Tolnavármegye, 1909 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1909-08-29 / 35. szám
t 2 TOLNA VARMEGYE. 1909 augusztus 29 Kár volt tehát a cikk t. szerzőjének írói tehetségét ezen ártatlan emberek üldözésére fordítani, választana más teret és még hasznosat is produkálhatna. A megtámadott hitközségekhez pedig a költő szavával szólok : Wann dich die Lästerzunge sticht So lass dir dies zum Tröste sagen Die schlechtesten Früchte sind es nicht Woran die Wespen nagen ! Paks, 1909 augusztus 24. Zafír Izidor. A baja—bátaszéki vasút megnyitása. Csendben és észrevétlenül, lehet mondani meglepetésszerűen, minden előleges bejelentés nélkül nyittatott meg és adatott át a forgalomnak folyó hó 26 án délelőtt a baja—bátaszéki uj vasút. A kereskedelemügyi miniszter csupán a vasút műtanrendőri bejárását jelezte leiratában és ez alapon csupán az érdekelt hatósági közegek hivattak meg a bejárásra. A lapok közlései után mindenki, még vasúti főtisztek is azt hitték, hogy a megnyitás szeptember 1-én lesz, mily nagy volt tehát a bejárásban résztvettek meglepetése, midőn a bejárás vezetője: Horváth Károly kir. tanácsos Bátaszéken rövid néhány szóval kijelentette, hogy a baja—bátaszéki vasutat megnyitja és átadja a forgalomnak. Ez a kijelentés valóságos konsternálást kel tett a csekély számú bejárási küldöttségben, kik között megyénkből Simontsits Elemér alispán, Bartal Béla, Alacs Zoltán műszaki tanácsos és Bajó Pál főszolgabiró, úgyszintén a vasút mentén fekvő: Báta, Bátaszék és Alsónyék érdekelt községek küldöttei vettek részt. De ha a megnyitás váratlanul következett is be és minden előkészület hiányában megfelelő közönség és ünnepi disz nélkül volt lefolytatandó, e nagyfontosságu közgazdasági alkotást méltó elismerésben részesítette Simontsits Elemér al ispán, aki a lapidáris mérnöki megnyitó szavakra Tolnavármegye nevében ékesszólóan válaszolt, sajnálatának adva kifejezést, hogy a vasút meg nyitás, melyet a vármegye diszessé és impozánssá óhajtott tenni, ily váratlanul, értesítés nélkül következett be és vázolva e vasút közgazdasági fontosságát, melynek létesítéséért Tolna vármegye annyit küzdött, kérte a bejárás vezetőjét, hogy a megnyitásért a kormánynál Tolnavármegye és az érdekelt vidék köszönetét és háláját tolmácsolja. A magunk részéről, bár a manapság annyira szokásos ünnepi felvonulásoknak és áldomásoknak barátai nem vagyunk, mégis sajnálnunk kell, hogy ily döntő fontosságú csatlakozási vasútvonal megnyitása a kereskedelmi kormány megfoghatatlan magatartása következtében mintegy lopva, be csempészve következett el. Ezen a tervezett ünnepen föl lehetett volna kelteni megyénkben a forgalmi ügyek iránt való érdeklődést, össze lehetett volna gyűjteni és tömöríteni a közlekedés terén a modern haladás barátait és el lehetett volna vetni egy egészséges vasúti és közlekedési helyi politika magvait. Most erre várnunk kell a legközelebbi alkalomig, de reméljük, hogy nem sokáig, mert ennek el kell következnie. * A bejárás részleteiről a következőkben számolunk be. A kereskedelmi miniszter a baja—bátaszéki vasút műtanrendőri bejárását f. hó 26-ára tűzte ki Bajára és annak vezetésével Hegedűs Károly dr. kir. tanácsos, hajózási és vasúti főfelügyelőt bízván meg, azon Tolnavármegye részéről Simontsits Elemér alispán, Alacs Zoltán műszaki tanácsos, Bajó Pál központi főszolgabiró jelent meg, kikhez Bartal Béla megyebizottsági tag csatlakozott, Bátaszéken pedig Báta, Bátaszék és Alsónyék községek képviselői. A bizottság Bátaszékről vasúti hajtányokon ment Bajára, hol az eljárás d. e. fél 11 órakor kezdetét véve, a bizottság, melyben Pestvármegye, Baja város, Bács Bodrogvármegye, a zágrábi üzletvezetőség és a máv. igazgatósága is képviselve volt, átjött a még épülőfélben levő Bátaszék végállomásra. Bátaszéken az eljárást vezető Hegedűs kir. tanácsos a vasutat megnyitottnak és a forgalomnak átadottnak nyilvánította ki, mire a meglepett bizottság részéről Simontsits Elemér válaszolt. Ezután a bizottság a vonattal visszatért Bajára, ahol az eljárási jegyzőkönyv felvétetett, bevétetvén abba Simontsits Elemér alispán felszólalására az a kivánalom, hogy miután a baja— bátaszéki hid pilléreit a viz mostani folyása ferde szög alatt éri és ezáltal sok katasztrófa idéztetik elő, a hídtól fölfelé a Dunaszakasz mederszabályozása sürgősen foganatosittassék. Éhez az indítványhoz az összes érdekelt törvényhatóságok és képviseletek nagy tetszéssel hozzájárultak. Az eljárás befejeztetvén, a máv. igazgatósága fényes lakomán látta vendégéül a küldöttséget, melyen számos sikerült felköszöntő mondatott. A legnagyobb hatást keltette azonban Simontsits Elemér alispán pohárköszöntője, aki a hid és a vasút létesítéséről emlékezve meg, éltette Bács-Bodrog és Tolna vármegyék társadalmát, mint akiknek évtizedes kitartásának és eleven erejének köszönhető e nagyfontosságu forgalmi mű létesülése. Alispánunk sikerült pohárküszöntője lelkes visszhangra és tetszésre talált a vendégseregben és arra Amhrozovits bajai főispán válaszolt, kiemelve a társadalmi tényezők mellett a kormány érdemeit is e vasút létesítése körül. A tolnamegyeiek d, u. V*6 körül indultak cl Bajáról Bátaszékre az első vonattal, mely e pályán közlekedett és mely ez alkalommal is késett. Reméljük, hogy ezentúl ez lesz a legpontosabban közlekedő vonat, vasúti szerencsétlenség soha se lesz rajta és Tolnavármegye közgazdaságára fejlődést és virágzást hoz. KÖZSÉGI ÉLET Becsen, a lemondott Bocz István elöljáró helyébe Szedres András, Csibrákon Szállner Sebő biró lemondván, helyébe Streitenberger János, Szakcson Gadányi Mihály elöljáró helyébe Rohonczi János, Mucsiban a lemondott Ruppert György biró helyébe Gensler Ádám, Lauer Ádám Hartung Ádám és elöljárók helyébe pedig Lotz Miklós és Keidl Ádám választa tott meg. HÍREK. — Személyi hir. Fink Kálmán kir. tanácsos, pénzügyigazgató hazaérkezett. Szabadságának hátralevő idejét itthon tölti el. Hazslinzsky Géza, a szekszárdi kir. törvényszék elnöke, szabadságidejét befejezve, ma este jön meg s holnap veszi át a törvényszék vezetését. — Bérmaut. Zichy Gyula gróf megyéspüspök, szeptember második felében folytatja, a völgységi esperesi kerületben, májusban megszakított bérmautját és pedig: szeptember 19-én Hőgyész, 20-án Diósberény, 21-én Szakadát, 22-én Tevel, 23-án Zomba, 24-én Kisdorog, 25-én Bonyhádvarasd, 26 án Nagyvejke, 27-én Lengyel, 28-án Závod, 29-ikén Mucsi községekben. — Érdekes évforduló. Augusztus 22-ikén volt a 900-ik évfordulója annak, hogy Szent István kiadta a már előzőleg megalapított pécsi püspökség határvonalait megállapító oklevelét. Ezt a szép és ritka évfordulót a pécsi püspök és egyházmegye — csodálatos módon — teljesen észrevétlenül engedte elsiklani. Úgy látszik : nem akartak ünnepelni, vagy pedig költségeskedni és jubileumi áldozatokat hozni, mert ilyenek nélkül a nagyobb- szabásu jubileumi ünnepségek meg nem eshetnek. Akárhogyan történt is, sehogyan se tartjuk helyesnek, hogy ez a jubileumi évforduló ily észrevétlenül és nyomtalanul elsikkadt. A pécsi püspökség alapitása nagy és jelentős kulturális és országos ügy volt, mely megérdemli a legközönyösebb utódoktól is az emlékezést. Egy ily jubileumot nem lehet magánügyként kezelni és azt se szabad mondani, hogy majd az ezeréves jubileumot üljük meg, mert ez nem egyéb, mint a saját kötelezettségünket a késő utódokra áthárítani. E tárgyra különben még visszatérünk. — A „Vidéki Nyomdatulajdonosok Országos Szövetsége“ folyó hó 20-án tartotta Budapesten kongresszusát, melyen a tagok nagy számban vettek részt. A legfőbb tárgy': a kongresszus állásfoglalása volt a munkásokkal kötendő kollektiv szerződés mellett, melynek előkészítésére bizottság küldetett ki. A tisztújító közgyűlésen a megüresedett alelnöki állásra Molnár Mór, a szekszárdi Molnár féle nyomdai müintézet ügyvezető igazgatója választatott meg. Ez a választás meggyőző jele annak az elismerésnek, melylyel a nyomdatulajdonosok Molnár Mór iránt viseltetnek, aki, mint a „Nyomdaipar Magyarországon“ szaklap alapitója és szerkesztője, évek óta fáradhatatlanul és nagy sikerrel dolgozik a „V. Ny. 0. Sz.“ erősítésén és a magyar nyomdaipar ügyeinek előbbre vitelén. — Jegyzőválasztás. Kocsolai községi jegyzővé Győr/fy Zoltán ottani helyettes jegyző választatott meg egyhangúlag. — Esküvő. Müller János bátaszéki kereskedő kedden vezette oltárhoz Alföldi (Niederland) Ferenc lajvéri tanító leányát, Matildot. — A bonyhádi, paksi és szekszárdi telefonközpontok. A kereskedelemügyi miniszter múlt évi 90070 szám alatt kelt rendelete alapján, Balatonföldvár, Balatonfüred, Barcs, Balaton- boglár, Bong hűd, Csáktornya, Csurgó, Dárda, Kaposvár, Komló, Keszthely, Mohács, Nagykanizsa, Paks, Pécs, Sellye, Szekszárd, Szent- lőrinc, Zalaegerszeg és Szabolcsbányatelep távbeszélő központokat az Alsóausztriai Himberg távbeszélő központtal való forgalomba a magyarosztrák távbeszélő csereforgalomra érvényes díjszabás és egyéb feltételek mellett f. hó 21-vel bevonta. — A csendörsóg köréből. Várady Ede alezredes, VII. számú csendőrkerületi parancsnok, a székesfehérvári VI. számú csendőrkeriilel parancsnokává neveztetett ki. — Villamos világítás a vasúton. A Máv. igazgatósága Dombóvár állomáson 20 ivlámpát helyez el az állomás épületében és a rendező pályaudvaron, mert a mai világítás mellett az állomás rengeteg forgalmát lehetetlen lebonyolítani. A villamos világításnak bevezetése Ujdom- bóvár állomásra is elodázhatlan volt, amennyiben a baja—bátaszéki hid megnyitása is nagyobb forgalmat igér. — Adományok. A szekszárdi rk. olvasókör házalapjára újabban adakoztak: Janusek Géza 20 korona, Vesztergombi István 25 korona, Reich Armin 10 korona, Ribling Ferenc 5 korona. — Uj állami tanítók. A vallás- és közoktatásügyiminiszter Kreskay János Kakasd-pusztai tanítót és Szigethy Ilona okleveles tanítónőt a bölcskei állami népiskolához rendes tanítóvá, illetve tanítónővé nevezte ki. — A budapesti nemzetközi orvos kongresz SZUSOn, mely f. hó 29-ikén veszi kezdetét, a világ minden tájáról mintegy 4000 ember vesz részt. A szekszárdi orvosok közül Hangéi Ignác dr., Tanárky Árpád dr. és Drágíts íinre dr. orvosok mennek fel a kongresszusra. — Uj legényegyleti elnök. Gróf Zichy Gyula pécsi megyéspüspök, dr. Fent Ferenc szentszéki tanácsos, belvárosi plébánost, a szekszárdi kath. legényegylet egyházi elnökévé nevezte ki. — Halálozás. Szerényi Ferenc szekszárdi máv. hivatalnok neje, szül. Meguscher Gizella, életének 51. évében, múlt szombaton meghalt. Ozv. bernecki Bernrieder Lászlóné, szül. Friderici Rózába, f. hó 23-án, életének 71-ik évében Visegrádon meghalt. — Elutasított kérelem. Horváth Ferenc tolnai lakos, megyebizottsági tag, a tolnai IV. jegyzői állás szervezése tárgyában a vége szakadatlan felebbezések után ujrafelvételi kérelmet adott be a belügyminiszterhez, aki azonban ezt elutasította. HA NINCS SZALMA, NINCS TRÁGYA. Ez a veszély fenyegeti a gazdaságot az idén, amely pedig nagyon megsínyli az állati trágya hiányát, mert annak különösen fizikai hatását a műtrágyán sohasem pótoljáK. A szárított hizósertéstrágyával kitűnő eredménynyel, jutányosán és biztosan pótolhatja mindenki BUDRPEST-KŐBRNYfil TRRQYRSZRRITÓGYRR a hiányzó istállótrágyát, ha ismertetést és aján atot kér a Besinyi, Schietrumpf és Társa cégiéi, Budapest, IX., Űllöi-út 21. szia. *< 4