Tolnavármegye, 1909 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1909-07-25 / 30. szám

1909 Julius 25

TOLN1 VARMEGYE.

o

— Peronoszpora. A hűvös, esős időt a hónap közepétől egyszerre száraz, meleg, sőt kanikullai időjárás váltotta fel. Ezzel egy időben a peronoszpora rohamosan fellépett úgy Szek- szárdon, mint a megye egész területén és pedig számos helyen, mint Pakson, Bátaszéken és egyebütt, mint fürt peronoszpora, helyrehozhatatlan pusztítást téve a szépen mutatkozó termésben. A védekezés a rézkénporozás utján nyomban megindult, de a védekezést nagyon megnehezíti az a körülmény, hogy a szőlősgazdák nem látták el magukat előre rézkénporral és az üzletekben sem rendelkeztek elegendő készlettel. A fürt- peronoszpora Szekszárdon — szerencsére csak elvétve mutatkozott, annál erősebben lépett fel azonban a peronoszpora, leginkább a tőkék csúcshajtásain. E veszedelmes szőlőellenség érkeztére a védekezés az egész vonalon megindult városszerte, de mire ez megtörtént, a szőlő sok helyen lesült, a fürtök megfeketedtek, leginkább olyan szőlőtulajdonosoknál, akik érthetetlen zsugoriságból, vagy tudálékosságból egyszer sem permeteztek, nagy kárt okozva ezzel nemcsak önmaguknak hanem szomszédjaiknak és gazdatársaiknak is, mert a peronoszpora csiráit leginkább a szél viszi és terjeszti. Ez az egy körülmény is meggyőzően mutatja, hogy a szőlő- betegségek elleni védekezést kötelezővé- és egyöntetűen szabályozottá kell tenni. Most, hogy Szekszárdon a hegyközségek szervezve vannak, ennek a kérdésnek megoldását könnyen megvalósíthatónak, vagy legalább is megközelithető- nek tartjuk.

— A pócs—bátaszéki vasút építkezési munkálatainak megkezdése alkalmából említettük már, hogy a megszavazott segély (220,000 kor.) esedékes részletének (V3-nakt kiutalását Baranya- vármegye közönsége megtagadta. Ugyancsak a vasútépítő vállalkozó Pécs sz. kir. város közönségét is felszólította az esedékes segély ( 600,000 K I egyharmadának kiutalására. Pécs város közönsége a folyó hó 21-én tartott közgyűlésén elismerte ugyan a vállalkozó érdemeit a vasút gyors építése terén, mégis a város érdekeinek biztosítása szempontjából elhatározta, hogy az építkezés megszemlélésére bizottságot küld ki és ezek jelentése alapján fogja a már esedékes segélyt folyósítani.

— Mellbelőtte magát. A szekszárdi Ferenc- közkórház másodportása, Resell Dániel, 36 éves, egyik lábára sánta, szerelmi bánatában folyó hó 20-án szolgálati pisztolyával mellbelőtte magát. Szerelmes lett ugyanis egy úri leányba, akihez levelet is irt, de, mert a címet nem jól irta, mert imádottjának még a nevét sem tudta — és az a levelet meg sem kapta, természetesen választ, még ha akart volna, sem adhatott. E fölötti bánatában lőtte magát szivén. Az elkeseredett embert nem ölte meg a golyó azonnal, hanem súlyosan megsebezte. A kórházban ápolják.

— Ahol nem lesz cselédmizéria. Szatmár városa igen okosan segit a baján. Ott a napokban egy uj és üdvös intézmény, a városi cseléd- szerző intézet kezdi meg működését. Az uj intézménynek. melynek szabályrendeletet a belügy- ! miniszter is jóváhagyta, célja a fölösleges cselé- | deknek az ország más részén való elhelyezése és az esetleges cselédhiányoknak cseléd hozatásával való megszüntetése. Az intézetnek tiszta jövedelme fele -a városé lesz, mászik fele pedig —

a szabályrendelet szerint — alapítvány létesítésére fog szolgálni, melynek kamatait hosszabb időig ugyanazon munkaadónál szolgáló cselédek jutalmazására, azonkivül az önhibájukon kívül nyomorba jutott cselédek segítésére és férjhez- nieni. tisztességes cselédlányok kiházasitására fordítják. Ha pedig ez alap vagyona az üzleti tiszta nyereség telének hozzácsatolása után megtelelő összegre szaporodik, abból cselédmenedékhelyet létesítenek, melyben az ideiglenesen hely- nélkül maradt cselédleányok munkát és annak fejében szállást, ellátást kapnak. Jó volna ily intézményt Szekszárdon is létesíteni, mert nálunk is tűrhetetlen már a cselédmizéria.

— Szőlovétel. Dr. Abay János szekszárdi ügyvéd megvette Ocskay János polg. iskolai tanitó jobbremetei szőlőjét 5000 koronáért.

— A szóváltás vége. Zitier József sióagárdi lakos e hó 20-án szőlőszomszédjával, Bognár Istvánnal a mesgyén összeszólalkozott, miközben Bognár szekere lőcsével, majd mikor azt elég keménynek nem találta, járomvasával úgy eldöngette Zittert, hogy a kórházba kellett szállítani.

— Baleset az aratásnál. Szabó Julia 16 éves hidjapusztai marokszedő leány jobb lábába az utána arató Révai Mihály kaszájával belevágott. A kórházba szállították.

— Cséplőgép áldozata. Gárdonyi István 9 éves kajdacsi tiu nagybátyja Gárdonyi János zakatoló cséplőgépjénél nézelődött, miközben az egyik gépszij elkapta s jobb karját törte. A vigyázatlan gyermeket behozták a korházba.

— Eltűnt gyermekek. A pécsi gyermek- menhely paksi telepéről két gondozásra kiadott tíucska, a 7 éves Goldstein József és a 9 éves Goldstein Kálmán gondozóiktól még június hó 29-ikén eltávozott és azóta nem kerültek elő. Mind a két gyermek szőke és lelencházi ruha volt rajtuk, liassowszky Julián főszolgabíró körözteti őket.

— A Duna halottja- A múlt szombaton Paks alatt egy ismeretlen férti bulláját fogták ki.

Megölte a pálinka. Szekszárdon f. hó

21-én egy fiatal legényt holtan találtak a vásártéren. A nyomozás megindult és arra a megdöbbentő eredményre vezetett, hogy a 16 éves Abraháni Ferenc bogyiszlói szolga legényt a pálinka ölte meg, melyből nagyon sokat ivott.

— írásbeli munkát keres egy fiatal hivatalnok, amelyet otthon, saját lakásán elvégezni szándékozik. Gyakorlottságánál fogva elvállal bármily természetű és bármily terjedelmes munkát. Óim a kiadóhivatalban.

— Eladó szobabútor. Keszthelyi Károly

állami tisztviselő (lakik : Újvárosban, Sági nővérek házában) Szekszárdiból való elköltözése miatt bútorát eladja. 1—3.

— A „Bauernbund“ rövid fennállása óta már 17 vármegyében elterjedt egyetlen magyarországi német kisgazdalap, 140—150 oldalas naptári ad ki 1910-re, 3000 példányban. Hirdető cégeknek eléggé nem ajánlható, különösen megyénkben, hogy a naptárban hirdetéseket tegyenek közzé, s mivel a hirdetési rész folyó év augusztus hó 15-én lezáratik, esetleges hirdetések feladását ezen időpontig kéri a Haiiernblind kiadóhivatala Bonyhád, Tolnamegye. Egész oldal 30 korona.

— Menyasszonyi ruhákhoz való selymet 1 korona 35 fillértől kezdve, minden színben, bérmentve és elvámolva házhoz szállít és gazdag mintagyüjteményt postafordultával küld: Henneberg-selyemgyár, Zürich.

Kovács J.

vásártér-utcai műtermében hiányzó fogak pótlása. csaposfogak, arany koronák és szájpadlás nélküli fogak (hídmunka) készíttetnék. Fogtömés, foghúzás és fogtisztitás a legjobb módszer szerint eszközöltetik. — Szegényeknek rendel d. e.

8—9 ig és d. u. 1—2-ig.

Egyletek. Intézetek.

— A Molnár-féle nyomdai müintézet és szab. iróalzatgyár részvénytársaság folyó hó 20-án tartotta első évi rendes közgyűlését. A közgyűlést dr. Leopold Kornél, a részvénytársaság elnöke vezette. A jegyzőkönyv vezetésére dr. Pártos Gynla ügyvédjelölt, annak hitelesítésére pedig Fránek János és Rácz Pál részvényesek kérettek fel. Elnök konstatálván a határozatképességet, a közgyűlést megnyitotta. Az igazgatósági jelentést Schneider János igazgató olvasta fel. A jelentés szerint a vállalat első évi eredménye úgy erkölcsi, mint anyagi tekintetben teljesen kielégítő és mindenben megfelel a hozzáfűzött várakozásoknak,

különösen, ha a kezdettel járó, elmaradhatatlan nehézségek is figyelembe vétetnek. Az intézet nyomdai termékei a szigorúbb igényeket is kielégítő, magasabb színvonalon álló, ízléses, modern és szolid kivitelükkel széles körökben elismerés- és tetszéssel találkoznak, a naptárgyártniányok és iróalzatok pedig nemcsak az ország minden részében, hanem Ausztriában és a külföldön is piacot hódítottak maguknak, a bel- és külföld legelőkelőbb gyári cégeit és intézeteit látjuk a megrendelők sorában. A gyári telepet a tavasszal egy hatalmas szárnyépülettel kellett kibővíteni, az összes gépek külön elektromotorikus berendezéssel, villanyerőre járnak, a belső áruforgalmat lift bonyolítja le, csaknem száz a munkások és alkalmazottak száma. A zárószámadások szerint az elért tiszta jövedelem — dacára, hogy a gépek, hetük és berendezések számlájára 5707 korona leiratott — 15,160 kor. 33 fillért tesz ki. Ebből úgy az elsőbbségi, mint a törzsrészvényekre (400 kor. teljesen befizetve) osztalékul jut 32 korona, tehát 300 részvény után 9600 korona, tartalékalapnak 2500 korona (az értékcsökkenési alap ezenfelül 4000 kor.), ügyvivő igazgató, igazgatóság és felügyelő-bizottság jutalékára 2728 kor. 89 fill, és a maradvány a jövő évi számlára vitetik át. A felügyelő-bizottság jelentését Bajó Pál, a felügyelő-bizottság elnöke terjesztette elő. A közgyűlés a jelentéseket és tiszta nyereség felosztási javaslatot helyeslőleg vette tudomásul és a fölmentvényt úgy az igazgatóságnak, mint a felügyelő bizottságnak megadta, — a szelvényeknek 32 koronával való beváltását pedig elrendelte. A felügyelő-bizottság tagjaiul a legközelebbi 3 évre újból: Bajó Pál, Bodnár István és dr. Krumoliil Gyula választattak meg.

Mulatságok

— A tolnai fiatalság múlt szombaton igeu kedélyes, tánccal egybekötött hangversenyt rendezett, jótékony célra a következő műsorral: I. Ilész. 1. Indiai posta négykézre előadták: Lengyel Róza és Varga Jolán. 2. A nyoszolyó lány monológ, előadta: Kiss Olga. 3. Elsején dialog, elmondták: Scheiner Ilonka és Sebőn Andor. 4. A vén cigány melodráma, szavalta: Haver Simon, zongorán kisélte Farkas Erna. 5. A nővér, szavalta Wirt Böske. Utána következett: II. rész. 1. Megjött a papa, vígjáték egy fel vonásban. Személyek: A papa: Bruckner Nándor. Pali, huszárhadnagy: Stein József. Rózsika: Farkas Irén. Böske: Stein Paula. 2. A lengyelek fehér asszonya, szavalta: Meixner Antal. 3. Egyveleg fovolán játszották: Meklea Iván és Bruckner Nándor. 4. A nátha, dialog, elmondták: Steiner Paula és Virányi Margit. 5. A kakasülőn monológ előadta: Schön Elemér. Előadás után tánc következet, mely reggelig tartott.

KÖZGAZDASÁG.

— A Sió csatorna hajózhatóvá tétele ügyé ben megbízható helyről vett értesülés szerint a földmivelésügyi minisztérium vízrendészeti osztályában nagyobb szabású munkálatok vannak folyamatban. A cél az, hogy a Sió, mely eredetileg a Balaton lecsapolására volt szánva, a Dunántúl leggazdagabb vidékével, a Balaton környékével, melyhez a Mezöföldet is számíthatjuk, a dunai hajók részére hozzáférhetővé tétessék. E nagyszabású terv, melyre a kormány 5—6 milliót irányzott elő, az egész Dunántúl gazdasági életére igen nagy kihatással lesz s a munkálatokat már jórészt meg is inditották két hatalmas kotrógéppel, melyek ez idö- szerint a Siónak dunai torkolatánál vannak működésben. A minisztérium tervező mérnökeinek sikerült oly megoldást találni s ez nem csekély fontosságú, hogy a mélyitési műveletek nem fogják a Balaton vizének színvonalát az 1906-ban az érdekelt közbiztosság hozzájárulásával megállapított nivön alul leszállítani.