Tolnavármegye, 1909 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1909-07-25 / 30. szám

2 1909 Julius 25 Hát Magyarország melyik gyarmatból fogja előteremteni az önálló magyar had­sereg újoncait? Franciaországban azonban a vesze­delem távolról sem olyan nagy, mint mi- nálunk, mert ha csökkenik is a születések száma, ha a 40 millió francia száma nem is akar emelkedni, azért Franciaország minden egyes fia mégis csak francia. Egy egységes nemzet, mely dacára testén rágódó nyavalyájának, mégis hatalmas! De mit szóljunk mi, midőn azt látjuk, hogy a mi tóijaink. rnthénjeink és oláhjaink vigan szaporodnak? Nyitra, Trencsén, Zólyomvármegyék tót járásaiban 1000 lélekre 42'8—47'7 élveszületés esik és Bihar, Arad, Alsó-Fehér és Torda-Aranyos vármegyék oláh járásaiban 1000 lélekre 42'2—53'3 élveszületés esik. Bihar vár­megye vaskohi járásában pláne 6D7 szü­letés esik 1000 lélekre. Hol maradunk mi szinmagyar Dunántúliak a mi 25—35 átlagos élveszületésünkkel ? Ebben rejlik a nagy veszedelem! = Nagy-politika. Az uborkaidény elérkezett, de azért éppenséggel nem lehet azt mondani, bőgj’ a nagypolitika téréin szünet állt be. Ellenkezőleg, nagyszabású események és fordulatok álltak be csaknem az egész vonalon. Hogy a legfőbbel kezdjük: Biilow német -kancellár lemondott. Le­mondott pedig azért, mert az adóügyi javaslato­kat, köztük a hagyatéki adó emelését, a konser­vativ agrárius parlamenti többség leszavazta. Á kancellár bukását tehát egy szorosan vett bel­ügyi kérdés idézte elő. Utódja Bethmann-Holl- weg eddigi porosz belügyminiszter lett. — Per­zsiában a sah: Ali Mirza, akitől alkotmányelle­nes magatartása miatt népe elfordult és ellene fegyvert is ragadott, a tróntól megfosztatott. Utód­jává a nemzetgyűlés 14 éves fiát: Achmed Mir- Ziit kiáltotta ki, aki a trónt el is foglalta. — A francia kormány, melynek Cleinence.au volt a feje, bizalmatlansági szavazrtot kapott és le­mondott. A kormánynak jelentős többsége volt, de 175 képviselő „szabadságon“ volt, 2G pedig nem szavazott és az ellenzék a szavazáson 31) főnyi többséget kapott. Ily módon a kisebbség kapott többséget és a többségi kormány „elment.“ Ilyen a parlamenti hatalom. Csak az a többség ér valamit, amely, mikor szavazni kell, a helyén van. TOLNA VARMEGYE. VÁRMEGYE — A jegyzői nyugdijválasztmány ülése. Tolna­vármegye jegyzői nyugdíjválasztmánya folyó hó 23-ikán délelőtt 9 órakor tartotta ülését Simon- tsits Elemér alispán elnöklete alatt. Jelen voltak: Kurcz Vilmos, Forster Zoltán, Örffy Lajos, Kli- mes Antal, Lovászi] Gábor, Illés Gyula, Chol- noky Lajos, Part Adolf, Xiefergall Nándor és Eri Márton dr. előadó. A 83 pontra terjedő tárgy- sorozat legfőbb pontja a nyugdíj szabályren­delet módosítása volt, melyet az tett szükségessé, hogy a vármegye közönsége Szabó Károly indít­ványára a nyugdijjárulékok 2°/o-ának viselését magára vállalta és amely módosítás beható hosszú vita után el is fogadtatott. — Taffner Zuárd bátaszéki jegyző nyugdijkérelmének hely adatott és nyugdija 12 szolgálati év után megállapittatott. — A vármegyei tisztviselői nyugdijválaszt­mány szombaton, folyó hó 24 ikén délelőtt fél 10 órakor illést tartott Simontsits Elemér alispán elnöklete alatt, melyen Mihályffy Lajos árva­széki iktató 31 évi szolgálat után nyugdijáztatott és Módly Lászlóné, úgy Piringer Józsefné nyug­díjügye elintéztetett. — Tolnavármegye közigazgatási szakosztálya folyó hó 26-ikán délelőtt 10 órakor Ör/J'y Lajos elnöklete alatt ülést tart, melyen a f. hó 29-iki közgyűlés elé terjesztendő szabályrendeletek fog­nak tárgyaltatni, minők: a tisztviselői nyugdíj­alapról, az elsőfokú hatóságokat megillető hatás­körnek Dunaföldvár elöljáróságára való átruhá­zásáról, a körorvosok rendelési és látogatási dijai­ról, az állatorvosi körök és körállatorvosok illet­ményeiről és a gazdasági munkásházak építéséről szóló szabályrendeletek. — Nyári rendes közgyűlés Tolnavármegye f. hó 29-én tartandó nyári rendes közgyűlésének gazdag tárgysorozatából társadalompolitikai szem­pontból a legjelentékenyebbek egyike az alispán előterjesztése a gazdasági munkásházak léte­sítése ügyében. — A közgyűlés tárgysoroza­tának pontjai közül eddig tett közléseink kiegé­szítéséül megemlítjük a következőket: Az állandó választmány pénzügyi szakosztályának javaslata, a tisztviselői nyugdij-alap javára igénybe veendő Va0/0-os vármegyei pótadónak 1909. évre kivetése iránt. Az alispán időszaki jelentése. A számon- kérő székről felvett jegyzőkönyv. Belügyminisz­teri rendelet a vármegye 1909. évi költségvetése tárgyában. Belügyminiszteri rendelet a község­jegyzői nyugdijszabályrendelet módositása tárgyá­ban. Belügyminiszteri rendelet Szakály község 1905. évi számadása tárgyában. Belügyminiszteri rendelet a hordójelző hivatalok felállítása, illetve TÁRCA. A tisztelendő úr fürdője. Irta: Georges Maurevert. A tisztelendő ur nyugtalanul körülnéz . . . A hely kedvező, elhagyatott és barátságos. A kis öblöt megvédik az északi szelek ellen a festői és beárnyékolt sziklák. Az öblön túl nem messze látszanak Lan- venzel kék hegyei. A habokon meg — nagy pil­langókhoz hasonlóan — ringattak a douarnezei bárkák, lassan hajtja őket a szél. Kék vitorla! . . . Ez az ügyvéd ur bárkája, aki halászik . . . A tisztelendő ur egészen egyedül van . . . A tenger kék, mint az ég; az ég csöndes, mint a tenger . . Semmi zaj, csak a sirályok éles hivószava hallatszik és a tenger csöndes mór- mogása, amint a kőszirteken egy-egy hab meg­törik. Nini! A tisztelendő ur leveti reverendá­ját ; gondosan összehajtogatja és a sziklára teszi, ahova csak három óra múlva ér el a ten­ger. Leveti ezüstcsattos cipőit, nadrágját és ha­risnyáit ............Senki! Kékcsikos úszónadrágot ve sz föl szégyenlősen . . . Leteszi kalapját, le­veti ingét és a reverenda mellé helyezi, de a szent medaillont fönthagyja. A kövér és rózsásképii tisztelendő — olyan, mint egy atléta — belép a tengerbe. A habok meztelen lábát csókolgatják. He, he, hideg biz egy egy kicsit . . . Libabőrös lesz a gömbölyű karja a tisztelendőnek . . . Csak bátran ! . . . Lassan előre megy, kezét meilén keresztbefonja, a válla reng a hidegtől . . . Ajka I akaratlanul is elárulja szóban is a borzongá­sát .. . Csodálatos! A tisztelendő ur már a melléig a vízben van, a kellemes jó vizben . . . Tisztán lehet benne látni a halakat s a rova­rokat, amint el-elsiklanak a vizi növények mel­lett. Egy, kettő, három ... És a tisztelendő ur már úszik. A tisztelendő bizony jól úszik. A kövér­sége fenntartja öt a vizben mint a dugót és csak a karját meg a lábaszárát kell mozgatnia, hogy előre haladjon . . . Már ötven méternyire van a parttól . . . Elfáradt a tisztelendő ur . . . Egy percnyi pihenés . . . Karját kiterjeszti, teste mozdulatlan, fülig vizben nézi a tisztelendő ur a tiszta eget és hálát ad az Istennek ezért az egyszerű boldog­ságért . . . Istenem! Mily jó is itt! . . . Mi­lyen édes hidegség ! . . . Tökéletes pihenés! . . . Mily boldogság! . . . Itt maradna egész életé ben, örökké . . . Úszni az éterben! . . . Most a tisztelendő ur a boldogok és kiválasztottak jutalmazását gondolja ilyennek. De sok a jóból is megárt. Egy tízperces fürdő teljesen elegendő egy ötven éves embernek. A tisztelendő ur vissza úszik a parthoz, egészen, mig a lábai érintik a fenék homokját. Sajnálkozva megy ki a vízből és arra felé lép­del, ahová ruháit tette. Ördögbe! Hol vannak a ruhái!... Világo­san emlékszik, hogy erre a sziklára tette őket! Bizonyos benne! Megesküdnék az örök üdvös­ségre, hogy ide tette! Jobbra néz, balra néz . . . Nincs. Eltűntek. Elszálltak ! . . . A tisztelendő ur holtra sápad ! . . . Nem a hideg az oka, hogy remeg, hanem a félelem! . . . Kétségtelen, hogy ellopták a ru­háit ! . . . — Kukk : Jónapot tisztelendő ur ! beszüntetése tárgyában. A pénzügyi szakosztály előterjesztése a vármegye háztartási alapjának 1908. évi számadására vonatkozólag. Árvavárme- gye körlevele, az osztrák-magyar jegybanknál a készpénzfizetések törvényszerű megkezdése tárgyában, a magyar királyi Pénzügyminiszter úrhoz intézett feliratának támogatása iránt. Barsvármegye u. e. tárgyú körlevele. Abauj-Torna vármegye körlevele, a kormányzó pártoknak egy­séges nemzeti programúi alapján leendő egyesí­tése érdekében, a m. kir. miniszterelnökhöz inté­zett feliratának támogatása iránt. Maros-Torda vármegye körlevele, a községi és körjegyzők, segédjegyzők fizetésének rendezése tárgyában. A magyarországi munkások rokkant- és nyugdíj- egyletének megkeresése, anyagi támogatás iránt. Zemplénvármegye körlevele, a bornyilvántartás vezetésének kötelezettsége alól való felmentés meg­tagadása tárgyában. Arad sz. kir város körlevele, a közmunka kötelezettsége tekintetében rendel­kező 1890. I. t.-c. 25. §-ában a törvényhatósági joggal felruházott városokra nézve leendő hatályon kívül helyezése iránt. Arad sz. kir. város kör­levele, az aradi 13 vértanú kivégzése helyének megvásárolhatása céljából anyagi támogatás iránt. A Julián Egyesület köszönő irata, melynek kap­csán a vármegye közönségének és tisztikarának alapitó tagsági leveleit megküldi. Az 1848/49-iki ereklyegyüjtemény és Kossuth-muzeum megkere­sése anyagi támogatás iránt. Az országos magyar kertészeti egyesület megkeresése a Budapesten 1910. évben rendezendő nemzetközi kertészeti ki­állításra tiszteletdij adományozása iránt. Nógrád- vármegye körlevele, „Madách“-siremlékre adomány gyűjtés iránt. Fejér vármegye körlevele, a takar­mány kiviteli tilalom szigorítása ügyében a m. kir. kormányhoz intézett feliratának támogatása iránt. Szepes vármegye körlevele, az árvapénzek kezeléséről szóló 1877. XX. t.-c. I. §-ának mó­dositása tárgyában, a m. kir. miniszterelnökhöz és az országgyűlés képviselőházához intézett fel­iratának támogatása iránt. Győr vármegye kör­levele, az utolsó nemesi felkelés történetének meg- iratása és a kismegyeri (győri) csata 100 ik év­fordulójának megünneplése tárgyában. Szolnok- Doboka vármegye körlevele, a törvényhatósági kórházi tisztviselőknek a vármegyei alkalmazot­takkal egyenlő javadalmazásban részesítése tár­gyában. Árva vármegye körlevele az osztrák­magyar jegybanknál a készpénzfizetések törvény- szerű megkezdése tárgyában, a m. kir. pénzügy- miniszterhez intézett feliratának támogatása iránt. Trencsén vármegye körlevele, a törvényhatósági tisztviselők fizetésének, a m. kir. bírák fizetés­rendezésének módozatai szerint leendő rendezése tárgyában, az országgyűlés képviselőházához és a m. kir. miniszterelnökhöz intézett feliratának támogatása iránt. Hajduvármegye körlevele a sze­kularizáció keresztülvitele tárgyában, az országos képviselőházhoz intézett feliratának támogatása iránt. Alispáni előterjesztések : A gazdasági mun­kásházak ügyében. Á cs- és kir. hadapród isko­láknál létesített alapitványos hely betöltése iránt. A központi sorozó járásban a sorozó-bizottsági Le Clech tisztelendő megremeg s arra felé néz, ahonnan a tréfás megszólítás jön . . . Es kit lát ott maga fölött öt vagy hat méternyire a sziklán nevetni . . . Hát Le Cermeur Yvonne, fiatal leány a parókiájából, barna szépség, élénk mókus szemekkel, félénk, mint a madár, ravasz mint a róka. Karján tartja a tisztelendő ur ruháját és nevet! A tisztelendő ur őrjöng! . . . — Nem szégyenled magad, te csintalan! Hozd ide rögtön a ruhámat! . . . Megmondom az apádnak ; borzasztóan kikapsz ! Yvonne még jobban nevet. — Gyere hát, te haszontalan, siess vagy én megyek hozzád, én ! . . . — Hát jöjjön ide, tisztelendő ur! . . . Elhatározott arccal megy egy darabkát előre a tisztelendő ur! . . . Hopp ! . . . Mezítláb van. Ez a naplopó ellopta a cipőit is! És a kavicsok nagyon szurdalják a lábát . . . Hogyan menjen föl hozzá? ... És a leány mulat az ő szomorú ábrázatán. — Hallgasson meg, tisztelendő ur! Én visszaadom a cipőit, de egy föltétel alatt! — Nekem, föltételt, te kigyó? A tisztelendő ur dühöng és öklét fenye­getve mutogatja a gyalázatosnak, aki mulat rajta. — Igen, uram Miért mondta az anyám­nak, hogy fiatal vagyok még arra, hogy férj­hez menjek az Yvonhoz ? Én már tizennyolc éves vagyok tisztelendő ur, éppen elég idős arra, hogy férjhez menjek. A tisztelendő ur fulladozik és reszket a válla meg a karja hidegtől ! . . . — Még te merészkedsz ! Add ide a ruhái­mat rögtön, a ruháimat akarom ! —.. Hallgasson meg, tisztelendő ur ! vissza­adom Önnek, ha megígéri, ha meg mondja az —------------— iáfc -'Mim -|| .

Next

/
Oldalképek
Tartalom