Tolnavármegye, 1909 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1909-10-10 / 41. szám
2 TOLNA VAHMEG YE. 1909 október 10 és a király között fölmerülő ellentéteknek és összeütközéseknek. A király egyelőre követeli a paktum, végrehajtását — az adott szó betartását: az általános választói jog megalkotását. A koalíció az általános választói jog megalkotására kapott és vállalt megbizatást. Három és fél év letelt és a megbízatásnak nem tett eleget. A király ovatolja a váltót, elutasítja a kifogásokat, marasztalja az elfogadókat és nem enged időt az elévülésre. 0 ragaszkodik a koalíciós kormányhoz, amelyben helyet foglaljak az ő 67 es bizalmi emberei. Ha a koalíciós pártok legnagyobbja a koalíciós kormány megbuktatásával megakadályozza az elvállalt politikai kötelezettség teljesítését — nem azt éri el, amit ezzel célzott, hogy ő foglalja el a koalíciós kormány helyét, hanem azt, ami legkevésbbé lehetett szándékában, hogy azok fogják az általános választói jogot megalkotni, kiknek működése elé jogosult bizalmatlansággal tekint az ország. Azért kár, ha életbevágó kérdéseknél a taktika kerekedik az ország nagy érdekeinek szempontjai fölé, mert ennek — sajnos — nemcsak a taktikázók vallják kárát, hanem első sorban maga a nemzet lesz az áldozat. VÁRMEGYE — A vármegyei közigazgatási bizottság folyó hó 13-án délelőtt fél 10 órakor tartja Apponyi. Géza gróf főispán elnöklésével rendes október havi ülését. — Az állandó választmány pénzügyi szakosztálya. Kovács S. Endre elnöklésével folyó hó 15-én d. e. 9 órakor ülést tart Tárgy: A tiszti-, kezelő-, segéd- és szolgaszemélyzet nyugdíjalapja javára igénybeveendő 1/2°/o pótadónak 1910. evre-való kivetése. — A bíráló választmány folyó hó 14-én délután 4 órakor tart Apponyi Géza gróf főispán elnöklésével ülést. Tárgya az 1910. évre legtöbb adót fizető bizottság’ tagok névjegyzékének egybeállítása. — A pécsi községi közigazgatási tanfolyam 10 éves fennállásának megünneplése. A pécsi községi közigazgatási tanfolyam hallgatói f. hó 2-án este a tettyei alsó vendéglőben impozáns módon ünnepelték meg a tanfolyam fennállásának 10 éves évfordulóját. Jelen voltak': gróf Benyovszky Móric Baranyavármegye főispánja, dr, Koszits Ákos vm. tiszti főügyész, tanfolyami igazgató, Auguszt Ferenc pénzügyigazgató- helyettes, Deutsch Kornél városi főszámvevő, Horváth János körjegyző, dr. Jellasits István orvos, Nagy Jenő nyug. t. tőügyész, Pleininger Ferenc ügyvéd, országgyűlési képviselő, Pintér Ferenc városi árvaszéki elnök, dr Rásky Béla ügyvéd, Reéh György városi tanácsnok Schefcsik József p. ü. tanácsos, Stenge Ferenc vármegyei főjegyző, Schultz József rendőrkapitány, dr. Szivér István vármegyei tb. főjegyző, Faniss Sándor főszolgabíró, dr. Tróber Aladár városi főjegyző, Vadnai Jenő tb. várm. főjegyző, dr. Záray Károly keresk. és iparkamarai titkár, továbbá Havas Ernő nagykozári aljegyző, végül 26 köz- igazgatási tanfolyamhallgató. A társasvacsorán elsőnek Horváth János közigazgatási tanfolyamhallgató szólalt fel, ki szép beszédében a tanfelyamhallgatók nevében leghálásabb köszönetének adott kifejezést ama megtiszteltetésért, melyben fentemlitettek, mint Pécs város előkelőségei, az ünnepélyen való megjelenésükkel a tanfolyamot részesítették. A közigazgatási tanfolyam iránti eme érdeklődés — úgymond — csak újabb erőt ad a tanfolyam hallgatóinak arra, hogy egyes alkalmakat felhasználva a tanfolyam tekintélyének emelésére törekedjenek. Megemlékezett továbbá a tanfolyam 10 éves fennállásáról s kérte úgy a főispán, valamint az előadók jóindulatát s poharát emelte az összes megjelentekre. Gróf Benyovszky Móric főispán válaszolt Horváth János beszédére, meleg szavakban adva kifejezést a közigazgatási tanfolj’am iránti érdeklődésének s köszönetét fejezte ki a köz- igazgatási tanfolyam hallgatóinak iránta tanúsított figyelemért és előzékenységért. Poharát az előadói karra s a hallgatókra emelte. Majd dr. Koszits Ákos tanf.-igazgató válaszolt Horváth János tanf.-hallgató szavaira. Magas szárnyalásu beszéd kíséretében biztositotta úgy a maga, mint előadótársai nevében a tanfolyam hallgatóit atyai jóindulatáról és buzdította őket szorgalomra, kitartásra és jó magaviseletre. Utána Fulmer János tanfolyamhallgató a vendégek összeségét üdvözölte. Beszédében rámutatott a segédjegyzők mai társadalmi helyzetére s élénk színekkel festette a társadalmi felfogás tarthatatlanságát s hangsúlyozta, hogy a mai segédjegyző képzettségénél fogva a társadalomban épp olyan helyet foglal el, mint bárki más. Beszéde általános helyeslésre talált. Felszólaltak még Pleninger Ferenc országgyűlési képviselő, Auguszt Ferenc pénzügyigazgató-helyettes, dr. Tróber Aladar városi főjegyző, Reéh György városi tanácsnok, kik mindnyá an a megjelentek egészségere ürítették poharaikat s a tanfolyam hallgatóit arra buzdították, hogy magatartásukkal ezen nemes intézménynek tekintélyt szerezzenek illetőleg tekintélyét mindinkább magasabbra emeljék. VÁROSI ÜGYEK. Képviselőtestületi ülés. Szekszárd r. t. város képviselő-testülete folyó hó 6-án délután 3 órakor Szentkirályi Mihály dr. polgármester elnöklésével rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen több fontosabb és hasznos ügyet intéztek el. 1. A közgyűlés tudomásul vette, hogy a rendőrség szervezéséről szóló szabályrendeletet jóváhagyták. 2. A szekszárdi vasúti állomáshoz vezető második vasúti hozzájáró ut építését az alispán kilátásba helyezte az esetben, ha a város annak fentartását elvállalja. A közgyűlés ezt egyhangúlag elhatározta; Olyan élénk forgalom uralkodik a most meglevő egyetlen hozzájáró utón, hogy azt alig lehet már zavartalanul lebonyolítani, miért is nagyon kívánatos ezen második hozzájáró útnak, melynek tervezete és költségvetése már készen van, mielőbb való létesítése. 3. Ugyancsak egyhangúlag elfogadtatott a tanácsnak a közvilágítás javítása érdekében benyújtott előterjesztése, mely szerint hat uj iv- lámpát állítanak még fel és pedig egyet a Rákóci- utcában, egyet az újvárosi templom előtt, egyet a főgimnázium melletti utca keresztezésnél, egyet a Béri Balog Ádám utcában és egyet a Kálvin - téren. A régi rendszerű ívlámpákat újabb effekt- ívlámpákka! cserélik ki és több utcában, igy a tisztviselő telepen, izzólámpákat állítanak fel. 4. A Szekszárdon létesítendő állami fö- gimnáziumi internátus ügye egy fontos lépéssel haladt előre. A drágasági és megnehezedett megélhetési viszonyok, nemkülönben az ifjúság szigorúbb ellenőrzés mellett való erkölcsi és szellemi neveltetése, kívánatossá teszik, hogy Szekszárdon in- i ternátus létesittessék. Ezt azonban csak az esetben érhetjük el, ha a kormány a főgimnázium fentartására a város részéről felajánlott és fizetett évi 10,000 kor. hozzájárulási összeg megfizetése alól fölmentést ad. A vallás- és közoktatásügyi miniszter kilátásba helyezte a 10,000 korona évi fentartási járulék elengedését az esetben, ha a város saját költségén, megfelelő telken legalább 60 tanuló számára berendezett internátust épit, melynek fentartása állami kezelésbe menne át. Ez ügyben Szentkirályi polgármester több Ízben személyesen is eljárt a minisztériumban és a folytatott megbeszélések alapján Diczenty László építész által elkészíttette az internátus építési terveit és költségvetését. Az épület 54 méter hosszú utcai homlokzattal bírna, három bejárással. A földszinten lenne az iroda, a látogató szoba, a felügyelő tanárnak 4 szobás lakása, két étkező terém, a házvezetőnő szobája, az összes mellékhelyiségek Az emeleten pedig 4 hálóterem 10—10 tanuló részére, mosdó és ruhatárral, két fürdő, két dolgozó szoba, egy szórakozó terem, két nevelő felügyelő szobája, azonkívül külön épületben két beteg szoba,’ ehhez tartozó fürdővel, ápoló és gyógytárszoba. Ezen építési költségek 168 ezer koronára rúgnának, melyhez még a telek ára volna hozzáadandó. A képviselő-testület egyhangúlag elhatározta, hogy a 40 tanuló befogadására alkalmas internátust a város költségén megépítteti, ha a kormány megengedi, hogy ennek költségei az eddigi 10,000 korona évi hozzájárulási összegből fedeztessenek és maga az internátus állami kezelésbe vétetik át. A Szekszárd Szálló nagytermében a tűzveszélyesség megszüntetése tárgyában előterjesztett javaslat, mint ideiglenes átmeneti segítség, elfogadtatott, mégis ‘ Leopold Kornél dr. felszólalására elhagyatott a határozatból annak kimondása, hogy a képviselőtestület nem osztja a meghallgatott szakértők véleményét és nem tartja közbiztonsági szempontból tűzveszélyesnek a nagytermet. Elhatározta egyúttal a képviselőtestület, hogy Szekszárdon létesítendő melyet az ágy párnái közé rejtettem, a fegyvereket beszedő németeknek átadta. Október 9. Útlevelemet a visszautazásra láttamoztattam a szerviták kolostorában (tudniillik ott szállásolt az utlevélhivatal). hol azt vagy két helyen aláírták. Október 11-én visszautaztam gőzhajón Komáromba. Abban a reményben, hogy Győrött befejezem jogi tanulmányaimat, október 31-én odautaztam. Másnap Kautz Gyula akadémiai társamat látogattam meg, kitől megtudtam, hogy eddig jelentkező tanuló csak én lennék, tanár pedig nincsen és igy előadás sem lehet az akadémián. Svärdström Valborg. A fjordok és fjeldek felől erős szél zug. Elkuszik simán a svéd tavak felett s vágtat to- j vább a keleti lapályok felé. A fjordok sziklái között sikitva száll s a tó felett enyelegve j lépdel. Amott harsog, zajong, kiáltoz, recsegve tördeli a jégtáblákat, bömbölve járja be a sziklaréseket s zúgva hajtja le a jeges árt a mélybe. Emitt édesen dönög, mintha altató dalt súgna. Ott olyan, mint a kétségbeesett jajkiáltás, amely tele tüdővel kiáltja ki a világnak a nyomorúságot, a fájdalmat, a reménytelenséget, itt olyan, mint a csicsergő madárdal, panasz, jaj és zokogás nélkül való. A félsziget lakói pedig dolgoznak szakadatlanul. Keserűséggel, gyötrődéssel tele az életük. Küzdés a létük a máért, a holnapért. S e küzdés közben meséket szőnek a csüggedéstöl félve. Meséket még a halál mellett is. Csodaszépeket. Végtelen vágyódásból és határtalan reménykedésből szövődnek a szálaik. Színes káprázatok ragyognak bele. S bennük zokog életüknek minden fájdalma, minden porig sújtó zordsága. Olyanok e mesék, mint a milyet Peer Gynt mond, midőn édes anyját Aaset akarja kiragadni a haldoklás rettenetes érzéseiből s belelovalja mindkettőjüket abba, hogy ők most szánkón s paripán mennek mint gyermekkorában mikor : »A holdbéli napnyugati palotához A napbeli napnyugati palotához A Soria-Moria házba Törtünk be ujjongva, hurrázva.« (Ibsen, Peer, Gynt). S szükségük van a mesére. Elcsigázott testüket lelkűkben fakadó költészetükkel frisi- tik. A fjordok és fjeldek, az elfek és tavak földjén fakad az Észak legszebb költészete, az Észak legcsodálatosabb dala. És Svärdström Valborg ? A Skandináv félsziget, a zugó elfek és csöndesen ringó tavak, a sikoltástól hangos fjordok cs a hangtalan, némaságukban leiket markoló fjeldek gyermeke ő. A Solvejgek honának gyermeke, akik tudnak várni és szenvedni, szeretni és hűségesnek maradni, mindent eltűrni és vigasztalni, akik elmondhatják: »Én várlak, amig el nem jössz itt lenn S ha fönn vársz, majd meglátlak ott fenn.» (Ibsen, Peer, Gynt.) A szenvedések és önámitások honának gyermeke, a fájdalomból odamenekül ő is a »Soria-Moria ház«-ba. Oda, ahol ragyogás és fény, dal, költészet és szépség él. Hanem azért oda is bezug a szél. Recsegve-ropogva becseng a fjordok jege, oda is behallik a fenyők zúgása s a tavak édes sóhajtása. S benne van a dalában is. A fájdalom, a ragyogás, a csügge- dés és fellobbanó remény, a szeretet és hűség minden ami ott él az ő honában. Minden ! A szenvedés, ami lesújt a földre, hogy tehetetlen vágyódással s kétségbeesett epedéssel keressük a másikat, a szebb világot s a mese, amely kiragad a porhoz tapadó szürkeségből s kecsegtető mosolygással visz el messze-messze. Ami csodálatos hang ott fakad a hegyek és lapályok, folyók és tengerár között azt mind beleviszi a dalba. De vájjon megtudjuk-e mi érteni ? Rokon-e ez a lélek vélünk ? Kutatom a mi lelkünket. Mennyi abban is a bánat, mennyi szingazdag forrása van a költészetnek és dalnak abban is ! Nem, nem idegen ez a sokféle érzés tőlünk sem. Tudunk mi is porba omlott lélekkel újból s újból felemelkedni, tudunk mi is gyötrő fájdalmunkkal oda menekülni a költészethc.i.’p-a dalhoz. Magyar lelkűnkkel rokon lelket várunk Svärdström Valborg asszonyban. A »Svéd csalogányát, aki csodálatosan szép, a fjordok és fjeldek kétség- beesetten felzugó s a tavak édes lágyan suttogó dalával elvisz majd bennünket is egy estén (okt, 18-án) a mesével, bűbájjal, ragyogó | költészettel és csodálatos művészettel teli »Soria- { Moria ház«-ba. Krammer Zsófia.
