Tolnavármegye, 1909 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1909-05-02 / 18. szám

1909 május 2

TOijNAVARMEQYS.

3

hetett. Mindenről, ami a miénk, büszkeségünk, vágyunk, faji érzetünk s öntudatunk. A mi nótafánkon termett dal születik az ő ajkán s a saját szivében fogant dalait, — de a másokét is — úgy adja elő, hogy megérezzük benne nemcsak az ő, de a mi szivünk visszhangot adó lüktetését is.

S eszemoe jut egy kis egyszerű meghatározás is, melyet az iskola padján tanultam a dal kellékéről: «az a fő, hogy szívből fakadjon s szívhez is szóljon » S ki is keresne a dallamokban mást, mint lelket?

S ezek a csupa lélekhangok kit ne tölte- nének el igaz érzésekkel. Nem a pózoló, ágáló, mesterkélt hangfutamok csalnak itt könnyet a szembe, nem a trillákkal teli ritornellek keltenek vidámságot, gyönyörteljes kacajt. Az élet egyszerű csendes tragédiái, melyek szinte lopva, hang nélkül akarnak elosonni előlünk, mint ahogy nem azok az igazi szenvedők, — akik :

Járnak lemondó, sápadt arccal,

Mint elriasztott madarak,

Keresve a sötét vadonban Egy-egy eltévedt sugarat;

Melytől a bánat szertefoszlik,

A gondok árnya elsuhan,

S egy édes röpke pillanatra Nyugvóra lel a nyugtalan.

De jaj 1 — aki fanyar mosollyal Nézi a nyüzsgő tömeget,

Ki bévegyül, álarcot öltve És eltitkolja, hogy beteg ;

Hogy enyészetet hord szivében,

Hogy önmagát emészti fel, —

Csak azt látják, hogy mosolyogva Tovarohan a többivel . . .

Makai Emil

Csak egy tört, megszakadt hang jut, egy elfojtott sóhaj, belülről elsírt könny, mely keresztülcsillan az egyszerű hangokon s észre sem vesszük: miként váltotta ki az érzést.

S a kedves pajzánságok, melyek mosolyt csalnak az ajkra s édes, megnyugtató derűt lopnak a lélekbe. A természet, az egyszerű természet dala, mely mesterkéletlenségében adja a legmesteribbet, mely művészieskedés nélkül nyújtja a legművészibbet, a természet dalai, a szomorú és vidám, az elhagyott és ismét önmagához térő, a büszke, fenséges, fájdalmában se alázkodó, az arkadiai szent berkekből vagy a szabad nagy pusztákról idehangzó dalok, a nagy Pán syrinxének dalai, melyek a mi nótafánkon teremnek, a legszebben csendülnek meg virágnyitó május második szombatján Fráter Lóránt édes magyar szóval, magyar lélekkel, zengő, csodadalos ajkán.

A pécs—bátaszéki vasút.

A benyújtott törvényjavaslat szerint az építési és üzletberendezési költségek 10,500.000 koronában, vagyis pályakilométerenként 146.036 koronában állapíttatnak meg.

Az építési költségek magas volta abban leli magyarázatát, hogy a vasútvonal a Pécs és Bátaszék között elterülő hegy- és dombcsoportokat keresztben szeli át és ennek következtében a vasútvonal hosszú szakaszain nagy töltések és bevágások, valamint költséges műtárgyak lesznek létesítendők, azonkívül pedig az anyagok egységárai és a munkabérek az utóbbi időben aránylag tetemesen emelkedtek.

Fenti tőkéből forgalmi eszközök beszerzésére 323.550 korona, a rendes beruházási tartalékalap képzésére 64.000 korona, külön tartalékalap alkotására pedig 22.000 korona lenne fordítandó. A külön tartalékalap oly célból lenne kihasítandó, hogy abból fedeztessenek a szerzendő tapasztalatok alapján a hóvéd- művek költségei A különtartalékalapnak fel nem használt része a rendes beruházási tartalékalaphoz lesz csatolandó.

A 10,500.000 korona erejéig törzsrészvények teljes névértékben — 65°/o-a vagyis

5,825.000 korona erejéig pedig legfeljebb 6°/#-os osztalékra jogosító elsőbbségi részvények 78°/0-os árfolyamon bocsáttatnának ki.

3,675.000 korona törzsrészvénytőke részbeni fedezésére a következő érdekeltségi hozzájárulások biztosíttattak:

1. Baranyavármegye 300.000 K.

2. Pécs város 600.000 ,,

3. A vonalmenti érdekelt községek 335.000 „

4. M. kir. vallásalapitvány 25.000 „

________

Össze

sen 1,260.000 K.

