Tolnavármegye, 1909 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1909-11-28 / 48. szám

TOLNA VARMEGYE. 1909 november 28 A vukovár—samaci csatornáról, mélynek kiépítése ügyében Bariul Béla kezdeményezé­sére Tolnavármegye feliratot intézett a kormány­hoz, igen érdekes fejtegetéseket olvasunk egy vizügvi és hajózási szaklapban. E szerint,: mihelyt a magyar kormány elrendelte a csatorna terveinek részletes kidolgozását, a Kulpa—szabályozás elő­munkálatait és a Karszt csatorna kérdésének ta­nulmányozását ; az osztrákok rögtön előálltak a becs—trieszti viziut 500 milliós tervével. De el is hallgattak vele, mihelyt látták, hogy még csak a vukovár—samaci csatornából sem lesz hamarosan valóság. Érthető is, hogy az osztrá­kok ettől a csatornától félnek, mert a vuko­vár—samaci csatorna Magyarország hegemó­niáját biztosítaná az annektált tartományokban. De félnek a Fiuméhez vezető, vagy azt meg­közelítő viziuttól is, mert ez meg Trieszt mai fölényének vetne véget. Mivel magyarázható, hogy hadászati nagy fontosságának dacára a vu­kovár—samaci csatornát érdeklődésre sem mél­tatja a hadügyi kormány ? Nagyon jól tudják szomszédaink, hogy a tervezett catornák hatalmas tényezői lennének gazdasági erősödésünknek úgy befelé, mint kifelé, de legkiváit Ausztriával szem­ben. Örvendenek, hogy a jámbor magyar épen azt nem csinálja meg, amibe senkinek se volna bele­szólása, ami kizárólag magunktól függ. Örven­denek, hogy nem nyúlunk a legerősebb fegyver­hez, melyet könnyen megragadhatnánk. Hanem ez az öröm se lesz tartós. Majd csak elkövet­kezik nemsokára az a nyugodtabb időszak, mely közgazdasági programmunknak ezt a nagyjelen­tőségű és túlzott áldozatok nélkül is megvalósít­ható részét is munkába veendi s a magyar vizi- utak lelkes barátainak sem lesz okuk panaszra. Az a sűrű köd, mely most a magyar közélet felett borong és a tisztán látást akadályozza, kell, hogy hamarosan eloszoljon ; szükséges, hogy nem­zetünk visszaadassék önmagának és a higgadt, céltudatos munkának, melynek éltető levegője tel fogja üdíteni az elpetyhüdt izmokat és tisztáD látóvá teszi az elméket, melyeket az örökös párt tusák és politikai torzsalkodások megzavarnak és kimerítenek. VÁROSI ÜGYEK. — Városi virilisták. Szekszárd r. t. város 1910. évre érvényes virilisták jegyzékének össze­állítása, illetve kiigazítása kedden és szerdán történt a városházán az összeíró bizottság előtt, melynek elnöke dr. Szentkirályi Mihály polgár- mester s tagjai Török Béla, dr. Beöthy Károly és dr. Mártin József veltak. I. Rendes tagok : Alapt. uradalom 7656 42 Stann István 513 82 Dr. Hangéi Ignác 1813-36 Boda Vilmos 49972 Dr. Leopold Kornél i5og'52 Singer Viktor 496-92 Tóth Károly 1420-90 Dr. Szászy Endre 495-08 Báró Schell Józsefné 1341-75 László Lajos 484-28 Dr. Káldi Gyula 1242-12 Dr. Horváth Jenő 480-42 Mayer János 1137-29 Hirschfeld Mór 474-98 Dr. Drágíts Imre 998-46 Kamarás Béla 464-96 Dr. Pirnitzer Béla 88 '"60 Leopold Mihály 460-56 Szekszárdi Casino 874-80 Dr. Hdbert Ist.-án 45994 Dr. Spányi Leo 846-72 Dr. Beöthy Károly 451-84 Adler N. János 818 41 Mehnverth Ferenc 444-20 Dr. Albersz Rezső 770-60 Salamon Ármin 44378 Ujfalusy Imre 766-62 Reich Sándor 44181 Pirnitzer Antal 733-— Róth Ferenc 440 40 Pirnitzer Manó 732 99 özv. Salamon Lipótné 438 68 Schm ideg Mór 73161 Leicht Lajos 438-29 Ágoston István 702"— Schlesinger Ignác 438-21 Szabó Ferenc 658-56 Kunczer János 436 80 Szeghy Sándor 642-90 özv. Simontsits Béláné 434-80 Dr. Mártin József 642 72 Molnár József 428-54 Dr. Steiner Lajos 612 34 Mehrwerth Lajos 400-18 Dr. Abay János 608-96 Dr. Tanárky Árpád 398-— Török Béla 589-16 Dr. Müller Ferenc 