Tolnavármegye, 1909 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1909-05-16 / 20. szám

o TOLNA VARMEGYE. 1909 május 16 újból megürü't: a helyettesítéssel a völgységi járási orvos bízatott meg. A Ferenc-kórházban ápoltatott 588 beteg : ezek közül elbocsáttatott gyógyultan 113, javul- tan 67, gyógyulatlan 18, meghalt 19. A pénzügyigazgatóságnál elintéztetett 4318 ügydarab, a hátralék (1170) fogyott 69-cel. Vagyonátruházási végzés beérkezett 962 ; ideiglenes házadómentességben részesült 3 tél. Befolyt egyenes adókban és illetékekben 282,339 K 6 fillér, mely eredmény a múlt évinél kedvezőtlenebb 43,763 K 54 fillérrel. Fényes Henrik adótiszt Dunaföldvárról Esztergomba helyeztetvén át, helyére Orschel- bacher Ernő bajai gyakornok neveztetett ki. A kir. tanfelügyelő 43 iskolát és 3 óvót látogatott meg es pedig: Börzsöny, Máza, Me­dina, Szekszárd, Apar, Bonyhádvarasd, Felső- leperd, Győré, Hant, Harc, Janya, Kisdorog, Kisvejke, Kocsola, Koppányszántó, Lengyel, Mászlony, Mucsi, Nagydorog, Nagymányok, Nak, Nagyvejke, Nosztány, Ódalmand, Szakcs, Tabód, Tevel, Tüske, Várong, Lápafő, Váralja, Izmény, Kismányok, Majos, Mucsfa községekben. Az el­ért eredmeny részben jó, részben kielégítő. Muth-pusztán az analfabéták vizsgáján 10 felnőtt az olvasásból, Írásból és számtanból jól levizsgázott és erről bizonyitványnyal láttatott el. A közutak állapota elég jó; a tatarozási munkálatok legnagyobb részt befejeztettek. A dunaföldvári állami átkelési szakasz egy részének kiskő burkolattal való ellátása május havában megkezdetett. A megkezdett földmunkák az egész vona­lon folytattattak ; a nagydorog—bikácsi, az ozora—pincehelyi, a fadd—gerjeni és a nagy­dolog—györkönyi utón pedig megkezdettek, úgy a paks—kölesdi utón a kőpálya-készités es hengerelés. A kő- és kavicsszállitás a vaggonhiány miatt csak szórványosan történik és minden valószínűség szerint nagy késedelmet fog okozni. A dunafóldvár—hercegfalvi közút kiépíté­sét a keresk. miniszter engedélyezte; az uzdi hídépítés munkálatait Trick János felsőiregi vállalkozó nyerte el 7°/0 engedmény nyel. Az állategészségügy kedvező volt; a ha­szonállatok összeírása es vizsgálata még min­dig folyik ; a fertőző hüvelyhurut szarvasmarha állományunkat nagyon károsan érinti. A törvényszéki fogházban letartóztatva volt 163 egyén. Ág. ev. templom Szekszárdon. A mozgalom, melyet az újonnan létesítendő ág. ev. templom felépítése érdekében Hazslinszky Géza törvsz. elnök indított meg, kezd mind nagyobb arányokat ölteni és tekintve a nemes célt és az ügyszeretetét, mellyel azt szolgálják, a legszebb kilátásokat nyújtja a mihamarabb való teljes sikerhez. Mint minden nagyobbszabásu akciónál, úgy itt is igénybe kell venni a nagyközönség rész­vétét, hozzájárulását. És mi sem lehet nemesebb cselekedet, mint hozzásegíteni egy felekezetet templomának fölépítéséhez, Istenének rítusa szerinti imádásához. Kívánjuk, hogy az ág. ev. egyház szekszárdi hívei mihamarabb együtt lás sák dicséretes törekvésük gyömölcsét és hozzá­foghassanak Isten házának építéséhez. Junius 9-ikére tervezik mint már jeleztük a templomépités javára rendezendő nagy' elite hangverseny megtartását. Ez az estély nagy­szabásúnak ígérkezik. Erkölcsi sikerét biztosít­ják a műsoron