lóm. kath. templomban Schlichtherle Károly tabódi földbirtokos leányával, Gizikével.

Bondy Lipót, a «Angol szabó» divatterem tulajdonosa, ma déli fél 12 órakor tartja esküvőjét a szekszárdi izr. templomban Dezső Jakab kir, pénzügyigazgatósági irodavezető leányával, Mariskával.

találnak olyan helyen, ahová jólelkü emberek kutyát sem zárnának ; hol pedig megunják hallgatni valamilyen kis gyermek jajsikoltásait, akit apja, anyja lassú kinzással ver halálra . . . Jön a följelentés, az eset a lapokba kerül, az emberek fülháborodnak — és másnap-harmadnap ugyanez megismétlődik.

Hihetetlennek látszó bűn, hogy apák, sőt még gyakrabban az anyák, raffinált kínzással és brutális szívtelenséggel gyötrik agyon gyerekeiket.

Az élő teher.

Legtöbbször a nyomor az, ami itt is, erre a förtelmes bűnre ösztökéli a szülőket. A nyomor, amely kétségbeejtő gondokkal tölti meg az anya szivet és fejét, hogy gyermekeinek sze- retetére ott többé hely nem marad. A kis ártatlan áldozatok pedig legtöbbször kedvetlenül, boszusan fogadott jövevények ebben a nyomorait életben, törvénytelen gyermekek, vagy pedig valami részeges napszámos-háztartásnak fölösleges részei.

A. sorsuk már születésüktől fogva az éhezés és verés, amit annál kíméletlenebből és kegyetlenebbül osztogatnak nékik, mert a kis mártírok jóformán védtelenül vannak kiszolgáltatva kínzóiknak, akik a kicsinyek szerencsétlen- segere szüleiknek vallhatják magukat.

A törvény ugyanis, még ma is, nálunk is, meg a külföldön is sokfelé — nem ugyan kifejezetten, hanem hallgatólag a sorok közt, azon az állásponton van, hogy a szülőnek korlátlanok a joga‘ gyermekei fölött, mint a régi időben

az űré volt a rabszolgája fölött. Élete és testi jóvolta a kicsinyeknek szüleik kezében van.

Azokat a szülőket, akik gyermekeiket nyomorékra verték, legtöbbször néhány heti elzárás után, igen gyakran azonban egyszerű szóbeli megróvás után szabadon bocsájtják és visz szaadják a hóhéroknak áldozatukat is.

Még ba akadna is valami jólelkü ember, vagy jótékony testület, egyesület, amely a gyereket magához akarná venni, a biróság még akkor is rendesen visszaadja a szerencsétlen kicsikéket a szülőknek és ezzel a védetlen ártatlanok fölött igen gyakran kimondja a halálos Ítéletet. Mert a törvény azt az ósdi felfogást vallja, hogy a szülőnek minden körülmények között joga van a gyermekéhez. Még akkor is, ha gyermekének vadállatias hóhéra!

Azok az esetek pedig, amikor szülők a saját magzatjaikat halálra gyötrik, sajnos, nem ritkák.

Borzalmas passzió.

Legtöbbször, mint említettük, a nyomor fakasztotta elkeseredés az, ami a bestiális lelket- lenséget kiváltja az emberekből. Gyakran azonban hozzájárul ehhez még a kinzásban lelt brutális, visszataszító öröm. Az erős, felnőtt ember gyönyörűségét találja benne, a torz ösztönét elégíti ki, amikor a gyönge, védetlen gyermeket verheti, kinozhatja.

Ez a kinzó-ösztön, amely már a gyermek- i ben is megnyilvánul, amikor bogarakat, kukacokat, macskákat gyötör, igen sok emberben j hatalmas perverzitássá fejlődik, úgy, hogy az j egész világon vannak klubok, melyek azért (

alakultak, hogy bennük ily megtévelyedett idegzetű emberek a szenvedélyüket kielégíthessék.

Ez a kinzó-ösztön aztán öntudatlannl nevelési elvek köntösébe bújik és innen van, hogy annyi ember tudja oly lelkesedéssel és meggyőződéssel védeni a botot a nevelésben. Egy bécsi lapban a minap olvastunk egy hirdetést, amely burkoltan mondja, hogy rossz gyermeke- , két a legújabb metódus szerint látnak el porcióveréssel. Külön berendezett helyiség fiatal leányok számára . . .

Egy előkelő budapesti szálló éttermében pedig valaki a következő jelenetet ügyelte meg :

Rendkívül elegánsan öltözött, szép fiatal hölgy ült az asztalnál és reggelizett. Egy fiatal ember lépett hozzá és mély meghajlással üdvözölte.

— Nem verte meg még ma reggel az Oszkárt? — kérdezte a hölgy a világ legtermészetesebb hangján.

— De igen, megvertem. Nem tetszett hallani, amikor sirt'? — mondta a fiatal ember.

Később megjelent Oszkár. Gyönge, sápadt, alig nyolc éves fiú, akit előkelő mamája és a bizonyára drága pénzen fizetett nevelő minden reggel megvertek. Ez volt az ő nevelési rendszerük. Milyen hát a szegény műveletlen emberé ?

Általában a nőknél sokkal gyakrabban és sokkal éktelenebbül tör ki a kiuzási ösztön és ezért nagyon célszerű nem túlságosan bizni az anyai szeretet szent érzésében, amely bizony néha csütörtököt mond.

Különösön pedig nyomorban, ahol a min-