Tolnavármegye, 1909 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1909-03-14 / 11. szám
XIX. éviül vain 11. szám íSzekszárd, 1909. március 14 Kéziratok __ .. nem ouaiuak A lap szellemi részét illeti köz- - lemenjek, valamint az előfizetések és a hirdetések is a szerkesztőséghez intézendők. ..írUetáeek ménékelten megállapító t árszabály szerim számíttatnak. S' Előfizetési ár: Egész évre ... 12 korona. Fél évre ... 6 * Negyed évre . . 3 » Egy szám ára . . 24 fillér. ElCfizetéseket é* hirdetőieket a kiadó- hivatalon kiről elfogad a iomar-fele könyvnyomda és papirkereskede* r.-t. ! Siekszárdon. Egyet szamok ugyanot kaphatók. POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ HETILAP. >1 «*«»-jel*»n minden vasárnap. Szerkesztoseg es kiaJóhívatal: Szekszárdon. Vármegye utca 130. sz. Szerkesztőségi telefon-szám 18. — Kiadóhivatali telefon-szám II. Felelős szerkesztő é« laptulaidonos : Förounkatars : Dr. LEOPOLD KORNÉL FÖLDVÁRI MIHÁLY. Kossuth levele. — lk. Kossuth Ferencnek pártjához intézett levele üditóleg hatott a politikai atmoszférára. De, hogy lesz-e mélyebb, termékenyítő hatása, abban erősen kételkedünk. Kossuth államférfim magaslatra helyezkedik levelében és úgy ir, amint azt a felelősséggel tartozó, komoly pártvezértől várni lehet. Kossuthot mindenkor körültekintő megfontoltság vezette a politikai téren. Nem a szavakkal és ígéretekkel, még kevésbbé pártintrikákkal és személyeskedő cselszövésekkel, hanem a tények erejével akart és tudott hatni. Nyugodt, mindig reális alapot kereső magatartásával sokszor viharokat és támadásokat idézett elő el-ö sorban saját pártjában. Azok, kiket hiúság és szereplési vágy vezetett, akik előtt a saját személyes érdekek mindig nagyobb jelentőséggel bírtak, mint a parlament és az ország sorsa, sokszor nem átallották Kossuthot és magatartását a legmesszebb menő gyanúsításokkal és bántalmakkal illetni. Kossuth politikai és parlamenti sikerei a sok bántalmazás és gyanúsítás dacára, napról napra nőttek és tekintélye, jellemének tisztasága, szándékainak gáncstalansága iránt még a* ok is tisztelettel viseltetnek, akik nem tartoznak az ó politikai táborába. «A többségnek kormányképesnek kell lennie — írja többi között Kossuth levelében. A többség programmj áriak olyannak kell lennie, amelynek megvalósítása az adott helyzetben ne legyen lehetetlen. .Vem lehet kormányképes az a párt, amely állandóan megvalósíthatatlan progranmiot alkot.» Arany igazságot hirdet Kossuth. Aki ezt be nem látja és nem ebben a szellemben cselekszik, az nem akar egyebet, mint izgága, anarchisztikus helyzetet és közviszonyokat. Olcsó és könnyű módja a népszerüség- hajhászásnak meg nem valósítható, délibábos Ígéreteket hirdetni, hangzatos jelszavakkal a közvéleményt alarmirozni és megtéveszteni. Az még érthető, bár éppenséggel nem menthető, ha egy kisebb, felelősséggel alig tartozó ellenzéki párt hirdet ilyen elveket és vall olyan programmot, amely a létező viszonyok között meg nem valósítható, de a parlamenti többség ilyen szerepre bűnös könnyelműség nélkül nem vállalkozhatik. Ezt érzi Kossuth a legjobban és ezért követeli, hogy pártja kormányképes programmot adjon és ne követelje azt, ami meg nem valósítható. Kossuth levele pillanatnyilag megtette hatását és az a írondórösködés, amelyet pártjának ismert csoportja a kormány ellen tanúsított, alábbhagyott— bár azt hisszük, liogv az csupán égő parázs a hamu alatt, amely csak az alkalmat lesi, hogy lángra kapjon. Erre vall Justh Gyula házelnöknek a folyosón tett. legújabb, kirohanása, amikor azzal fenyegetődzött, hogy, ha a bankkérdésben nem az történik, amit ő akar, olyan obstrukciót csinál, < amilyen még nem volt a világon.» A házszabályok legfőbb őre — leszállva az elnöki magaslatról, hirdeti a házszabályok legdurvább megsértését, a parlamenti jogrend erőszakos felforgatását arra az esetre, ha a parlament nagy többsége az ö álláspontjával helyezkednék szembe. Hasonló jelenet, mintha egy fótárgyalási elnök tárgyalási — Édes kincsem, ne hidj az orvosnak, neked mást mondott, mint nekem, hogy meg ne ijedj. Kn azonban utálom a hazugságot s nem is ertem, mi van azon megijedni való, ha valaki boldog, boldog volt és élete minden percére rámondhatja: ezért érdemes volt születni. — Hát figye'j ide edes, elmagyarázom neked, hogy mi az én bajom. Nem a doktortól tudom s nem is