Az 1888. évi IV. t.-cikk 4. és 7. §§-ai alapján, ugyancsak törzsrészvények ellenében a következő állami hozzájárulások helyeztettek kilátásba:

1. Az 1888. évi IV. t.-cikk 4. §-a alapján postaszállítási átalányképen a vasút közforgalomba helyezése, illetve a postaszállitás tényleges megkezdése napjától számított egymást követő 50 éven fizetendő 40.000 korona évi átalány, tőkeértékben 800.000 korona.

2. Az 1888. évi IV. t.-c. 7. §-a alapján a helyiérdekű vasutak segélyezésére rendelt költségvetési adományból az építés megkezdésétől számított 50 egymást követő éven át évenkint 52.500 korona évjáradék, tőkeértékben 1,050.000 korona oly kikötéssel, hogy ezen összeg a költségvetési hitel állásához képest 50 évnél rövidebb idő alatt nagyobb részletekben, esetleg egyszerre egy összegben is kifizethető lenne.

A most említett állami hozzájárulások a tervezett vasút tényleges építési és üzletberendezési tőkéjének 7.61, illetve 10%-át vagyis együtt 17.61 °/0-át teszik s igy az 1888. évi IV.

t.-cikkben megszabott 10—10°/o, vagy:s összesen 20°/0-os maximális segélyen alul maradnak.

Fentebb jelzett érdekeltségi és a kilátásba helyezett állami hozzájárulások összesen

3,110.000 koronát tesznek, minélfogva a törzsrészvény tőke fedezetében (3,675.000 — 3,110.000 = 565.000) még 565.000 korona hiány mutatkozik, melynek fedezetéről gondoskodni engedélyt kérők feladata leend

A pálya építési munkálatai az engedély- okirat keltétől számított két és fél ev alatt be- fejezendók s a pálya a közforgalomnak átadandó.

VÁROSI ÜGYEK.

Dr. Szentkirályi Mihály polgármester a következő hirdetményt tette közzé:

Hirdetmény.

A földadó kataszter kiigazításáról és a földadó százalékának megállapításáról szóló 1909. évi 5-ik törvénycikk 1. § ának 1. pontja értelmében az egyes földrészleteknél a művelési ágban beállott állandó változások felveendők, ennélfogva úgy a művelési ág, mint az adótárgybeli 'változások felvetele végett a vonatkozó munkálatok Szekszárd r. t. város nyilvántartó hivatalában folyó évi május hó 1-től 30 napi közszemlére vannak kitéve.

Felhivatik tehát a birtokos közönség, hogy a közszemlére kitétel ideje alatt a kitett kataszteri telekkönyvet és kataszteri birtokiveket alaposan vizsgálják át s az adótárgy változásokat és az állandó jellegű művelési ágváltozásokat az egyes földrészletek tüzetes megjelölése mellett a nyilvántartónál szóval vagy írásban bejelentsék.

Szekszárd, 1909. április hó 24.

Dr. Szentkirályi Mihály, polgármester.

KÖZSÉGI ÉLET

Járási Jegyzői egyesület gyűlése. Folyó évi április hó 29-én d. e. 10 órakor a vármegyeház kistermében tartotta a központi járási jegyző egyesület évi rendes közgyűlését, melyen a tagok feltűnő nagy számban jelentek meg. Jelen volt Bafó Pál főszolgabíró is. Purt Adolf elnök nyitotta meg a gyűlést. Elnöki megnyitójában rajzolta a jegyzők munkásságát és örömének adott kifejezést, hogy a kereskedelemügyi minister méltányolva a jegyzők közjogi helyzetét, megadta nekik a féláru vasúti jegy kedvezményét. Ezzel ellentétben azonban szomorúan konstatálja a legfelsőbb helyről, a m. kir. ministerelnök szájából az országházban a képviselők általános helyeslése közepette tett ama kijelentését, hogy a közs. jegyzők az elöljáróságnak csak segédmunkásai. Eme kijelentés arra készteti a jegyzői kart, hogy az alkotmány sáncai között helyzetét rendezze és a már régóta hangoztatott hármas kívánság teljesítését az illetékes fórumoknál szorgalmazza amely hármas, kívánság: szolgálati pragmatica, fegyelmi bíráskodás és gondoskodás a megfelelő segédszemélyzetről. E tárgynál többen felszólaltak es pedig Bajó Pál főszolgabíró, Kommandinger Kálmán Schneider János jár. számvevő, Zsigmond Elemér, Janosits Károly, kiknek felszólalása után az elnök határozatilag kimondta a közgyűlés határozatát, hogy a járási jegyzőegyesület helyteleníti a miniszterelnök fentebbi nyilatkozatát, ez okból a jegyzők közjogi helyzetének megszilárdítására a vármegyei jegyzőegyesület és ezáltal az összes vármegyei jegyzőegyesületek utján az orsz. központi jegyzőegyesületet intézkedéstételre felkéri. Ezután a simontornyai és a völgység! járási jegyzőegyesület jegyzőkönyvét tudomásul vették, ez utóbbi kapcsán az elnöknek bizalmat szavaztak. Pápay István javaslatát a közs. adókezelés egységessé tételéről, valamint Sörös Gyulának a 111. oszt. kereseti adó kivetéséből származó adókezelési hátrányok orvoslása iránti előterjesztését a napirendről levenni határozták, az előbbit az új adótörvény, az utóbbit az előadó betegsége miatt. Az 1907. évi számadást és 1909. évi költségvetést egyhangúlag elfogadták, az 1907. évi számadás megvizsgálására az eddigi bizottságot küldték ki. Az 1909. évben tartandó vándorgyűlés színhelyéül Gindlicsalád községet jelölik ki. Ezután következett a tisztujitás, amelyen az eddigi tisztviselőket nagy lelkesedéssel újra megválasztották, kiknek mindegyike szép szavakkal köszöni meg a beléhélyezett bizalmat. Ezután elnök az ülést bezárja, s utána a jegyzők a »Magyar Király« szállodában kedélyes bankettra gyűltek össze, ahol számos felköszöntő hangzott el.

HÍREK

— Személyi hir. Hazslinszkij Géza kir. törvényszéki elnök 4 heti szabadságából hazaérkezett s hivatalát újból elfoglalta.

— Katonai hir. A király Dörnyei Ödön cs. éskir. főhadnagyot, Dörnyei Ferencz ny. igazgató- tanító fiát századossá léptette elő és a Signum laudis katonai éremmel tüntette ki,

— Kinevezés. Az igazságügyi minister dr Moldoványi István budapesti büntető törvényszéki joggyakornokot, néhai dr. Moldoványi István közigazgatási biró fiát, dr. Weisz-féle alapítványi joggyakornokká nevezte ki.

Áthelyezés. A Rozsits Endre kinevezésével megüresedett ujdoinbóvári vasút állomásfőnöki állásra Berger Simon gyékényes! állomás- főnök helyeztetett át.

— A szekszárdi dalárda dalestélye. Dalárdánk május elsejei, első hangversenye elé fokozott kíváncsisággal néz városunk egész közönsége. A kiszivárgott hírek szerint a közönségre kiváló zenei élvezet vár ez alkalommal. Reméljük, hogy dalárdánk ez első fellépése — már csak a gyermeknap jótékony céljaira való tekintettel is — fényes sikert fog aratni.

— Lelkész választás. A bab'rci református egyházközség lelkészévé közfelkiáltással Szendrei Gyula érsekcsanádi segédlelkészt választotta meg.

— Egyházmegyei hir. Gróf Zichy Gyula pécsi megyés püspök Blandl György pécs- belvárosi káplánt, a »Pécsi Ujlap« felelős szerkesztőjét, adminisztrátorrá nevezte ki Felső- mindszentre.

— A pécs—bátaszéki vasút építése ügyében a közlekedési bizottságban az előadó: Egry Béla dr. pécsváradi országgyűlési képviselő határozatot hozatott, hogy a bizottság megkeresi a kereskedelmi minisztert, hogy a parlament utólagos jóváhagyása reményében adja ki a vállalkozóknak az építési engedélyt. Így a munkálatokat az egész vonalon foganatosítani lehetne, mert az öszes építési anyagok már a helyszínén vannak. A bizottság a határozatot ki is mondotta és Stettina János min. tanácsos kijelentette, hogy e határozatot tolmácsolni fogja a miniszternél.

— Bársony István Szekszárdon. A magyar irodalom kiváló jelese, az elragadó novellista junius első felében Szekszárdiba érkezik és felolvasást tart az itteni evangélikus templom javára rendezendő s nagyszabásúnak Ígérkező hangversenyen. Bársony István felolvasása mindenesetre nagyon érdekes s vonzó pontja lesz a műsornak.

— DJ könyvelő. Szentkirályi Mihály polgár- mester a villanytelepen volt könyvelői állást Tóth Pál pénzügyigazgatósági gyakornokkal töltötte be.

— Hivatalos órák a pénzfigyigazgatóság- nál. A szekszárdi m. kir. pénzügyigazgatóságnál folyó évi május hó 1-től kezdődőleg a hivataloskodás hétköznapokon reggel 7 órától délután 1 óráig, vasár- és ünnepnapokon 9—11 óráig fog tartani.

— Polgári iskolai tanárok gyűlése. Az

országos polgári iskolai egyesület Duna—Dráva- közi köre, hova a mi polgári iskoláink is tartoznak, május 1-én d. e. 10 órakor Mohácson tartja évi rendes közgyűlését.