Tolnavármegye, 1909 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1909-01-03 / 1. szám
UJ csendőrfőhadnagy Soltész Sándor V . számú csendőrkerületbeli főhadnagy, turóc- szentmártoni szakaszparancsnok, hasonló minőségben, a IV. számú csendőrkerülethez, Szek- szárdra helyeztetett át. A városi menedékházak karácsonyi ünnepe. A Szekszárd város által fentartott három menedékházban december hó 20-án délután folytak le a karácsony ünnepei. Nemeslelkü és jószix ü adakozók pénzbeli adományai segítségével lehetett ez évben is a már évek óta szokásos karácsonyfákat a menedékházakban felállítani és szép, ajándokkal feldíszíteni. A városi iskolaszék megkeresésére Tihanyi Domokosné vállalkozott az ajándékokkal beszerzésére és az egyes rnenedékházakban való kiosztására. Az egyes menedékházakban és pedig a bátaszéki- utcaibnn Ágoston Istvánná és Holub Jánosné: az újvárosiban Tekus Vilmosné és Nits Istvánná és a református városrészben levő menedékházban Halász Gezáné és Tribler Ilma urhölgyek vezettek az ünnepélyt és osztották ki az ajándékokat, emi nem csekély munka volt, mert több mint 4G0 gyermek kapott ajándékot. A kiosztást megelőzőleg minden egyes menedékházban a gyermekek az ünnepélyre vonatkozó verseket mondtak, melyeknek elmondásán meglátszott, hogy a menedékház vezetőnők foglalkoznak a reájuk bízott gyermekekkel. Csak kár, hogy a helyiségek oly szükek, s az újvárosit kivéve, a célnak meg nem felelők. Most is az érdeklődő sziilők tizedrészét sem lehetett az ünnepélyhez bebocsátani. — Ka ácsonyiünnepély a pusztán A gazda és cselé i közötti benső viszony megszilárdításához nagyban hozzájáruló, szép ünnepély folyt le karácsony estélyén Uzdon. Özv. Főrdös Vilmosné ugyanis összes cselédjei gyermekei számára (és Uzdon még nincs egykerendszeri) karácsonyfát állított fel és valamennyit megajándékozta. A nagyobbak közül a fiuk meleg inget, a leányok kötényt, a kisebb fiuk vasutat, a lánykák babát kaptak. No meg persze harap- nivalót. Érdekes volt nézni a szegény gyermekek arcát, mikor kinyillott a sötét folyosó ajtaja és egyszerre 50 gyertya és 25 szikrát szóró fénye kápráztatta szemüket. Mint értesülünk, hasonló ünnepély volt Bonyhádon Sass Lászlónál. — <Izsákon ifj. Leopoid Lajos nagybérlő szép ajándékokkal, rühákkal, cipőkkel és játékokkal lepte meg a cselédséget és azok gyermekeit. — Újoncok és póttartalékosok. A honvédelmi miniszter elrendelte, hogy a még behívható, ki nem képezett hondvédpóttartalékosokat 1909. január 16-ára, 8 heti kiképzésre és 4 heti fegyvergyakorlatra hívják be. Ugyancsak január 16-ikára hívják be az eddig szabadságot élvező honvédgyalo’osokat. — Népgyűlés az adórefor* ellen Az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés Tolnamegyei kerülete Szekszárdon, a városháza nagytermében, Leicht Lajos elnöklésével, (1909. évi január hó 3-án, délelőtt fél 11 órakor népgyűlést tart, melynek tárgya a kormány adóreformjavaslata elleni állásfoglalás. A meghívó igy szól : Az adójavaslatnak, mely a dolgozó polgárság létérdékét súlyosan sérti, képviselőházi tárgyalása küszöbön áll. Valóban az utolsó pillanat, melyben egy erős és független közvélemény hangos megnyilvánulása még elháríthatja a magyar iparost, kereskedőt, a szellemi munkást fenyegető súlyos csapást. Mindezen körökhöz azon nyomatékos kérelemmel fordult az Egyesülés, melynek budapesti központja fog a gyűlésre előadót küldeni, hogy minél számosabb megjelenésükkel adjanak súlyt és jelentőséget a gyűlés által kifejezendő tiltakozásnak. — Házvételek Bajó János árvaszéki ülnök megvette a Budai-utcai Koszoru-téle házat 17050 koronáért. — Molnár Mór volt nyom- datulajdonos, a nyomdai r. t. ügyvezető igazgatója megvette a Széchenyi-utcai Koszoru-féle házat 25 000 koronáért. — Hirschfeld Mór iparos megvette Haspel József bérkocsi tulajdonos virág-utcai házát 18.000 koronáért. 