Tolnavármegye, 1909 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1909-07-04 / 27. szám

4

TUL&AVAiUMJseX'K

i:/u9 julius 4

— utak javítást. Az utóbbi hetek egymást követő zivatarai és felhőszakadásai az utakat — lehet mondani a megye egész területén — megrongálták és eliszapolták. Ennek következtében az uttatarozási és- tisztogatási munkálatok minden vonalon folyamatban vannak. Ezek a munkálatok nemcsak temérdek pénzbe kerülnek, de sok időt és utánjárást is igényelnek. Alacs Zoltán műszaki tanácsos a legnagyobb erélylyel gondoskodik az utak jókarba helyezéséről, aminek sikerét nagyban befolyásolja az a körülmény, hogy az esőzések lehet mondani napról-napra megújulnak és újabb beiszapolá- sok megsemmisítik a nagy költséggel végzett tisztogatási munkálatokat, nem a legnagyobb örömére az utkaparóknak és utmestereknek, akik felelőségük és a kapott rendeletek tudatában alig győzik a sok muunkát. Itt azonban kibúvó nincs, a szigorú rendeleteknek — törik- szakad — eleget kell tenni. Megkívánja ezt nemcsak a rend, hanem a forgalom legfőbb érdeke is. Később majd ki lehet pihenni a fáradalmakat.

— Mohács város megkeresése. Említettük

már, hogy a belügyminiszter Mohács város határozatát, melylyel a hátaszék—mohácsi vasútra 100000 koronát szavazott meg, feloldotta, mert a miniszter a hátaszék—mohács—haranyavár—pél- monostori összeköttetésre az előmunkálati engedélyt egyelőre kiadni nem szándékozik, mert ezen összeköttetésnek államvasuti vagy helyi érdekű vasúti alapon való megépítése kérdésében az elhatározást magának a jövőre tartotta fenn. Mohács város a miniszter e rendelkezését annak jeléü veszi, hogy a hátaszék—mohács—pélmo- nostori vasutat mégis az állam jogja létesíteni és megkereste a vármegye közönségét, melyben nagy elismeréssel szól a vármegye közönségének ez irányban kifejtett akciójáról, bejelentve ahhoz való csatlakozását a jövőre is, különösen ha e tárgyban küldöttséget menesztene a kereskedelmi miniszterhez. A magunk részéről is a legmelegebben üdvözöljük a mohácsiakat.

— Megyei telefonhálózat. A pécsi posta- és távirdaigazgatóság a tolnamegyei telefon- hálózat létesítése ügyében többféle számításokat csinált Simontsits Elemér alispán kezdeményezésére. Ezek szerint a hálózat megépítése — állami hozzájárulás nélkül — mintegy 380000 koronába kerülne, a szekszárd—gyönk.—tamásii összeköttetés pedig 30000 koronába, azzal a feltétellel, hogy az állami távbeszélő oszlopok, ahol csak lehet, mindenütt igénybe vétetnek; (távirdaoszlopok igénybe nem vehetők) amiért a vármegye évi 3360 koronát, a szekszárd— gyönk—tamásii vonalon évi 108 koronát fizetne. Első felállítás címén az államnak külön megtérítendő összeg nincs, csak a felhasznált anyagok tényleges értéke és a felmerült munkabérek, szállítási dijak, felügyeleti költségek fizetendők meg, ami a tervezett költségben már bentfoglaltatik. A postaigazgatóság szerint a külön megyei telefonhálózat létesítése a vármegyére nézve nem előnyös, mert az igen tetemes személyzeti és üzleti természetű nehézségeket okozna és a hálózat célját még sem érné el, mert ez az állami hálózattal összeköttetésbe egyáltalában nem hozható. Óhajtandó, hogy a vármegyei telefonhálózat — az államival kapcsolatban — lehetőleg mentői előbb létesüljön. így van ez már életbeléptetve 37 törvényhatóság területén, tehát az ország nagyobb felében, és pedig a Dunántúl Győr, Komárom, Sopron és Vasmegyékben. Egy okkal több arra, hogy nálunk is meglegyen, hogy e valóban modern intézmény segélyével kétségbeejtő forgalmi viszonyaink hátrányain lehetőleg segíthessünk.