393-88 Őrffy Lajos 576 44 Tarlós János 383-52 Leopold Sándor 568-37 Tóth Gyula 380-56 Kiss Károly 564-24 Dr. Mayer Gyula 377 36 Bodnár István 584-56 Dr. Gulyás József 57144 Dr. Fent Ferenc 559-56 Fischof Mór 3707® Stockinger János 537-10 Özv. Fejős Imréné 370-10 özv. Fordős Vilmosné 52980 Dr. Komáromy Gyula 363 72 Szondy István 525-26 Népbank 356 36 Schultz Gusztáv 524-82 Dr. Kramolin Gyula 327-92 Dr. Herczegh Gyula 516-80 Auth Pál 325-42 Póttagok : Reich Armin 322-20 Ettenberger Lajos 279-60 Fejős Károly 320 02 Grünfeld Miksa 278-52 Csepke Gábor 317-72 Hirschfeld Ignác 276 — Dr. Haidekker Béla 314-76 Fleischer Ödön 271-14 Pécsy János 313 84 özv. Mártin Ferencné 261-76 Szászy Antal 305-29 Frei János Takler 257 39 Totth Ödön 303-82 Ludvig Károly 256-60 Haspell József 301 15 Haypál Sándor 252-60 Mosgai Sándor 295-68 Kossuth Lajos mauzóleuma. A kerepesi-uti temető legszebb helyén, ahol a nemzet legnagyobb halottai pihennek, mauzó­leumot emelt a nemzet kegyelete Kossuth Lajosnak és a családjának. Alig temettük el az egész világ részvététől kisérve a nagy halottat, országszerte megindult a gyűjtés a szobrára és a mauzóleumára. Az egész ország népének szive megindult arra a szóra, amely fölhívta, hogy ál­lítson méltó emléket Kossuth Lajosnak s csupán a mauzóleumra félmillió korona jutott az össze­gyűlt pénzből. Hét esztendővel ezelőtt, 19u2-ben, augusztus 13-án kezdték meg az épitőmunkát, amikor az alapkő-előmunkálatokhoz hozzáfogtak, a tulajdonképpen való épités pedig egy évvel később kezdődött.’ A bizottság, amely a szobor és a mauzo­leum építésére alakult, pályázatot hirdetett s a pályázaton Gerster Kálmán építőművész és Strobl Alajos szobrászművész győztek. Az ő tervüket találta legszebbnek és legméltóbbnak a bíráló bizottság s most, hogy az alkotás elkészült, már a közönség is megerősíti az ítéletét. A mauzóleum külső kiképzésével és belse­jével egyaránt legkiválóbb művészi dísze a te­metőnek. Az épület homlokán a gyászoló Hun­gária ül: imponáló alak, amelynek fájdalmában is van erő, a kupola fölött pedig Strobl hatal­mas bronzcsoportja van : a harcra kész oroszlán, amelyet a géniusz vezet. A csoport mesteri rea­lizmussal készült és hatása kivételesen .erős. Az alapépitmény magasba nyúló sarkait pompásan mintázott bronzégő foglalja el, a főbejáróhoz vezető lépcsősortol jobbra és balra pedig kőből faragott párduc őrködik. Belépünk a sírbolt bronzkapaján. Előttünk a tél* közepén, az emelt helyen levő díszes szárka- fog, a melyet brazíliai ónix lapokból állítottak össze. A rendkívül szép szinhatásu lapokat arany­bronzból való díszes pántok tartják össze s arany­bronzból való a szárkofág többi diszeis, amelyek hatását a szines kövek is fokozzák. A szárkofág valamivel nagyobb egy koporsónál s magas, dom­ború teteje van; találóan jellemzi az a leírás, a mely ékszertartó szekrényhez hasonlítja alakjáért, A falakat márvány boritja és mozaik-képek, de mozaik-diszités szegi be a fal felületeit is. A kupolát süttői vörös márványból faragott oszlopok tartják, az oszlopfők pedig szürkés márványból valók. Fönt, a kupola aljában, szines üvegen szűrődik be a világosság, megtörtén és misztikus színben, a melynek titokzatosságát az aranybronz ámpolnák világa még fokozza. Az egész hatás, amelyet a mauzóleum bel­seje tesz: a mesteri verettel diszitett ónix-szárko- fág, az aranyos és szines mozaikok, a szines márványoszlopok és falak, a szines napfény és a titokzatos világítás: mindez különös és meg­ható. Igazi áhitat fogja el az embert ezen a helyen s ezt a hatást nemcsak a nagy halottra való emlékezés kelti, hanem a művészi esz­közök is, amelyekkel az építő