1909 január 3 — Halálozások Ágoston István kir táblai bírót súlyos csapás érte, édesanyjának özv. Agostoyi Károlyné szül. béládi Huszár Erzsébetnek elhalálozásával. Ágoston Károlyné egyik alapitója volt a szekszárdi nőegyUtnek s 1861-től 1896-ig, tehát egynegyed századon keresztül ügyvezető elnöke volt és az ő nevéhez fűződik a nőegyletnek minden nagyobb alkotása. Midőn magas korára való hivatkozással az elnöki tisztről lemondott, a nőegylet őt örökös tiszteletbeli elnökének választotta meg. Elhunytéval az Ágoston, Zgorszky, Örffy, Papé és Huszár családokat] ejtette gyászba. A tisztes matróna elhunytéról a következő gyászjelentest vettük': Alólirottak gyászba borult szívvel tudatják, hogy a szeretett és felejthetetlen jó édes anya, nagyanya, özv. Ágoston Károlyné szül. béládi Huszár Erzsébet, életének 86-ik évében Szekszárdon, 1909. évi január hó 1-én reggel 6 órakor végelgyengülés következtében jobbletre szenderült. A megboldogultnak hült tetemei Szekszárdon, 1909. évi január hó] 3-án délután fél 4 órakor fognak a gyászháznál, a róm. kath. anya- szentegyház szertartása szerint beszenteltetni és onnan a felsővárosi uj temetőben levő családi sírboltba örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szentmise-áldozat pedig az elhunyt elkiüdveért f. hó 4-én reggel fél 9 órakor fog a belvárosi róm. kath. plébániatemplomban a Mindenhatónak bemutattatni. Szekszárd, 1909. január 1. Áldás és béke poraira! Ágoston István és neje Patrács Anna, Ágoston Gabriella és férje lovag Kotviczi Zgorszky Zsigmond mint gyermekei, illetve menye és veje, Ágoston Erzsébet, Ágoston István,Ágoston Károly, Zgorszky Ilona mint unokái, Pápé Lajos, Papé Gyula, Pápé Márianna mint dédunokái Édes anyjuk: Özv. Pápé Dénesné. Pirkner János szálkai körjegyzőt súlyos csapás érte, apósának id. Kühnel Márton kárászi föld- birtokosnak elhunytával.A megboldogult elhalálozásáról a következő gyászjelentést vettük : Alulírottak mély fájdalomtól megtört szívvel jelentik, hogy a felejthetetlen férj, édesapa, após, vő, testvér, illetve rokon, id. Kühnel Márton 1908 évi december 26-án reggel 4 órakor, életenek 59 ik, boldog házasságának 31 -ik évében hosszas szenvedés és a halotti szentségek ájtatos felvétele után az Úrban csendesen elszenderült. A boldogult földi maradványai f. évi december hó 27-én délután 3 órakor fognak a gyászházban beszenteltetni s azután a kárászi róm. kath. sir- kertben a családi sírboltba örök nyugalomra helyeztetni. A boldogult lelki üdvéért az engesztelő szent miseáldozat a következő napon d. e. 10 órakor fog a Mindenhatónak bemutattatni. Baranya-Kárász, 1908 december hó 26 án. Áldás és béke poraira! Pirkner János veje, Latinka Erzsiké menye, özv. Kühnel Mártonná szül. Schrodt Erzsébet neje, Kühnel Gizella, József, Márton, Ilona gyermekei, Schrodt János és neje szül. Hergert Magdolna mint após, illetve anyós, özv. Kallupka Jánosné szül. Kühnel Franciska testvére. Szabó Gyula, puszta szentiványi uradalmi I tiszttartó neje, szül. Németh Anna, rövid szenvedés után 67 éves korában elhunyt. A boldogult hült tetemeit Szekszárdra hozták, s itt temették el a családi sírboltban. A család a | következő gyászjelentést adta ki: Alulírottak ! megtört szívvel, de az Isten akaratában való j megnyugvással jelentik: a legjobb feleség, anya, | nagyanya, anyós, testvér, illetőleg sógornő 1 Szabó Gyuláné szül. révkomáromi Németh j Anna 1908. éyi január hó 27-én, d. e. 1 j 12 j órakor, életének 67. évében elhunytét. A boldo- } gultnak földi maradványai Szentivánon, 29-én j d. e. 11 h. a róm. kath. anyaszentegyház szer- j tartásai szerint fognak beszenteltetni és kifejezett kívánsága szerint Szekszárdon, a szüleihez, örök nyugalomra tétetni. Áldás és béke lengjen a drága hamvakon ! Szabó Gyula férje, ifj Steinsdcrfer József, Hirmann Gyula, Hirmann Ferenc, Hirmann Dóra unokái, Steinsdörfer József, dr. Hirmann Ferenc vejei, Németh