szereplő elsőrangú irók és mű­vészek nevei, az anyagit a már most jelentékeny' számmal, az ország különböző helyeiről beér­kező jegymegváltások és adományok. A programm a legkényesebb művészi igé­nyeket is kielégítően van összeálltra. Egyik fénypontja lesz Bársony Istvánnak, az illusztris írónak előadása. Bársony nevét nem kell kom­mentárral bemutatni, ismeri mindenki az ő ter­mészet imádásától áthatott, meleg szívvel meg­irt, virtuóz finomsággal megrajzolt történeteit. Szerepel azonkívül a műsoron Fényes Annuska, a kis csodaprimadonna neve is, ki most Buda­pestnek legfrissebb színházi atrakciója. Jacobi- Martos uj darabjában a „Jánoska“ címszerepé­ben tűnt föl a 10 éves csodagyermek és egy csapással meghódította a kényes fővárosi pub­likum szivét. Hazslinszky Hugóné szül. Fényes Karola úrnő magy'ar nótákat fog zongorán játszani. Fráter Loránd is megigére ujralejövetelét. Tehát minden jel arra mutat, hogy magas nívójú, műveszi élvezetekben gazdag estben lesz része a szekszárdi publikumnak. A szép cél sikeres elérését rövid idő alatt lehetővé fogják tenni a már most sűrűn beérkező tekintélyes adományok, melyek közül felemlítjük a következőket: A szekszárdi Takarékpénztár 100 korona, Tolnám. Tak. és Hitelbank 100 » Szekszárdi Népbank . . . 50 * Ifj. Bemrieder József . . . 100 Forster Zoltán .................... 50 > H azslinszky Géza .... 200 Kurz Vilmos ..................... 15 0 » Fischer Imre......................... 120 » P esthy Pál............................... 12 0 > A budapesti ág. ev. egyház gyűjtése tagjai körében eddig . . 360 korona. Ezenkívül Sass Lászlóne, Hazslinszky Gé- záné és Pesthy Pálné úrnők egy művészi kivi­telű, ritka szépségű oltárteritőt ajánlottak föl ajándékképen az uj templom részere, melynek hímzését Hazslinszky Gézáné és Pesthy Pálné úrnők készítik el. Fráter Loránd dalestélye. Múlt vasárnap este csaknem az utolsó zugig megtelt a nagyterem a helybeli és vidéki közönséggel, hogy meghallgassák Fráter Loránd, az országoshirü dalköltő és énekművész, vala­mint Dienzl Oszkár zongoraművész hangver­senyét. Gyönyörű este volt; igaz és finom: tehát művészi. Fráter Loránd dalait az egész országban éneklik és szeretik. Egyes dallamai szinte a közönség vérébe mentek át. És még a százszor és ezerszer hallott dallam is, mint a »Tele van a város« s a »Száz szál gyertya« újnak, frissnek, el nem mulónak tetszik midőn Fráter Lorándtól halljuk Újnak, kedvesnek és megka- pónak. Nem hangjának erejével, hanem színével, előadási művészetével teszi állandóan széppé és mindig újjá dalait. Kellemes, csengő bariton­hangja van, mely hozzásimul minden előadott dalához s mégsem ezt csodáljuk benne. Mint az alkonyati órák szin-orgiája, melyben a nagy, szent tisztaság hófehérjétől kezdve a lángoló érzések biborjáig minden benne rejlik, olyan az előadása. Végigborzolgatja érzéseinket vérvörö­sen, melegen és belelopja magát csendes fehér­ségével a lelkűnkbe. És benne van előadásában az alkonyati órák nagy, megkapó szomorúsága is, az éjszakába vesző hangulatok suttogó csendje, a beszédes elhallgatások s a hangos szóval ostromló szenvedélyek. Benne van a föld hatalmas ősereje s az ősi föld kőfalak közé szakadt fiának szenvedélyes vágyódása az ősi ugarok közé, benne