— Fiatalkorú bűnösök kerületi fogháza. Január 1-én lépnek életbe a büntető novellának a fiatalkorú bűnösökre vonatkozó intézkedései, a melyek között van az is, hogy a fiatalkorú elitéltek külön fogházakban helyezendők el. Az életbeléptetésnek előkészületei közé tartozik, hogy ezen kerületi fogházak elhelyezéséről jó előre gondoskodás történjék. Sárospalaky József a pécsi kir. ügyészség vezetője, Felber Arthur kir. főügyész és Angyal Pál dr. patronage-elnük hathatós támogatásával el is érte, hogy az igazság- ügyminiszterium hajlandóságot árult el a fiatal korúak kerületi fogházának Pécsett leendő létesítésére. A minisztérium kiküldötte Rottenbiller Fülöp pécsi kir. Ítélőtáblái birót, aki a minisztériumban a pationage ügyek előadója és Zá borszky Istvánt, a minisztérium építési osztályának főnökét, akik a napokban megtekintették a pécsi kir. ügyészség fogházának épületét, hogy megállapítsák azon módozatokat, amelyek mellettjaz a fiatalkorúak kerületi fogházává átalakith tó lenne. Az átalakítások után az épület kizárólag a mondott célt szolgálná és abban a pécsi kir. tábla területének fiatalkorú bűnösein kívül csak a vizsgálati fogságban, előzetes letartóztatásban levő és a házi munkák körül szükséges felnőtt foglyokat tartanák, legfeljebb ötvenet, mig a jogerősen elitélteket azonnal elszállítanák a kaposvári, szekszárdi stb. fogházakba. A miniszteri kiküldötteü a döntés előtt még Szekszárdra is kiszállnak, hogy megtekintsék, nem lenne-e a szekszárdi fogházépület a fiatalkorúak kerületi fogházává átalakítható. Városunk fejlődésére nézve nagy nyereségnek tartanók, ha ez uj állami intézmény itt helyeztetnék el.

— A gyönki főszolgabírói hivatal építése.

Szőke és Nagy budapesti építészek tervei szerint Gyönkön a főszolgabírói hivatal és magánlakás elhelyezésére uj épületet emelnek. Ennek 66.495 kor. 68 fillérrel engedélyezett munkáira e hó 12-én tartottak Gyönkön a községházánál árlejtést. Ajánlatot adtak be: Reiszer Ádám (Siófok) 5°/0, Lámping Ádám és fia (Gödre) 7o°/0, Baumgart és Liebermann (Dombóvár) 7°/0, Ausch Mór és Éppel József (Gyönk) 15o/0, Kriszt Mihály (Mezőberény) 6o/0, Asztalos és Baksay (Paks) 6’/o, Engel Frigyes (Kölesd) 7*/o engedménynyel, Weisz Ödön (Eszék) 3 5°/o felül- fizetéssel. Az építést 56.518 kor. 78 fillérért Ausch és Éppel kapták meg.

— Községház építése Györkönyben. Györ- köny község az uj községházának összesen 20,517 korona 54 fillérrel engedélyezett munkáit vállalkozónak akarja átadni. A munkáknak Herényi Győző szekszárdi mérnök tervei szerinti kivitelére Baksay György (Paks) 4'5°/o, Asztalos Ferenc (Paks) 6o/o, Engel Frigyes (Kölesd) 3>, Budai József (Tolna) 5*/o, Grünwald Salamon (Paks) 9’5%, Reich Ármin (Szekszárdi 7'35'/o, Pándl és Goldgruber (Nagydorog) 6% engedménynyel pályáztak s igy a munkákat 18568 K 38 fillérért Griinwald Salamon kapta meg.

— Vásár. A kereskedelemügyi miniszter megengedte, hogy Tamási községben a minden csütörtökön sertésfelhajtással egybekötve tartatni- szokott hetivásárokon kívül, még minden hétfőn is, de állatfelhajtás nélkül, hetivásár tartassák.

— Bolgár kertészet. Flasits József mágocsi bérlő az Ujdombóvárboz tartozó Csurgó-pusztán nagyobb szabású bolgárkertészet létesítéséhez a Kapos vizén vízmű létesítésére kért és kapott engedélyt.

— Házvétel. Rosmayer Ferenc megvette a Paulbeim István és dr. Csányi Aladár budapesti Hernád-utcai 4 emeletes bérházát 600.000 korona vételárban.

— A szekszárdi általános ipartestület és a

magyarországi munkások rokkant- és nyugdij- egylete szekszárdi 202-ik fiókja saját alapjuk javára a polgári olvasókör összes helyiségeiben 1909. julius hó 4-én jótékouycélu juniálist rendez.

— Elgázolta a vonat. Kedden délben, amint a bonyhádi pályaudvart elhagyta a személyvonat, nagy riadalmat okozott az utasok között, hogy egy férfi elgázolása miatt a vonat megállt. A szerencsétlenül járt férfi Németh István szekszárdi fazekas mester volt, ki már a vonat elindulása után akart arra felugrani s oly szerencsétlenül bukott le, hogy jobb lábát a vonat kerekei boka fölött elmetszették. Németh Istvánt a vasút emberei részesítették az első segélyben, majd pedig vonatra tették s Szászváron a sür- gönyileg odahívott pályaorvos vette ápolás alá. Á súlyosan sérült embert még aznap beszállították a kaposvári közkórházba.

— Életunt urileány. Tamásiból Írják, hogy múlt szombaton ott agyonlőtte magát Dragics Mária 20 éves gyógyszerészgyakornoknő. A szép szőke leányt, bár csak hivatásának és erdei sétáinak élt, mindenki ismerte és szerette, mert a patikában mindenkihez volt egy jó szava. Utolsó napján kimenőt kért László Géza gyógyszerésztől és elment sétálni. Észrevétlenül forgópisztolyt és mérget vitt magával. Mivel vacsorára nem jött haza, Lászlóék kerestették, de hiába. Reggel találta meg Nyirő Ferenc kutásó, még akkor élt, de már agóniában volt. Levelet találtak nála, melyben bejelenti öngyilkosságát, de okát nem adja. Mivel az öngyilkosság kétségtelen, nem boncolták fel. A hivatalos nyomozás szerint tettét este 6 óra tájban követte el. Ezzel szemben a kulcsárpusztai gazda, aki éjjel a szénát őrizte, azt állítja, hogy éjfélkor egy fehérruhás hölgyet látott az utszéli kereszt előtt imádkozni, aki valószínűleg azonos volt az öngyilkos leánnyal.

— Temetési járulék. Monos István nyugdíjas 48/49-es közvitéz eltemetéseért a miniszter- elnök Monos József nagydorogi lakosnak 30 K temetési járulékot utalványozott.

— Fizetésképtelenség. Stern Miksa utóda paksi bejegyzett kereskedő bejelentette fizetés- képtelenségét.

— A jó szappant arról lehet felismerni, hogy vizben könnyen oldódik és igy a ruha szeny- nyjét is könnyen oldja. Éppen azért a könnyen oldódó „Szarvas“-jegyü „Schicht“-szappanért szívesebben fizetünk egy fillérrel többet, mivel sokkal kiadósabb, minf az olcsóbb szappan. Kérjünk mindig „Schicht“-szappant a „Szarvas“ jegygyei, melynek tisztaságáért 25.000 koronával szavatolunk.

— A selyemgubók beváltása. A szekszárdi selyemtenyésztési felügyelőségnél már nagyban folyik a kész selyemgubók beváltása, mert a legkorábban kikelt hernyók már mindenütt begu- bództak. A későbben kikeltett generáció azonban még fejlődésben van és sokat kíván enni, pedig az eperfákról már javarészt le van pusztítva a levél, A tolnamegyei lakosság ugyanis mind nagyobb előszeretettel foglalkozik a selyemhernyótenyésztéssel, de a tenyésztői kedv növekedésével nincsen arányban az uj eperfákról vagy sövényekről való gondoskodás. Az emberek csak nagy fáradsággal és nagy messzeségről képesek megfelelő mennyiségű levelet szerezni. Az utszéli fákat úgyszólván utolsó levélig megkoppasztják, úgy, hogy olyanok lesznek ezek, mintha kihaltak volna. Ilyen körülmények között csak természetes, hogy a fák idő előtt tönkre jutnak. A községi elöljáróságokat minden vonalon arra kellene szorítani, hogy fokozottabb mértékben gondoskodjanak állandóan uj eperfák ültetéséről, mert igy lehetővé teszik, hogy a szegényebb néposztály még nagyobb kedvet kapjon ehez a jövedelmező kereseti ághoz és jobban kihasználhassa azt. Ebből csak előny származhatik úgy egyesek, mint a községek, végül az ország javára is.