Francisk. férj. Vaszary Jánosné, Németh Klotild, özv_________TOixNAVAJR 5 Lé vay Istvánné nővérei, Erzsébet, Steinsdörfei Józsefné, Ilona dr. Hirmann Ferencné gyermekei, Vaszary János, Késmárky Iván sógorai. Özv. Oritzmann Károlyné, született Zányi Hermin, Zányi György pápai kamarás, faddi plébános nővére életének 54 évében Kulán elhunyt. Panasz a vasút ellen. Múlt vasárnap a délután elindított sárbogárd—szekszárdi vonaton az egyes szakaszokat elfelejtették befűteni, úgy, hogy az utasok agyon fázva a tengelici vasúti állomáson csoportosan kiszálltak és panaszt tettek az állomásfőnöknél. — Dohánybeváltási gazdasági szakértők. A Gazdasági Egyesületek Országos Szövetsége az 1908—9. évi beváltási időszakra a barcsi dohánybeváltási hivatalhoz Piszár Antal dr., helyettesévé tíogyai Emilt; a faddihoz Szombat helyi L. Lajost, helyettesévé Kerkovits Károlyt nevezte ki szakértőnek. — A kereskedelmi alkalmazottak gyűlése Kaposvárott e hó 25-én tartották meg 3 vármegyéből a kereskedelmi alkalmazottak nagygyűlésüket, melyen Szekszárd, Dombóvár és Paks kereskedelmi alkalmazottai képviseltették magukat Közel két évtizede sürgetik Magyarország kereskedelmi alkalmazottjai a vasárnapi munkaszünet reformját. Ennek érdekében ujult fel ismét a harc. — * Közgazdasági teendőink« cimmei Bar- tal Béla, a mi elismert tekintélyű közgazdánk vezércikket irt, melyben többek között bortermelésünkről szólva, azt monja, reánk, tolnamegyeiekre vonatkoztatva : »Itt főfeladatunk volna a szekszárdi mintaszüret mellé még egy vincellér- iskola, vagy legalább az országos mintapince egy kirendeltségét megszerezni s különösen a szőlő és must-export országos fejlesztését sürgetni.« Nr gyón természetes, hogy az itt megjelölt feladat megvalósitásását a legnagyobb örömmel látnok és ami különösen a vincellér- iskola létesítését illeti, nem is tartanók valami nehéz dolognak, tudva azt, hogy Pécs város épen most akar szabadulni a maga vincellér- iskolájától. Kívánatos volna további bortermelésünk szempontjából egy vegyelemzési hivatal felállítása Szekszárdon. Nem uj állami hivatal létesítésére gondolunk, hanem városira, melynek teendőit esetleg a szekszárdi főgimnázium fizika tanára láthatná el. Ez nem kerülne sokba, legfeljebb nehány műszer beszerzésébe. A vegy- elemzés költségeit a felek fizetnék. Kényelmes és megnyugtató dolog lenne, ha borainkat i'.t- hon vegyelemeztethetnők és nem lennénk távoli idegen szakközegeknek kiszolgáltatva. Az esetleges borhamisítások meggátlására is jó hatássa •enne, ha itt helyben volna, a hivatal, mely a vegyelemzést nyomban megejtené. — Az éhség Megírtuk, hogy az uzdi szőlőhegyen egy öregember agyonlőtte feleségét és azután önmagát és hogy csak napok múlva jöttek rá az emberek. Mint tudósítónk utólag jelenti, négy állati élet is elpusztult ez alkalommal és pedig borzasztó módon. Az öreg párral együtt ugyanis a házba volt zárva két tyuk és két macska is. A két tyuk élien-szom- jan pusztult, de előbb leszedték egymás hátáról a tollat. A macskák közül az erősebbik megölte és felfalta a gyengébbet, aztán szomjan pusztult. És lehetséges, hogy a súlyosan megsebesült ember mindezt végignézte 1 — Foglyok, mint szölömnnkásck Pécs sz. kir. város közgyűlésén Muitnyánszky Béla ügy- véd, bizottsági rag azt az indítványt tette, hogy a város írjon át a pécsi ügyészséghez, hogy az enyhébb büntetéssel sújtott foglyok szőllői munkásokként használtassanak föl, amint ez ; már más vidéken is megtörténik. Értesülése 1 szerint a kir. főügyész és az igazságügyi kormány is kívánatosnak tartja a foglyoknak a fogházon kivűl való foglalkoztatását. — A polgármester magáévá tette az indítványt és most érdeklődéssel várhatjuk ez ügy eldőltél, de addig is, m'nthogy a pécsi ügyészség hozzájárulása ez indítványhoz több, mint valószínű, lépéseket tehetnék mi szekszárdiak, hogy ez újítás nálunk is bevezettessék.
