Tolnavármegye, 1909 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1909-02-28 / 9. szám
4 TOLNA VARMEGYE. 1909 február 28 nem kaptak. Súlyosabb kombinációk esetén valószínűleg az erdélyi hadtestet is talpra állítják, amelynek Nagyszeben a székhelye. A zágrábi hadtestnek az lenne a rendeltetése, hogy a Boszniából Szerbiába küldött csapatokat pótolja az annektált tartományokban. A sárközi népművészet. _ Ács tanár felolvasása az Iparmuzeumban. — Min t már jeleztük Ács Lipót, főgimnáziumunk tanára, az elmúlt szombaton az Országos Magyar Háziipari Szövetség felhívására az Ipar- művészeti Muzeum dísztermében a sárközi népművészetről felolvasást tartott. A felolvasáson nagy és előkelő közönség jelent meg és mindvégig élénk figyelemmel és tetszéssel kisérte Ács tanár érdekes előadását. A felolvasáson jelen voltak a többek között: gróf Batthyányi Lajos és neje. gróf Apyonyi Sándorné. gróf DexseSffy Emi Iné, gróf Pejachevichné, Pattaricini grófnő. Hojtsi/ Pálné, özv. Bartha Miklósné, Gosztonyi Béláné, özv. Bogyay Kálmánná, dr. Marczali Henrik egyetemi tanár és családja, Ja'szai Mari, Pálffy Mórné, Bintner Miklósné, Benczúr Gyula és neje, Telkessy Valér, dr. Kanunerer Ernő, a «Szépművészeti Muzeum» igazgatója, Sárossy Bella, Radisich Jenő, az «Iparművészeti Muzeum* igazgatója, Györgyi Kálmán, az «Iparművészeti Társulat» igazgatója, dr. Négyessy László, az «Országos Tanáregyesület» elnöke, 11 artha Vince, udvari tanácsos, műegyetemi tanár, K. Lippieh Etek, min. tanácsos, Nadler Róbert festőművész, Tclts Ede szobrász, Koperly, a «Kereskedelmi Részvénytársaság» igazgatója, báró Solymossy országgyűlési képviselő, Rosenberg Auguszta, Fittler Kamill udvari tanácsos, Brachfeld Sándor kereskedelmi tanácsos stb. Áes tanár felolvasásában széles vonásokban ecsetelte a sárközi nép eredetét, külsejét, viseletét, régi és mai szokásait. Kifejtette, hogy miért fejlődött e vidéken kizárólagosan a női kézimunka háziiparszerüen és miért van ez ma kihalófélben. Ezek után — gyűjteményének kiállítása keretében — ismertette Sárköz régi bibor- végeit, gabócáit, rececsipkéit, himzett ingeit és különösen a gyönyörű fátyolhimzéseket. Utóbbiak a nagy számban jelenlevő hölgyek között élénk feltűnést keltettek. Ezen hímzéseken kivfil a sárközi kislánykák rajzgyüjteménye is bámulat tárgya volt. Unikumszámba menő kedves szokás az, hogy a sárközi kis leánykák (7 — 11 évesek,) egymást kis rajzocskákkal megajándékozzák. Bámulatos kombináló és utánzó képesség nyilvánul ezen bájos kis dolgokban. Figurális rajzaik viseletűk minden alkotó részét a gazdag ornamentikával együtt tüntetik föl, térkitöltéseik között pedig nem egy a térelosztás és színharmónia valóságos remeke. Gyűjteményének magyarázása után szólott a háziipar fejlesztésének fontosságáról. Itt kiemelte különösen a vagyonosodásra, a nemzeti művészetre és az erkölcsi életre egyaránt nagy befolyást gyakorló hatását. E kis kiállítással kapcsolatban bemutatta a mostani tanfolyamon készült munkák egv részét is. A felolvasáson jelen volt a nagy angol folyóirat «The Studio- levelezője, A. S Levetus is, aki folyóiratában egy nagy kollekció bemutatá- sá\ al fogja ismertetni a sárközi népművészetet, j VÁRMEGYE A központi választmány március hó 4-én d. e. fél 10 kor ülést tart Simontsits Elemér alispán elnöklésével. Tárgy: Az országgyűlési képviselőválasztók 1910. évre érvénnyel bírandó névjegyzékei összeállításánál működő összeiró küldöttségek megalakítása. Kendergyár Szekszárdon. A kendergyárnak városunkban való létesítése — mint örömmel értesülünk — közeledik a megvalósulás felé. A Magyar Kender és Lenipar Részvénytársaság kérvényt nyújtott be a városi tanácshoz, amelyben a Szekszárdon létesítendő kendergyár céljaira a város tulajdonát képező úgynevezett palánki szigeti földterületből 30 katasztr. holdnak méltányos áron való átengedését. illetve a gyár számára való eladását és 15 évre a városi pótadó alól való mentességét kéri. Egyelőre 700 ezer korona alaptőkével indul meg a vállalat és mindjárt kezdetben 200 munkást fog alkalmazni. Isméiéivé kimutattuk egy nagyobb szabású és főleg mezőgazdasági termények feldolgozásával foglalkozó ipari gyártelepnek városunkra háramló nagy gazdasági előnyeit és annak megvalósítása érdekében a legmesszebb menő áldozatoktól sem szabadna visszariadni. A folyamodó részvénytársaság ismerve városunk szerény anyagi helyzetét, mégcsak ingyen területet sem kért a tanácstól — amit pedig minden város készségesen megszokott adni ipari célokra — hanem csupán méltányos árban kéri a szükséges földterület átengedését. Városunk pénzügyi bizottsága f. hó 26-án dr. Szentkirályi Mihály polgármester elnöklésével e tárgyban ülést tartott és örömmel fogadván a gyáralapitás eszméjét, azt a javaslatot terjeszti a tanács és képviselőtestület elé, hogy a kérelmezett földterület katasztrális holdját 1000 koronáért engedje át a gyárnak azzal a kikötéssel, hogy a gyár megszűnése esetén a városnak jogában áll a földet ugyanezen árban viszavásárolni a társaságtól. A 15 évre városi adó alól való mentességet a bizottság szintén megadni javasolja. Nem szenved kétséget, hogy a képviselőtestület magáévá fogja tenni a tanács javaslatát. A képviselőtestület ezzel a kérdéssel érdemlegesen csak 30 nap múlva — vagyis március hó 29-én megtartandó ülésen fog foglalkozni, mert a törvény — városi törzsvagyon elidegenítéséről lévén szó — ezt igy irja elő. A részvénytársaság még ebben az évben megkezdi az építkezést. Városunknak egészséges irányban való fejlődése csak az esetben létesíthető, ha az egyoldalú szőlő és mezőgazdasági művelés mellett ipari vállalatok alakulnak. A Magyar Kender- és Lenipar r.-t.-nak az ország több városában, mint Szegeden, Érsekújváron, Zsombolyán stb. vannak már hasonló gyári telepei — és mindenki, aki városunk közjavát szivén viseli, őszinte örömmel üdvözli az 5 közhasznú és főleg a mi gazdasági és forgalmi érdekeink szempontjából annyira fontos kezdeményezésöket. VÁROSI ÜGYEK. Városi közgyűlés. Szekszárd város képviselőtestülete f. hó 20-án a városháza nagytermében renkivüli közgyűlést tartott dr. Szentkirályi Mihály polgár- mester elnöklésével. A vásárrendtarási szabályrendelet a miniszter észrevételeinek figyelembevételével módosíttatott. A villamosmü szabályrendeletének tárgyalása alkalmával Török Béla, Schneider János, Éry Márton, Tóth Károly és dr. Leopold Kornél szólaltak fel töbzsörösen és utóbbinak több rendbeli módosítását fogadta el a közgyűlés. Tóth Károly főmérnök indítványára a közgyűlés a szabályrendeletben kimondotta, hogy villanyvilágítást évi átalány összegért senkinek sem ad. — Dr. Leopold Kornél indítványozza, hogy a polgármester, főjegyző, számvevő és pénztáros, mint akiknek munkaköre a telep átvételével tetemesen nagyobbodott, amennyiben mint a villamosmű felügyelőbizottságának tagjaira ezen városi üzem jelentékeny uj munkatöbbletet hárít, amiért külön díjazásban nem részesülnek, — ingyen világítást élvezzenek, Dr. Zsigmond Ferenc méltányosnak talalja az indítványt, de csak akkor, ha a varos összes tisztviselői is abba belevonatnak. Dr. Szentkiráljp- Mihály polgármester úgy' maga, mint -tiszttársat nevében megköszöni az indítványt, ezidőszerint azonban nem kívánják annak tárgyalását. Nagyobb vita volt még a tömegfogyasztóknak,, főleg a közművelődési célokat szolgáló egyesületeknek nyújtandó kedvezmények tárgyában,' de a közgyűlés Szabó előadó mérnök felszólalására a szabályrendelet ide vonatkozó szaka-, szát változatlanul fogadta el. Még néhány csekély' módosítás után a villamosmű módosított szabályrendelete, valamint az 1909. évi költségvetése elfogadtatott. A szabályrendelet szerint a villamos áram hektowattóránként 8 fillérbe, a város tisztviselőinek 4 fillérbe kerül. 1000 hektovvattot meghaladó fogyasztásnál 7 fillér, 2000 hektovattot meghaladónál pedig 6 f. Ipari célokra az áram hektówatóránként 6 fül 1000 hektowattig, 2000-ig 5 fillér, 2000-en felül, pedig 4 fillér. —> Szabó János mérnök 1200 K. tiszteletdijat, ingyen világítást és a tiszta jövé- delem 2 százalékát élvezi. Az üzletvezető kap 2400 korona fizetést, szabad lakást fűtéssel é* világítással, azonkívül 1 százalékot a nyereményből. A könyvelő fizetése 1200 korona lesz 200 korona lakbérrel és világítással. A gépész fizetését 1600 koronában, természetbeni lakásban, ingyen fűtés és világításban szabták meg. A fütő és szerelők munkaidő szerint nyerik fizetésüket. A bérkocsi iparról valamint a foglalkozást közvetítő és cselédszerző iparról szóló várost szabályrendeletet a miniszter jóváhagyja. Az egyes szakosztályok a következőképen alakultak meg: Pénzügyi szakosztályba választattak : Orffy Lajos, Boda Vilmos, Török Béla, Tóth Károly, dr. Leopold Kornél, Leopold Sándor, dr. Hangéi Ignác, Szeghy Sándor, Török Pál, dr. Éri Márton. Hivatalból tagjai: Janosits Károly, Nagy György Hangonyi. Előadó Mikecz Endre számvevő. Építkezési szakosztály. Tagjai.: Tóth Károly, Kamarás Béla, Fejős Károly, dr. Máyer Gyula, Magsai István, dr. Kramolin Gyula, Vesztergombi Ferenc, PoUermann Ferenc, Stan-n István és Wilhelm Ede. Hivatalból tagjai a főjegyző, az orvos és a rendőrkapitány. Előadó a városi mérnök. A közművelődési szakosztály. Tagjai: dr. Lent Ferenc, dr. Éri Márton, Vesztergombi István, Frei Janos, dr. Tanárky Árpád, Szabó Ferenc, dr. Pirnitzer Béla, Boda Vilmos, Mehr- wehrt Ferenc, dr. Beöthy Lároly, hivatalból tagjai a főjegy'ző és az orvos. A polgármester előterjesztésére a város utcaseprőket tart havi 16 korona fizetéssel, akik a főterek és átjárók tisztításával lesznek megbízva. A város 68,493 korona 50 fillérnyi kölcsönt a báró Augusz árvaház alapjából vesz fel az aszfaltozási költségekre. Fránek János kérvényének a nagyterem átengedése tárgyában Pirnitzer Antal és Török Béla képviselők felszólalásával hely nem adatott, amenny'iben a nagyterem tűzveszélyes. Dr. Leopold Kornél kérdést intéz a polgármesterhez az iránt, hogy' milyen stádiumban van a városi jéggyár és a városi vízmű létesítésének kérdése. A polgármester azonnal válaszolt. A jéggyárat akarja a város, de csak % villamtelep kibővítése után. Az ártézi vizmü tervezetének kérdését a legközelebbi képviselő- testületi ülés elé terjeszti. Szekszárd város képviselőtestülete a városház közgyűlési termében ma, szombaton délután 3 órakor rendkívüli közgyűlést tart a következő tárgysorozattal : 1. A polgári iskolai építkezésekre szükséges 135.000 korona kölcsön felvétele. 2 A Magyar Kender- és Lenipar részv.-társ. kérvénye kenderkészitő-telep céljaira szolgáló terület átengedése és egyébb kedvezmények tárgyiban. 3. A mezőgazdasági bizottság szervezetéről és ügyrendjéről szóló szabályrendelet tárgyalása. 4. Az iskolai alap- vagyron 1908. évi számadásának tárgyalása.