— A záróra-meghosszabbítási engedélyek

dija. A Szekszárd város áltál a korcsmái zárórák tárgyában alkotott szabályrendeletet az alispán megtoldotta azzal a pótlással, hogy a záróra-meghosszabbitási engedélyekért a kérvényezők a kincstárt illető 2 koronán felül a városi pénztárba 4 koronát fizessenek. Ez ellen a szekszárdi vendéglősök közül Tóth Gyula és társa felebbeztek. A kereskedelmi miniszter a szabályrendeletet az alispán pótlásával hagyta helyben és az igy megállapított szabályredelet a kihirdetés után 4-ik napon lép életbe.

— Névmagyarosítások Weiseburg Béla du- naföldvári illetőségű budapesti lakos vezetéknevét > Vári*-ra változtatta. Eiter Adolf teveli lakos és kiskorú Ernő fia vezetéknevét »Éré■ nyi«-re; dr. Freund Gyula volt paksi, jelenleg budapesti ügyvéd vezetéknevét «Áldor»-ra változtatta. Grünbaum Bernát dombóvári lakos a maga és gyermekei: Sándor, Irén, Eszter, Margit és Gizella nevét «Kertész»-re; Klein József tolnai illetőségű budapesti lakos «Kallós»-ra.; Opiczer Ferenc nagydorogi lakos «Orosz»-ra magyarosították nevüket. — Ochs István bonyhádi illetőségű ugyanottani lakos, vezetéknevét »Nagy«-ra.‘ — kiskorú Rosenfeld Pál és József pincehelyi lakosok pedig »Rózsá«-va. magyarosították némethangzasu vezetéknevüket. — Tringer János döbröközi, jelenleg kaposvári lakos a maga és kiskorú József fia nevét »Bognár«-ra magyarosította. — Steiner Dávid (Dezső) dunaföldvári lakos nevét »Szőcs«-re magyarosította.

— Talált gyermek. Pécsvárad és Püspök- nádasd között egy 10 évesnek látszó fiúgyermeket talált a csendőrjárőr. A fiut^bevallása szerint SÍn}on Jánosnak hívják s Pécsről Szekszárdra akart menni Taksonyi Istvánhoz. Az eltévedt fiút a pécsi püspöki patronázs vette gondjaiba.

— Letartóztatott tolvaj vasutas. Malán

József máv. kalauz, aki a dombóvár—fiumei vonalon tett szolgálatot, azon gyanú alatt állott, hogy a vasúton szállított csomagokat megdézsmálja. Le is lett tartóztatva, azonban kellő bizonyíték hijján szabadon bocsájtották. Most azonban kiderült, hogy Matán feje volt egy valóságos tolvajszövetkezetnek s a lopott holmikat rendesen Zágrábban értékesítették. A csendőrség az egész bűnszövetkezetet a vezérrel együtt letartóztatta.

— Csödmegszüntetós. A szekszárdi kir. törvényszék Benedikt Ármin és Schön Ede bonyhádi lakos kereskedők ellen a csődöt megszüntette.

— Gondnokság. A szekszárdi kir. törvényszék Frei Nándor szekszárdi, Cillako Antal dunaföldvári és Gosztola Julianna ozorai lakosokat gondnokság alá helyezte.

— Gyermekgyilkos anya. Mihálooics Teréz ujdombovari téglavető asszony vasárnap egy leány gyermeknek adott életeit, akit nyomban megfojtott s félreeső helyen elrejtette. Társnői a lelketlen anyát följelentették s bekísérték a szekszárdi ügyészség fogházába. A tamássii járás- bíróság részéről Wagner Andor albiró, dr. Freyler Károly és dr. Kertész Lipót orvosok kiszálltak s megállapították, hogy a esemő élve született s külső erőszak folytán halt meg.