tegnap óta, amióta megbetegedtem. Tudtam húsz évvel ezelőtt, mikor mint virgonc ifjú a pirosabroszos korcsmákban tanyáztam, sohasem egyedül. S minden korcsmából pénz nélkül és boldogan távoztam s akivel egyszer együtt voltam azzal másodszor már nem beszéltem, mert annyi szépség és annyi szerelem volt akkor számomra a világon, hogy bűn lett volna egy szerelemből kettőt csinálni, holott sokszor sajnáltam, miért nem akar az egyik szép lány a jobb karomba dűlni, csupán azért, mert a bal karom már átölelve tart egy másikat. Hát akkor is tudtam és két héttel ezelőtt, mikor először dűltél drága hitveskép a karomba és szűzies ajkad vonaglott a csókom alatt, egészen bizonyos voltam benne, hogy elérkeztem az utolsó stációhoz. Kedvesem, engem innen holtan visznek el s nászutunkról mint özvegy fogsz hazatérni szép. puha fészkünkbe, melyben — megvallom — szerettem volna még néhány boldog napot tölteni. szünet közben azt mondaná, hogy ó rendez legközelebb egy olyan bűncselekményt, amilyent még nem látott a világ. Hiába mondják, hogy Justh temperamentumos ember, akit hamar elfog a harag és az indulat. Aki a legmagasabb parlamenti méltóságot tölti be, annál nem szolgálhat mentségül és igazolásul a hevesebb vérmérséklet. — — Ilyen körülmények között le nem csillapítható aggodalmakkal kisérjük a várható politikai eseményeket — a lappangó, de elmaradhatatlan válságot és annak végzetessé fajulható követelményeit. Fokozza eme aggodul rakat Kossuthnak gyakori súlyos megbetegedése, mert Kossuth az ő imponáló egyéniségével és pártvezéri tekintélyével tudja csak — annyira-mennyire — összetartani a rendbontókat és mígakadályozni a pártfegyelem teljes szétbomlását. Választási liga. Irta: Kelemen Samu országgyűlési képviselő. Szükség van-e a kereskedelmi és ipari érdekeknek hathatós képviseletére a törvényhozásban ? Erre a kérdésre az összes érdekelt körök igennel felelnek. De az érdekelt körökön' túl — egyetemes közgazdasági érdekek szempontjából is — igenlő kell, hogy legyen a válasz. Az ipari és kereskedelmi érdekeknek hathatós érvényesítését elképzelnünk sem lehet a törvényhozásban való érvényesülés nélkül. Leg- kevésbbé nálunk, ahol minden érvényesülésnek forrása és végső állomása: a politika. Ha már most szükségesnek találjuk ezeknek az érdekeknek képviseletét a törvényhozásNono. Okos kis feleség vagy, az én feleségen vagy s jusson eszedbe, mit Ígértél, hogy bármikor iparkodol méltó lenni hozzám. Hát légy hozzám méltó és eleve mondj le minden reménységről. A dolog igy áll. Népszerűén magyarázom neked, hogy jobban megértsed. Minden ember a szervezetével együtt megkap egy bizonyos kvantum élvezóképességet. Képzeld ezt úgy, hogy mi most egy csomó pénzt kaptunk hozományul, meiyet elköithetünk. Az egyik beosztja maganak negyven évre s akkor negyven évig tart, a másik elveri egy esztendő alatt s akkor egy esztendeig tartott. De igy is, úgy is ugyanannyi volt s aki hamar a nyakára hág, vagy aki takarékoskodik vele, ugyanannyit költött belőle, egy fillérrel sem többet, vagy kevesebbet. S azt hiszem, a végén egyformán is jár mind a kettő, mert a könnyelmű fráter negyven esztendő múltán ugyanazt mondhatja, mint a takarékos : nekem sem jutott kevesebb mint neked, ellenben nekem gyorsabban, intenzivebből jutott. Nos, ez a bajom. Elköltöttem élvező- és életképességemet az utolsó napig. Istenem, oly szép volt, tizenöt esztendőn át. Mindennap csupa élvezet, derű, boldodság. Hálátlan volnék, ha most sírnék: adj még többet, jó Istenem 1 Eleget adott egy teljes emberéletre, nem az ő hibája, hogy hamarább költöttem el. S nevetséges is volna, mert ha ezt a tizenöt esztendőt felapróztam, mint a gyerek a süteményét, hogy TÁRCA._______I Da l az uj dalról. A költészetben nincsen „iskola“, Se ty, se régi. Ha jó a vers: nem árt sem kritika, Sem idő néki! S a vers ha rossz: hiaba minden Szép magyarázat . . . Minek hát ez a kimagyarázó, Frázis-hadjárat? Ha tudtok írni szépet, igazán: Előre bátran, Hadd fördetem meg lelkem az uj dal Áradatában. De uj gyanánt sok, zagyva versetek’ Én nem csodálom . . . Édes feleim, nem uj a rossz vers Magyarországon! Szabolcska Mihály. Szép piros alkony. Irta: Kóbor Tamás. ' A piktor kinyittatta a széles balkonajtó nindkét szárnyát és boldogan belemerült a tengeri táj nézésébe. Ifjú felesége kezét a magáéban tartotta. Szép piros alkony volt.
