Tolnavármegye, 1909 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1909-11-14 / 46. szám

19U9 november 14 toiiWav a. 5 VIDÉK. . Nagyszokoly. Községháza felavatás- Nagyszokolyban az ujonan épült emeletes községházának november hó 7-én volt a felavatasi ünnepélye. Az ezen alkalomból tartott képviselőtestületi díszköz­gyűlésén szentandrási Száraid Móric, a járás közszeretetben álló főszolgabirája elnökölt, lelkes beszéddel nyitván azt meg. Örömének adott ki­fejezést, hogy főszolgabiráskodásának immár 2t5-ik esztendejében neki jutott a szerencse eme, a modern követelményeknek minden tekintetben megfelelő s nemcsak a község, hanem az egész tamási járás díszére váló impozáns épületet hivatalosan felavatni. A nagy tetszéssel fogadott megnyitó beszédet követő éljenzés után ifj. Lágler Sándor jegyző felolvasta Jaulusz Gyula budapesti műépítész, Reiszer Ádám pécsi építő­mester, az épületet emelő vállalkozóknak, Rát- kay LásZtÓ,^ a kerület orsz. képviselőjének s Komjáthy Sándor, Szekszárdról a kereskedelem­ügyi minisztériumba berendelt kir. mérnök, az épület tervezőjének üdvözlő s az ünnepélyről történt elmaradásukat sajnálkozással kimentő távirataikat, illetve leveleiket, melyek jegyző­könyvileg megörökittettek. Ezt követőleg Németh Péter községi biró és Kálmán Móric községi főjegyző mondottak köszönetét a képviselőtes­tületnek a beléjük helyezett s az építkezés fo­lyamán is megnyilvánult bizalomért. Kálmán főjegyző a midőn hálásan köszönte azt a meg­oldást is, hogy lakása a díszes épületben nyert elhelyezést, ez iránti hálájának lerovásául a 1 özség javára szolgáló áldásos működést ígért s kérte az elöljáróság es képviselőtestület tag­jait, hogy törekvéseiben továbbra is, minden személyeskedést kizárva, egyedül a közcélt tekintve szem előtt, támogassák ; majd indít­ványozta, hogy az építkezési bizottságnak, úgy a községháza, mint a vele egyidejűleg emelt állandó menedekhaznak felépítése körül kifejtett, fáradságot nem ismert buzgó működéséért jegyzőkönyvileg köszönet és elismerés nyilvá- nittassék, amely indítvány egyhangúlag hozott határozattá emeltetvén, érte Junkuncz Sándor ev. lelkész, az építkezési bizottság elnöke nyomban köszönetét nyilvánított. Ezzel a dísz­közgyűlés tárgysorozata kimerülvén, azt az elnöklő főszolgabíró, lelkes éljenzéssel fogadott beszéddel azzal rekesztette be, hogy az uj épületet a haza Tolnavármegye törvényhatósága és a község javára felavatottnak, illetve a köz- használat céljaira átadottnak nyilvánította. A díszközgyűlést a felavatott községhaza tágas tanácstermében 40 terítékű, igen kedélyes le­folyású bankett követte, a melyen az első pohárköszöntőt Szévald főszolgabíró, Őfelsége apostoli királyunkra mondotta. Következett ez­után a pohárköszöntők egész áradata. Beszéltek : Kálmán Móric, Kiss Lajos, Szúnyog Sándor, Junkuncz Sándor, Gönczi Pál (négyszer). Mig a bankett tartott, térzene és népmulatság volt a községháza előtti Kossuth Lajos-téren, a mi aztán este folytatódott minden vendéglőben és tartott másnap reggelig (|fj S L.) TANÜGY A Magyar Analfabéta Tanfolyam szer­vezésének tervezete.* 1. A tanfolyamok november, december, január, február és március hónapokban heten­kent négy napon, két-két órán át, (esti 5—7 óra közt) tartandók. 2. Egy-egy tanfolyamba 40 magyar férfi analfabéta vehető fel és pedig első sorban a 25 éves és ezen felüli korban levők. Amennyiben a tanfolyamban meg van hely, a 24 even aluli korban lévő analfabéták is felvehetők. * E tervezetet Tihanyi Domokos kir. tanácsos, tan­felügyelő azzal küldte meg a tolnamegyei tanítóknak, hogy a községeikben lakó Írástudatlanok közül növendékeket sze­rezzenek és azok beiskolázásáról jelentést tegyenek. 