ragyog annak a szerelem­nek a színe, mely' ez őserőtől duzzadó földeken fakad nagy tisztasággal és el nem fecsérelt erő­vel. Mennyi hang csendül ki azokból a dalokból, melyeket tőle hallottunk, mennyi visszhangot keltő érzés fakad fel ajkán. Ivette Guilbert teremtette meg valaha a francia énekiskolában azoknak a kedves, pajkos kis francia daloknak beszélve előadott énekmo­dorát. Azóta — különösen művésznőink közül — sokan a hasonló szellemű dalocskákat igy adták elő s ezzel leszorították a magyar dalt a szín­padról. Ezt a mi édes, zengő nótabokrétánkat, mely a mi földünkből fakadt virágait hajtotta. Fráter Lorándnak, ennek a csupa szív, csupa lélek embernek kellett jönnie, hogy megtanítson bennünket, mily kiválóan szép a magyar dal, ha annak szellemébe, belső szerkezetébe hatol az ember, ha leikével fogja fel a ritmusokat, ha nem bravúros fogásokkal akar hatni, de a szi­vével, az érzéseivel, hangulataival, mindazzal ami tulajdonképen a magyar dalt teszi. Uj irányt adott a magyar dalköltészetnek, frisseséget, za­matot adott a szegény, elhagyott, árván maradt dallamoknak s közel hozta hozzánk előadási módjával, megértette velünk azáltal, hogy magát a magyar dalt adja, ezt a különleges ritmusú dalt, mely nem tűri a cikornyákat, a trillákat, a staccatócat, szóval azokat, ami a művészet­ben rendesen hatni szokott és csodálatot kelt, szövegében is kizárja a mesterkélt szótüzést, az egymásra halmozott szóvirágokat s arra van utalva, hogy egyszerűségével, csöndes, még a vidámságában is valami lágy'an szomorú hang- és szövegfüzésével keltsen érzéseket. Ennek a csodálatosan benső lélekembernek az ajkán, költészetében és előadásában jutott diadalra, aki megteremtette a magy'ar elbeszélő-dalmodort és ezzel belevitte azt a művészetbe. Megérezte a magyar dalt, megérezte minden más dallal ellentétes alaphangulatát s megteremtette a maga nagy költészetét, a maga nagy művészetét. Hogy bele tud markolni a lelkimbe ezekkel az egyszerű érzésekkel, hogyan megsejteti velünk az átálmo­dott hangulatokat és mennyi melegséget lop a szivünkbe. Valami szuggesztiv ereje van éneké­nek, még akkor is, ha nem a saját dalait adja elő : vergődő, kicsiny madárkává válik a szivünk, midőn szomorúan panaszol a hangja, hogy aztán lágy, simogató szóval csittitsa le ismét. Erezzük, hogy nagy, végtelen szerelemmel forrt lelke a dalhoz s minket is hozzátérit aztán. Hogy’ hozzá- téritett, hogy megértettük, hogy' megéreztiik va­sárnap este, annak legjobb mértéke a lelkes, zajos taps, mellyel úgy az ismert, mint a még ismeretlen dalait kisérték, az a nagy, tüntető újrázás s a mozdulatlan csend azalatt mig énekelt. És méltó társa volt Dienzl Oszkár, ki a darabokat zongorán kisérte s önállóan négy' darabot adott elő zongorán. Dienzl Oszkárnak is az előadó művészete nagy'. Csupa finomság és intenzivitás ; játékában nem a motiváló, hanem az aláfestő művészet-érvényesül s ezzel az alá festő, színező játékkal ad különös szépséget, kölcsönöz ható erőt a hangoknak. Szinte suhan a hangok felett olyannyira, hogy' alig vesszük észre, mily technikai nehézségeket győzött le nagy könnyedséggel, hogy akkor is, miden tulajdonképpen a legnehezebb hangfutamokat jatsza, oly egyszerűvé teszi őket, hogy csak az egymásba kapcsolódó hangok búgnak bennünk, csilingelnek a lelkűnkben. Ez a mosolygó, ez a könnyed, ez a lágy elsiklás a hangok felett, ez a kecses pajzánkodás, ez a sima, egyenletes, nagy' technikai készültség, mely nem fullad bele az erőltetett bravuroskodásba, mely a leg­nehezebb tematikus feladatokat könny'ünek mu­tatja, megérthetővé teszi, képezi Dienzl Oszkár játékának és kíséretének művészetet. S ez a két művészlélek, Fráter Loránd csodálatosan bensőségteijes, az alkonyati órák szinergiájával, a magyar föld termő erejével, a magyar lélek hangulataival s forró, tiszta sze­relmével teli dalköltészete és előadása valamint Dienzl Oszkár finomsággal átszőtt lebilincselő játéka és kísérete teszi felejthetetlenné múlt vasárnapi esténket. Krammer Zsófia. hírek. — Személyi hírek. Széchenyi Sándor gróf v. b. t. t. főrendiházi alelnök és Perczel Dezső v. b. t. t., nyugalmazott belügyminiszter f. hó 12-én részt vettek a megy'ei közigazgatási bi­zottság ülésén. Bezerédj Pál főrendiházi tag szokásos kú­rára Marienbadba utazott. — Áthelyezések A pénzügyminiszter Fé­nyes Henrik dunaföldvári, kir. adótisztet hason- minőségben Esztergomba, a szekszárdi m. kir. pénzügyigazgató Schvarczkopf Lajos bonyhádi pénzügyőri szemlészt Simontornyára helyezték át. — Tanári képesítő. Pápay Géza tanárjelölt, Pápay Géza bátaszéki községi iskolai tanító fia, Budapesten a tanári képesítőt sikerrel letette s középiskolai tanári oklevelet nyert. — Hivatalvizsgálat. Hazslinszky Géza kir. törvényszéki elnök csütörtökön délután tért vissza Szekszárdra Gyönkről, ahol a kir. járás­bíróság megvizsgálására 3 napot töltött. — Házasság Szemere Béla császári és ki­rályi kamarás szombaton tartotta esküvőjét a Jézus Szent Szive-templomban llekler Gizellával, korompai Simontsits Andor földbirtokos nejének, született Csárossy Melániának első házasságából született leányával. Násznagyok voltak : Szemere Lajos császári és királyi kamarás és korompai Simontsits Elemér, Tolnavármegy’e alispánja. Az esküvőn nagy és díszes közönség jelent meg. — A megyéspüspök bérmautja Zichy Gyula gróf pécsi püspök bérmautjának az időjárás ezideig nem igen kedvezett, mégis minden községben, ahol ezideig megjelent, magas egyházi méltóságának megfelelő tiszte­letteljes lelkes fogadtatásban volt része a ható­ság, klérus és hivő közönség részéről. Szakoson 620 bérmálandónak osztotta ki a bérmálás szentségét. Épen a templomban tartózkodott, amikor a község fölött is elvonult az orkán és vihar és a püspök és kísérete kénytelenek vol­tak a templomban bevárni, amig elült a pusz­tító zivatar. Másnap Kocsolán 700 gyermeket bérmált, majd onnét Nagykónyiba ment. A püspök e hó végével fejezi be bérmautját, hogy a pünkösdi ünnepeket a székvárosban, Pécsett tölthesse s innét majd az itteni bérmálás után megszokott nyaraló helyére Szentlászlóra utazik. — Eljegyzések Székelyföldvári Szilágyi Ferenc m. kir. honvédhuszárfőhadnagy eljegyezte szenterzsébeti Forster Béla nyug. honvédtábor­nok leányát, Edithet. — Schvarcz Miksa, a ka­posvári Schvarcz Mózes fiai cég beltagja elje­gyezte Stern Rózsát Tolnáról. — Ifjú Müller János bátaszéki kereskedő eljegyezte Xiederland Tildái Puszta-Kövesdről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom