Tolnavármegye, 1909 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1909-01-24 / 4. szám

6 TOLNA VÁRME GYE. 1909 január 24 Kossuth Ferencz levele! Tek. Balázsovich Sándor gyógyszerész urnák Sepsiszentgyörgy. »Csúzos bántalmaknál az „INDASZESZ“ bedörzsölése jó hatásúnak mutatkozott. Kérem legyen szives nekem három üveggel küldeni*. KOSSUTH FERENCZ. Számos előkelőségek és orvosok igazol­ják, hogy a törvényesen védett székelyhavasi INDASZESZ gyógyfű sósborszesz legjobb szernek bizonyult a test és izmok ed­zésére. Üdít és frissít. Megóvja a testet a hideg káros beiolyásától. Másságéhoz (gyuró-kenő- kura) felette ajánlatos. Leghatásosabb szer csúz, köszvény, rheuma, fejfájás, nátha, influenza, tagszaggatás és mindennemű meghűlésből eredő bajok ellen. A székely­havasi „INDASZESZ“ össze nem tévesztendő más sósborszesz készítményekkel, melyek egy­szerű szeszkeverékek, holott az „INDASZESZ“ székelyhavasi gyógyfüvekből előállított és hatá­sában íelülmulhatatlan gyógyszer-különlegesség. Készíti Balázsovich Sándor gyógyszerész, Sepsiszentgyörgy. A törvényesen védett szé­kelyhavasi „INDASZESZ“ kapható 2 és 1 ko­ronás üvegekben az országokban mindenütt Főlerakat: Szekszárdon, Miklós Aladár dro­gériájában. (3—10). Egyletek. Intézetek. — A szekszárdi r k olvasókör múlt vasárnap délután tartotta évi rendes közgyülé- lését dr. Fent Ferenc plébános, majd Szabó Géza hittanár elnöklete mellett. Elnök meleg szavakban üdvözölte a nagyszámban m Ljdent tagokat s a Hymnusz eléneklésc után a köz­gyűlés kezdetét vette. Szabó Géza ügyvezető elnök tartotta meg az egyesületi élet minden mozzanatát felölelő elnöki beszámolóját, Szuli- mán György számvizsgáló pedig az egyesület pénzügyi helyzetét mutatta be a közgyűlésnek. Ezután ejtették meg a tisztulást a következő eredménnyel: elnök, aki választás alá nem esik, dr. Fent Ferenc belvárosi plébános, szentszéki ülnök, ügyvezető elnök Szabó Géza hittanár, alelnök Vargha Ferenc főgimnáziumi tanár, ügyész dr. Steiner Lajos, világi elnök Frei János Takler, Neiner József, háznagy Stnkinger János, igazgató Simon Takács Ferenc, jegyzők Tumó Antal, Horváth Ignác és tb. jegyző Hódi Andor, számvizsgálók Fent László, Szolimán György és Steiner József, könyvtárosok Szűcs Mihály, Taksonyi János. Választmányi tagok Farkas János, Fehér Imre, Fekete Imre, Fink Kálmán, Fnruglyás József, Komjáthy Sándor, Kiss János, Mozsgai Sándor, Nagy József, Ta­kács Ferenc, Vesztergombi Antal és Wilhelm Ede. Végül Egri Béla indítványára a meg nem választott régi tisztviselőknek lelkes munkássá­gukért jegyzőkönyvi köszönetét szavazott a közgyűlés. A lápafői polgári Olvasókör 1909. évre következőkép alakult meg: Elnök lett : Both Mihály, alelnök : ifjú Nagyyál István, jegyző : Moharos Imre, pénztárnok : Suri János, könyv­tárnok : Páli István. Választmányi tagok : Dávid László, Balogh László, Naggyal János, Györkő István és Suri Ferenc. KÖZGAZDASÁG. — A Szegzárdi Takarékpénztár 1908 évi mérlege. A takarékpénztárnak hatvankét évi fennállása óta ez a legkedvezőbb mérlege és amelyben az elmúlt évben befejezett tőkefeleme- lési művelete jut már teljesen érvényre. A tőke­felemelés folytán az intézet részvénytőkéje 240,000 koronáról 400,000 koronára emelkedett, tartalék- alapjai pedig 240 ezer koronával szaporodtak, úgyszintén az évi tiszta nyereségben is a haszon­többlet a részvényesek által nem jegyzett, de mások által 600 koronában átvett részvények árkülömbözetéből mégha adja a 10 ezer koronát. Az igen hatalmas betétállomány már közel jár a 6 millióhoz, habár ez ágban a szaporulat csak 1484 korona volt az előző évivel szemben. Na­gyon jelentékeny emelkedést mutat a jelzálog­tárca, amely körülbelül 3 millió 700,000 korona és mintegy 300,000 korona a tiszta szaporulat. Úgyszintén igen jelentékeny a folyószámlái ki­helyezésekben beállott emelkedés. Folyószámlára ki van helyezve 1 millió 450,000 korona, ami a múlt évivel szemben körülbelül 250,000 korona szaporulatot mutat. A váltótárca 797 ezer korona, ' . valamelyest csökkent. Az értékpapirállomány 247.000 korona. Az évi tiszta nyereség 152,862 korona 51 fillér, ebből levonva a múlt évi át- hozatot, marad 135,906 korona. Ebből osztalékul jut részvényenkint 35 korona, 2000 darab rész­vény után 70,000 korona. Azonfelül az összes tartalékok jelentékeny dotációja után uj számlára 17.621 korona vitetik át. Az osztalék 2000 rész­vény után ugyanannyi, mint volt az előző év­ben 1200 részvény után. A közgyűlés február hó 4-én délelőtt 10 órakor lesz az intézet he­lyiségében. — A bonyhádi Takarékpénztár 1908. évi mérlege nagyon kedvező eredménnyel záródik. Különösen a letétek mutatnak jelentős emelke­dést, közel 300 ezer koronával és közel járnak a 3 millió koronához. A váltótárca is emelke­dett, a jelzálogüzlet valamelyest csökkent. Be­téteit újabb kihelyezésekkel nem igen gyümöl- csözteti, mert heverő tőkéi 400 ezer korona körül járnak, értékpapírjai nincsenek. A tiszta jövede­lem a 6400 korona múlt évi áthozat levonásával 67.927 korona 35 fillér. Ebből osztalékul fizet , 32.000 koronát, alapjaira elhelyez közel 10,000 koronát és igen szépen gondoskodik köz- és jótékonysági célokról, amennyiben a főgimnázium régebbi alapitványkép kap 3000 koronát, évi adományul 1000 koronát, azonkívül más humá­nus célokra 1480 koronát fizet és még ezen felül átvisz 12,446 koronát az idei évre. A köz­gyűlés január 24-én lesz; az intézet elnöke: Halász Géza. és előrelátó vezetést mutatja. Betét 1 millió 176 ezer korona, jelzálogkölcsönei 903 ezer korona, váltótárcája 632 ezer kor, folyószámlája 203 ezer kor., visszleszámitolása 99 ezer korona, összforgalma 8 millió. Vesztesége nem volt. Tiszta nyeresége 48,399 korona. Ebből a múlt j évi osztalékot két koronával emelve, részvényen­ként 24 koronát, 15,000 részvény után 36,000 koronát fizet, 9 ezer koronát pedig a tartalék- alaphoz csatol és 1155 koronát visz át az idei évre. Az intézet elnöke: Szévald Móric ; a köz­gyűlés február 2 án lesz. — A Bonyhádvidéki Takarék és Gazda­sági Bank r. t. 1 és 3/4 évi fennállás után igen kedvező mérleget tüntet fel. A közönség bizal­mán kívül a vidék anyagi jólétét bizonyítja, hogy j ilyen rövid idő alatt a betétállomány 950 ezer koronára emelkedett. Igen tekintélyes a váltó­állománya is, amely 1 millió 153 ezer korona, amiből visszleszámitolt 239 ezer koronát, tiszta jövedelme 33,073 korona, amiből osztalékokra csak 12,000 koronát fizet ki, a többivel a tartalék- alapot és nyugdíjalapot szaporítja és 5000 ko­ronát visz át az idei évre. Az igazgatóság a 200,000 korona alaptőkét 1000 darab uj rész­vénynek 220 korona árfolyam mellett való ki­bocsátásával 400,000 koronára szándékozik föl­emelni. Az intézet vezérigazgatója: Fleischmann Lipót; a közgyűlés január 31-én lesz, amikor a részvénytőke fölemelése tárgyában is hatá­roznak. — A Dunaföldvári Tak? rékpénztár 40-ik üzletévéről számol be. Részvénytőkéje 160 ezer, tartaléktőkéje 150 ezer, betétei 1 millió 818 ezer koronát tesznek ki. Váltószámlája I millió 472 ezer korona, jelzálog 375,000 koror.a, érték­papírjai 55,820 korona, Baracspusztai földbirtoka 205,160 korona. A tiszta nyereség valamivel mö­götte maradt a tavalinak, mert a kedvezőtlen gazdasági viszonyok nem kedveztek az elmúlt évben a parcellázásnak. Azonban igy is 50,442 korona a tiszta nyereseg, amiből 800 részvény után á 85 korona, 28,000 koronát fizet osztalé­kul, a többit részben alapszabályszerii jutalé­kokra fordítja, a tartaléktőkét pedig 5700 koro­nával szaporítja és az intézeti ház értékéből leir 2000 koronát és igen szép összeget fordít köz- és jótékonycélokra. Az intézet elnökigaz­gatója : Niefergall Nándor. A közgyűlés január 31-én lesz. — A Tamási Takarékpénztár 1908 évi mérlege nagyon kedvező. Az aránylag csekély részvénytőkével szemben igen tekintélyes, 265 ezer korona a tartaléktőkéje, úgyszintén a nyug­díjalapja, amely 71,513 korona, ami a gondos Szerkesztői üzenetek Meharos Imre urnák Lápafö. Múlt számunkból kézirat- halm.iz miatt maradt el. K S. H. A cikket megkaptuk s legközelebb sorát ejtjük . Verskötet. Még nincs itt a tavasz. Házeladás. A báró Augusz Imre (volt orvos-utca) utcában lévő ké­nyelmes úri házat, tágas udvar- és kerttel együtt, kedvező föl­tételek mellett eladom. Szekszárd, 1909 jan. 20. Ágoston István kir. táblai bíró. 1—3 WVf»*»W»í»»Í»VíVf»i»»i»VíVíVíV?»i» •i* A a* $ $ 1 & tf tf •?• •** •1b •i* 9 1 $ é A-i­A w A *i. A •?* *»• A w W •Tf *•» •?• »V 5 •?» •a* 1 i •»» a*. £ 9 S Szám: 897/1909. Toinavármegyc alispánjától. K o Hirdetmény. Az állami beruházásokról^szóló 1904. évi XIV. t.-c.-kel közúti építkezésekre engedélyezett hitel terhére Tolnavármegyében a kereskedelemügyi miniszter ur folyó évi január hó 12-én kelt 104331/1908. számú rendeletével a hidjaapáti- szedres-medinai törvényhatósági közút 0—6 635 km. szakaszának kiépítési munkálait a kőanyagok vasúti szállításának és a kisajátítási költségeken kivül 74095 K 70 fillér erejéig engedélyezte. A fentemütett utépitkezési munkálatok vállalat utján történő kivitelének biztosítása céljából az 1909. évi február hó 13-ik napjának délelőtti II órájára Tolnavármegye alispánjának hivatalos helyiségében tartandó zárt ajánlati versenytárgyalást hirdetek, A versenyezni óhajtókat felhívom, hogy a fentebbi munkálatok végrehajtásának elvállalására vonatkozó szabályszerűen kiállított, sértetlen borítékba helyezett zárt ajánlataikat a kitűzött nap d. e. 10 órájáig annyival inkább igye­kezzenek hozzám beadni, mivel a később érkezettek nem fognak figyelembe vétetni. Az ajánlat borítékjának felirata a következő kell, hogy legyen : »Ajánlat a 897/alisp. 909. számú versenytárgyalásra kiirt hidjaapáti—szedres—medinai törvényható­sági közút vállalat utján kiépítendő munkálataira.« Az ajánlatokhoz az általános feltételekben előirt s az engedélyezett költségösszeg 5 °/o-ának megfelelő bánatpénznek a szekszárdi adóhivatalnál történt letételét igazoló pénztári nyugta csatolandó. Készpénz vagy értékpapír az ajánlathoz nem melléklendő. Miután a kő és kavicsszállitási vasúti fuvardíjakat a vármegye közvetlenül maga fogja fizetni, ezeknek a kombinációjával ajánlatot tenni nem lehet. Azon esetre, ha ajánlattevő a költsfgvctésben előirt alapkő és zúzott kavicstól eltérő anyagot akar szállítani, ezen esetben a szállítani szándékolt kő két darab szabály- szerű mintáját és az erre vonatkozó szilárdsági és egyéb bizonyítványokat a szekszárdi államépitészeti hivatalnál bemutatni vagy az ajánlathoz csatolni köteles. Az ajánlatok elfogadása fölött a kereskedelemügyi minister ur határoz végérvénye­sen : ennek folytán a kereskedelemügyi minister ur fentartja magának azt a jogot, hogy tekintet nélkül az ajánlati összegre, az ajánlatok között szabadon választhasson. A szóban forgó munkálatokra vonatkozó műszaki műveletek és részletes felté- telelek a szekszárdi m. kir. államépitészeti hivatalnál a rendes hivatalos órákban meg­tekinthetők. Szekszárd, 1909. évi január hó 21-én. Az alispán helyett: Forster Zoltán, főjegyző. 0 •*. •i­* 1 § tf tf tf £ •»» »V. «» 9 tf § § § tf •i* w if A if 9 •?• •*• •*» A 1 i § Aí. >*• vf vt-ti; s:s v:-iíi4íwiií ÜtiI“*í Íí-ti-ilíiií íli-tMIí tlít’: s:s45«, íJí-IímJJsJí ÍJ

Next

/
Oldalképek
Tartalom