3. A tanfolyamok összeállításánál szigo­rúan ellenőrizendő, hogy a már írni és ol­vasni tudók fel ne vétessenek. 4. A tanfolyamban résztvevőkről pontos névsor készítendő a foglalkozás és kor meg­jelölésével. Ezen névsor a tanfelügyelő, vagy a tanfolyamok szervezését, vezetését ellenőrző megbízott (a Dunántúli Közművelődési Egyesü­let által erre felkért tag, lelkész, szolgabiró, jegyző stb.) aláírva a »Dunántúli Közművelő­dési Egyesület«-hez felterjesztendő. A felter­jesztést a tanfelügyelő eszközli közvetlenül. 5. A tanfolyamok működése a tanfelügye­lők, továbbá az általuk erre felkérendő lelké­szek, közigazgatási tisztviselők, vagy a Dunán­túli Közművelődési Egyesület helyben lakó tagjai által ellenőrizendő. 6. Az oktatás tárgya: az olvasás és irás, valamint a számadásban az ezresszámkör négy alapműveletében az elemi képzettség elsajátítása. Ezenkívül más időpontokban, lehetőleg heten­ként egyszer, nemcsak az analfabéta tanulók­nak, hanem lehetőleg a község összes magyar lakóinak történelmi, valláserkölcsi tárgyú, vagy gazdasági ismeretekről szóló népies előadások tartandók, a tanító, tanítónő, lelkész, főszolga­bíró, jegyző által. Alkalmas felolvasásokat tar­talmazó könyvet a »Dunántúli Közművelődési Egyesület küld. 7. A tanfolyamok helyiségéül az állami vagy felekezeti iskolák termei, esetleg a község­háza tanácsterme használandók: a fűtés és vi­lágítás pedig az iskolát fentartó vagy a köz­ségi hatóság utján eszközlendő; amennyiben ez nem volna körösztülvihető, ugj' ezen kis kiadásokról a Dunántúli Közművelődési Egye­sület gondoskodik saját pénztárából, vagy gyűj­tés utján. 8. A tanfolyamok befejezésekor a tanfel­ügyelőnek jelentést tesz a vezető tanító, mely jelentés vétele után a tanfelügyelő vagy maga, vagy megbízottja által a tanítás eredményének megállapítása céljából vizsgálatot tart és a ta­pasztalatokról a »Dunántúli Közművelődési Egyesület«-nek — egyenként feltüntetve a ta­nítás sikeres vagy sikertelen voltát — beszámol. Ezen beszámoló jelentést a tanfelügyelőség köz­vetlenül terjeszti fel. 9. A tanfolyam azon hallgatói részére, akik a tanfolyamok elvégzésével az olvasás- irás és számolásban az elemi képzettséget el­sajátították, a vezető tanító, valamint a tanfel­ügyelő aláírásával bizonyítvány adandó ki. Ezen bizonyítványokat kiállítás es kiosztás vé­gett a szükséges mennyiségben s a kellő idő­ben a »Dunántúli Közművelődési Egyesület« küldi meg az illetékes tanfelügyelőségnek. 10. A »Dunántúli Közművelődési Egyesü­let« minden egyes, a tanfolyamon résztvevő analfabéta számára egy darab Abécés könyvet, 10 irkát, 5 tollat, 1 tollszárat és 2 iront küld a tanfolyamok vezetői címére. Erre való tekin­tettel a tanfolyam megnyitása előtt a résztvevők száma közlendő a »Dunántúli Közművelődési Egyesület«-tel. 11. A tanfolyamok tanítóinak minden olyan analfabéta után, ki a tanfolyamon részt- vett és azon irás- olvasás, valamint a számolás elemi képzettségét sikeresen elsajátította 3—3 korona díjazást ad az »Országos Közművelődési Tanács. Kiváló sikert elért tanítók számára ezen díjazáson kívül jutalmazást és elismerést igyek­szik illetékes helyen a »Dunántúli Közművelő­dési Egyesület« kieszközölni. 12. Ezen tanfolyamok szervezése, ellenőr­zése és befejezése alkalmával nyert tapasztala­tokat, a jövőben leendő értékesítés céljából feljegyzendők és a »Dunántúli Közművelődési Egyesület«-tel közlendők. Tekintettel arra a körülményre, hogy a tanfolyamok célja : a felnőtt magyar analfabé­tákat a legfeljebb 4 hónapi időtartamra terjedő tanfolyamon annyira megtanítani írni és olvasni, hogy a magyar nyomtatványokat elég folyéko­nyan olvasni tudják, egyszerűbb mondatokat pedig előmondás után leírni képesek legyenek, a métermérték alkalmazását ismerjék, végül a négy számolási alapművelet elemi készségét is elsajátítsák, tisztában kell lennünk azzal a tény­nyel, miszerint a tanfolyamok vezetői előtt szép, de fáradságos munka áll, épen ezért ezen tanfolyamok vezetésére, lehetőleg olyan lelkes, ügybuzgó és kiválóan képzett tanítók kérendők fel, akik hazafias működésűkkel, lelkiismeretes munkásságukksl a sikert előre is kilátásba tud­ják helyezni. Az ezen kívüli tudnivalók a megtartandó szervezési értekezleten szóval lesznek közölve. Dunántúli Közművelődési Egyesület. Széli Kálmán, diszelnök. Pallavicini Ede őrgróf elnök, Rákosi Jenő, társelnök. Dr. Fodor Osz­kár főtitkár. Kérelem Szekszárd r. t város jóérzelmü lakóihoz 1 Mindnyájunk előtt ismeretes, hogy az Országos Közművelődési Tanács, a Dunántúli Közművelődési Egyesülettel karöltve, mint a múltban, úgy ez év folyamán is, a felnőtt férfi analfabéták oktatását szervezni fogja. Minthogy határozott tudomásom szerint városunknak felnőtt férfi lakosai között is na­gyon sokan vannak, kik sem Írni, sem olvasni nem tudnak s minthogy ezen tanfolyam teljesen ingyenes s igy a résztvevők minden anyagi áldozattól mentve lesznek, azért az ügy sürgős voltára és az idő rövidségére való tekintettel, — a felebaráti szeretet nevében — ez utón kérem fel mindazokat, kik városunk területén, ily írni és olvasni nem tudó felnőtt férfiakat ismernek, szíveskedjenek az illetőket ezen rájuk nézve nagyon fontos ügyre figyelmeztetni és rábírni, hogy e tanfolyamon részt vegyenek s hogy ily irányú szándékukat nálam : (lakom1: Petőfi- és Szluha György-utca sarkán, Gáli féle házban) vasárnap déli 12 óráig jelentsék be s ez alkalommal a további utasítást részükre meg fogom adni. Szekszárd, 1909. now hó 10. Hazafias üdvözlettel Szalay Sándor kir. s. tanfelügyelő. KÖZGAZDASÁG. Országos borászati kongresszus Versecen. Darányi Ignác és Kossuth Ferenc védőségével november hó 21. és 22-én országos borászati kongresszus tartatik Versecen, mely kongresz- szus az eddigi bejelentések szerint igen nagy arányúnak ígérkezik. A kongresszus alkalmá­ból és tartama alatt ugyanott borkiállítás és vásár is rendeztetik, mely iránt a külföldi bor­kereskedelem részéről már is nagy érdeklődés mutatkozik. Közönség köréből. Kérelem. A megyés püspök ur 6 méltósága folyó hó 13-án érkezik a 7 órai esti vonattal váro­sunkba s az állomásról a belvárosi plébániházba hajtat. Tisztelettel felkéretnek főképpen a fel­vonulási utmentén lakó közönség, valamint hiva­talok, hogy a felvonulás idejére ablakaikat ki­világítani, házaikat pedig zászlókkal díszíteni szíveskedjenek. Dr. Fent, plébános. Köszönetnyilvánítás. Mindazoknak, akik drága fiunk, test­vérünk elhunyta alkalmával részvétükkel iparkodtak fájdalmunkon enyhíteni, kivált­képen a szekszárdi kereskedő ifjak nagyra- becsült testületének, küldjük köszönetünket. Fein Ignác és családja. FÉRFI SZABÓ, KÉSZ FÉRFI-, GYERMEK­RUHA ÉS NŐI FELÖLTŐ KERESKEDÉSE. Baja város hajdú- és rendőrségének egyenruha-szállítója. __ Zsinóros magyar ruhákat, libériákat olcsón készít. BA JiL, VÁROSI IB ]É3 IR. ZE3I A. Z S ÁL IR ISI A. 1ST. ALAPITTATOTT 1875.--------- — Aranyéremmel kitüntetve helyi iparkiállitáson. ■ ^-------

Next

/
Oldalképek
Tartalom