és a szobrász éltek. A mauzóleumnak két oldalhajója van. A baloldaliba temetik Kosssth Lajos családjának meghalt tagjait, a jobboldali hajó Kossuth Ferencé és Lajos Tódoré lesz majdan. Annus (Befogja a fülét): Ne kínozzon örökössen azzal a két héttel. Két hét ! Két hét! Mintha a halálharangot kongatnák a fülembe ! ■ - . Vera: De kényes lettél. (A ruhát hajtó gatja.) Már pedig az úgy van. A szegény em­bert hamar elhessegetik, akár a verebet. Ma kellek. Holnap nem kellek. Látok én, amit lá­tok. Kothenczné nagyon a kedvében jár a tekin­tetes urnák. Mindig utána somfordál, mint a macska és nyájaskodik neki . . . Elég hegyes asszony, csakhogy tótosan féslilködik. Annus: No hát Kothenczné nem eszik a házmesterségből . . . Csak azért sem mék el innen. Utálom azt az asszonyt a vércse szemével. Én pártoltam be vicének is a háládatlant. (Kendőt kanyarit a vállára.) Megyek a mosó­konyhába rendezkedni. (El.) Vera (Utána szól): Csak aztán össze ne különbözz a vicénével. (Nyújtózkodik.) Megmu- j tatnám én néked, mit tudok, csak még egyszer | volnék oly helyre menyecske . . . (Leül.) De az j én időm eltelt . . . (Kitekint az abíakon.) Esik a hó . . . Tél van már nekem is. (Kopogtatnak.) Ki zörög ? No ? Bändel Márk (Abból a kasztból, -kik pén­zükért mindent kapnak, csak Ízlést nem. Szürke kemény kalap, tarka kabátja kigombolva, mel­lényén art nyóralánc. Zöld nyakkendő, kiabáló gyémánttüvel. Ujjain drága gyűrűk. Kihivóan viselkedik. A mikor belép, az ajtónál megáll.) Pszt . . . Vera (Zavartan kászolódik föl) : Kezét csókolom, nagyságos háziúr. (Kötőjével letürülget egy széket és Bändel félé tolja.) Bändel Semmi teketória. Nem szeretem az ilyet . . . Vera ; Kezét csókolom. Bändel: Itthon van ? Vera : Ki V Bändel: Annus. Vera (Elképedve): Itthon. A mosókony­hában. Bändel (Pénzt csúsztat az asszony mar­kába) : Maga okos asszony. Vera: Értem, tekintetes uram. 'Az Annus. Bändel: Tetszik nekem. Nincs valakije? Vera: A férje. Bändel: Csak ? És nem gondol másra ? Vera: Megvannak együtt. Mondhatni bol­dogok. Már hogyne volnának boldogok a tulaj­don lakásukban. Nagy sor az a szegény ember­nek. A saját otthonában lakni ! A tulajdon ágyban aludni. A maguk edényéből esznek, a maguk fősztjiből. Aztán meg kikönyökölhetnek i az ablakon, amikor akarnak. A cselédek előtt van respektus. Hogyne! a saját asszonya. Aztán tulajdon embere van neki, akit úgy hi, hogy férjem. Nem veri meg soha. Finom ember. Csak . . . Handel: ... az a bizonytalanság ne kínozná őket. Vera: Jaj, nagyságos ur, nem ismeri a bizonytalanságot. Mindig attól félnek, hogy két hétre felmondják a lakást és az embernek is felmondják a munkát. Hej pedig de boldogan élnek! A múltkor a moziba is elmentek. De kapuzárás előtt azért otthon voltak, kezét csó­kolom . . . Bändel: Szóval: lehetne az asszonnyal be­szélni . . . Vera : Hát . . . nem tudom én. Bändel (Pénzt ad az asszonynak) : Maga nagyon okos. \era: Kezét csókolom, a férfi annyira sze­reti az asszonyt, hogy képes volna érte vért on­tani . . . Különben ki akarnak vándorolni Ame­rikába. Az ember azt ígérte az asszonynak, hogy vár, a mig az utolsó darab tüzelőfájuk is elég . . . Bändel: Holnap veszek nekik egy öl fát... Vera (Csodálkozva): Annak aztán nagyon Sirolín-emeli az étvágyat és a testsúlyt, megszünteti a ■ kölTÖgést, váladékot, éjjeli izadást.-------­Tü dőbetegségek, hurutok, szamár- köhögés, skrofulozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „Boche“ eredeti osomagoláat. F. Hoffmann La Boche ft Cie 'Wien. III/1. Kapható orvosi rendeletre a gyógyszertárakban Ara üvegenként 4.— korona. ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom