Tolnavármegye, 1909 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1909-08-22 / 34. szám
1909 augusztus 22 TOLNA VÁRMEGYE. 5 tette a „Vasalónő“ című kupiét. Utána Rechllitz Miksa adott elő kuplékat oly nagy hatással, hogy a közönség nem akarta leengedni a színpadról. Hét modern pesti kabaré dalt énekelt olv hatással, hogy a legkiválóbb komikusok sem különben. Weisz Irénke egy bájo3 mouológot adott elő, j közvetlenségével minden várakozást felülmúlva. I Tóth Márton tanitóképezdei hallgató remek hang- j jával tűnt ki. Magyar dalokat és kulpékat énekelt nagy tetszéssel. Az est egyik kiemelkedő pontja Mosel' Erszike szereplése volt. A műkedvelő kabaré társulatnak primadonnája négy szívhez szóló magyar nótát dalolt el megható kedves- séggel, Csengő szoprán hangja és előadási modora sem közönséges talentumot árulnak el. Szép sikert aratott egy kis kaposvári tiu: Préger Zoltán föllépése is, aki mint mőimitátor énekével és táncával egyaránt megnyerte a közönség osztatlan tetszését. A legnagyobb hatása azonban, annak a bájos duettnek volt, amelyet Justus Hajnalka és Rechnitz Miksa adtak elő igazi rátermettséggel. A kabarét Hajnal Jenő kupiéi zárták be, amelyek épp úgy, mint konferáiása nem tévesztették el hatásukat s a közönséget folytonos derültségben tartották. Az énekszámokat Pricker Ede tanító kisérte zongorán nagy hozzáértéssel. A nagy siker oroszlánrésze Fricker Edét illeti, aki az énekszámok betanításáért is külön dicséretet érdemel. Az ováción kívül a dalokkal szereplő hölgyek remek csokorral jutalmazták szives fáradozását. A kabarét táncmulatság követte, melynek rendezésén épp úgy, mint a kabaré előkészítésén is Pleischman József, a hőgyészi izr. nőegylet titkára fáradozott nagy buzgalommal. Az est közel 200 koronát bevételezett, amelynek tiszta jövedelme a hőgyészi nőegyletek pénztárát gya- rapiija. Táncmulatság. A dunaíüldvári athleticai klub augusztus hó 28 án, a dunaföldrári társas kör helyiségében, tombolával egybekötött táncmulatságot rendez. Figyelmeztetés a jövő tanévre, fölvétel. Az 1009—1910. tanévben a tanulók fölvétele a szekszárdi polgári iskolákba szept. eldő négy napján d. e. 9 —12-ig történik — Megugrott tolvajok. Két alak f. hó 12-én, éjjel 12 órakor Virág János városi tisztviselő udvarára lopódzott s baromfit akart lopni, de a figyelmes gazda revolverlövésére a jómadarak megugrottak.- Szenzáció a reklámban. Szenzációs és mégis nagyon egyszerű a Lukács Vilmos reklámirodája (Budapest, V., Fürdő-utca 10.) által meghonosított uj reklámraódszer. Lukács Magyar ország és Ausztria több, mint 700 elsőrangú szállójában, kávéházban és vendéglőjében kibérelte mintegy 5000 illemhely ajtóit és ezen ajtók belső oldalán egy nagy belga tükör fölött ós alatt művészi kivitelű elegáns reklám-üvegtáblákat helyez el fehér keretben, amely táblák már feltűnő elhelyezésüknél fogva se maradhatnak észrevétlenül. Ennek a szenzációs reklámnak he kell vésődnie a legjobb vásárló közönség leikébe és emlékezetébe és ez az, amit az igazi reklámnak credmé nyeznie kell. — Füszerüzlet berendezéséhez igen alkalmas állványok jutányos áron eladók. Bővebbet: Molnár-nyomda részvény társaságnál Szekszárdim. — Megtámadott rendőrök. Vida Adám, Link Mihály, Link Adám és Pirgi József tolnai legények az A der-féle korcsma előtt Orbán Lajos és Vass János tolnai rendőröket megtámadták, kövekkel dobálták. A dobálás következtében mind a két rendőr fején kisebb sérülést szenvedett. A rendőrök, hogy a támadókat visszariasszák, szolgálati revolverükkel többször a levegőbe lőttek, mire a snhancok megugrottak. — Szekszárdon a lovakra veszélyes takonykor megszűnt. — Menyasszonyi ruhákhoz való selymet 1 korona 35 fillértől kezdve, minden színben, bérmentve és elvámolva házhoz szállít és gazdag mintagyüjteményt postafordultával küld: Henneberg-selyenigyár, Ziiricli. A mosás akár á táncz, • Fáradságba nem kerül, 4 Schicht szappant ha használsz, Még szived is örül. V-V JSchicht szarvasszappana csodálatos, hathatós tisztítóerejét saját szerű előállításának és a legjobb nyersanyagok leggondosabb kiválasztásának köszöni. Schicht szarvasszappana kíméli a kezeket és a fehérneműt! Megtakarít fáradságot és veszödséget kíméli ennélfogva az egészséget! Megtakarít pénzt, időt és munkát! Tisztasága 30.000 koronával szavatoltatik. __________VIDÉK. Tolna község képviselőtestületének Tolnán 1909. évi augusztus hó 14-én tartott rendes évi közgyűléséből. Jelen voltak: Kaiser János 11. biró, mint elnök, Virányi Károly főjegyző mint előadó, Steinbach János, Sneringer Károly, Schlesinger Ármin, dr. Freund Ignác, Fischer János, Fekete Ágoston, Braun Sándor, Stern Árpád mint választott és mint meghatalmazott képviselő, Kvanduk Ferenc, Werling Mihály, Scheiner Simon, Tóth György, Potyondi József és Tőzsér Miklós községi elöljárók és képviselők, összesen 16-an tizenhét szavazattal. (>8!rkgg. Előadó bemutatja Kunty Károly tolnai nagybirtokos által Tolnán 19011. évi augusztus 5-iki kelettel kiállított, tolnai 12 éven aluli szegénysorait isleolásgyermekek téli rókázására tett 5000 K névértékű 4°/n al kamatozó koronajáradék-értékpapirokból álló, „Kunfy Károly és neje szül. Wolf Sárika szegényalap" cimet viselő alapítványra vonatkozó alapító levelet és előterjeszti a tárgyra vonatkozó javaslatát, melyet a képviselőtestület általános helyeslés és éljenzések között egyhangúlag elfogad. 3080/1909. Véghatározat: A képviselőtestület „Kunfy Károly és neje Wolf Sárika szegényalap“ címen 12 éven aluli szegénysorait iskolásgyermekek téli felruházására letett 5000 korona névértékű 4u/o os koronajáradéki értékpapírokat alapítványként megőrzés és az alapítólevélben megállapított módon való kezelés végett elfogadja, átveszi és ezzel a „Magyai- Telepitő- és Parcellázó Bank Részvény- társaság“ által egy 4500 koronás alapítványnak a község részére való ajándékozásával tett igére tét teljesitettnek tekinti. — Egyben a nemes gondolkodású adakozóknak ezen jótékony célú alapítványukért teljes elismerését és az alapítvány kamataiból felruházandó szegény sorsú iskolás gyermekek nevében is hálás köszönetót fejezi ki. Zászlószentelés. F. hó 15-én dólelótt 8 órakor szentelték fel az ozorai róni. kath. templomban az önsegélyző és fogyasztási szövetkezet gyönyörüszép zászlóját, a melynek igen sikerült festését Tövé- nyesi/ Pál rom. kath. segédlelkész és remek hímzését Soti Ilonka nrhülgy végezte. Már előző nap estélyén igen sokan érkeztek a vidékről, hogy az ünnepélyen részt vehessenek, a vidéki szövetkezetek közül küldöttségileg képviseltették magukat a Pári és Sáregres községek szövetségei. A zászlóanyai tisztet Chulnoky Lajosné úrnő töltötte be. Reggeli 5 órakor történt a gyülekezés a szövetkezet tágas udvarában, a honnan körülbelül 40 fehérrnhába öltözött s koszorúkkal feldíszített leánykák, élükön a szövetkezet igazgatóságával. a helybeli tűzoltó zenekar kíséretében vitték a felszentelendő zászlót a zászlóanya lakásához, ahol igen kedvesen köszöntötték fel elsősorban a zászlóanyát, azon nemes tettéért, hogy- ezt a szép tisztséget elválalni volt szives, utána pedig az ott levő fíátkay Lászlót, a kerületnek országgyűlési képviselőjét pedig azért, mert az ünnepélyen megjelenni s az ünnepi beszédet megtartani volt szives s miután utóbbi nejét nem hozhatta el magával, üdvözletük és szeretettik jeléül egy gyönyörű csokrot nyújtottak át, hogy azt a távol levőnek átadni szíveskedjék. Innét VíS órakor vonultak át a zenekar kangjai mellett. a helybeli rom. kath. templomba, a hol is a zászlószeutelési ünnepély egyházi része ment végbe. ! Az ünnepi szent misét és a zászlószentelést Streicher Péter hőgyészi prépost-plébános végezte fényes segédlet mellett, gyönyörű szép és magasztos; egyházi beszéd kíséretében. Ennek befejeztével. az összes ünneplő közönség kíséretében vonultak el a szövetkezet szépen feldíszített tágas udvarába, a hol elsősorban Rátkag László országgyűlési képviselő, költői hangulatú ünnepi beszédet tar tott, amelyben megemlékezett arról, hogy a szövetkezet már 12 év óta áll fenn és most van teljes virágzásban, különösen kiemelte azt, hogy ez az első szövetkezeti zászló szentelési ünnepély' hazánkban, beszédének legkimagaslóbb része az volt, amikor a szövetkezetre vonatkozólag elmondotta, hogy ez a sok-sok apró kövecsekből származott szilárd szikla, amelymek most már teljes az alapja és hogy egy bevehetetlen várt képviseljen, ellenségeinek ellenére mintegy harcj riadóul kellett e zászló. Az ünnepi beszéd befejeztével beverettek a zászlószegek, utána pedig a szövetkezet helyiségében diszgyülés volt, amikor is nagy örömmé! hallhatták számokban is kifejezve azt, hogy a szövetkezet mily nagy arányú forgalmat ért el. Ezután szépen feldíszített négylovas kocsin vitték el a zászlóanyát zászló ós diszruhás legények vezetése mellett, bosszú kocsisorok kíséretében a Fóti pusztához tartozó Pagonyba, ahol 110 teritékli társasebéd volt, az ebéd elvégezte előtt gyönyörű felköszüntőt mondott Streicher Péter prépost plébános zászlóanyára és a szövetkezet. igazgatóságára, utána pedig Cholnoky Lajos főjegyző a zászlóanya nevében mondott szép beszédet, önzetlen hazaszeretetük és vallásos érzelmük megtartására, buzdítva és nem mulasztva el, a gyönyörű hímzés készítőjét Soti Ilonka ur- hölgyet felköszönteni. Ezután a mintegy 1590 főre felszaporodott lelkes luingu társaság a helybeli tüzoltózenekar és cigányzene váltakozó hangjai mellett táncra perdült s vig hangulatban a hajnali órákig együtt maradt. Az esteli órákban szép tűzijáték is volt. A diszgyülés sürgönyileg üdvözölte gróf Appóngi Géza főispánt, Simontsits Elemér alispánt, gróf Zichy Gyula pécsi püspököt és a járás főszolga- biráját, kik közül gróf Zichy Gyula pécsi püspök és gróf Apponyi Géza főispán igen melegen kő szünte meg a megemlékezést és lelkes felhívásban buzdították a szövetkezetei kitartásra és hazaszeretetre. Különösen kiemelendőnek tartom, hogy ezen szép zászlószentelési ünnep megtartása Hamar Lajos üzletvezető eszméje volt, miért is az ünnep sikerében elsősorban neki és a vele fáradozott Horváth József elnök, Daráth Imre felügyelő és Vidíts András pénztárnoknak van legnagyobb érdemük. Ozorai. Szerkesztői üzenetek O. F. Hogy miért ment épen I.atimannhoz, igazáu mi te tudjuk megmondani, de azért csak tessék máskor is levelet irni. Kgyszer majd mi is válaszolunk. Ilona földvár. Csak most keríthettük sorát. Reméljük meg van vele elégedve. HA NINCS SZALMA, NINCS TRÁGYA. Ez a veszély fenyegeti a gazdaságot az idén, amely pedig nagyon megsínyli az állati trágya hiányát, mert annak különösen fizikai hatását a műtrágyán sohasem pótolják. A szárított Hizósertéstrágyával killin'» eredménynyel, jutányosán és biztosan pótolhatja mindenki BUDRPEST-KŐBRNYRI TRRQYRSZRRITÓGYRR a tiiámzn istállotrágyát, ha ismertetést és aján atot kér a Bosányl, Sckietrumpf és Társa cégiéi, Budapest, IX, Üllői dt ?! széni
