Tolnavármegye, 1909 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1909-07-04 / 27. szám

4 TUL&AVAiUMJseX'K i:/u9 julius 4 — utak javítást. Az utóbbi hetek egy­mást követő zivatarai és felhőszakadásai az utakat — lehet mondani a megye egész terüle­tén — megrongálták és eliszapolták. Ennek kö­vetkeztében az uttatarozási és- tisztogatási mun­kálatok minden vonalon folyamatban vannak. Ezek a munkálatok nemcsak temérdek pénzbe kerülnek, de sok időt és utánjárást is igényel­nek. Alacs Zoltán műszaki tanácsos a legnagyobb erélylyel gondoskodik az utak jókarba helyezé­séről, aminek sikerét nagyban befolyásolja az a körülmény, hogy az esőzések lehet mondani napról-napra megújulnak és újabb beiszapolá- sok megsemmisítik a nagy költséggel végzett tisztogatási munkálatokat, nem a legnagyobb örömére az utkaparóknak és utmestereknek, akik felelőségük és a kapott rendeletek tuda­tában alig győzik a sok muunkát. Itt azonban kibúvó nincs, a szigorú rendeleteknek — törik- szakad — eleget kell tenni. Megkívánja ezt nem­csak a rend, hanem a forgalom legfőbb érdeke is. Később majd ki lehet pihenni a fáradal­makat. — Mohács város megkeresése. Említettük már, hogy a belügyminiszter Mohács város hatá­rozatát, melylyel a hátaszék—mohácsi vasútra 100000 koronát szavazott meg, feloldotta, mert a miniszter a hátaszék—mohács—haranyavár—pél- monostori összeköttetésre az előmunkálati enge­délyt egyelőre kiadni nem szándékozik, mert ezen összeköttetésnek államvasuti vagy helyi ér­dekű vasúti alapon való megépítése kérdésében az elhatározást magának a jövőre tartotta fenn. Mohács város a miniszter e rendelkezését annak jeléü veszi, hogy a hátaszék—mohács—pélmo- nostori vasutat mégis az állam jogja létesí­teni és megkereste a vármegye közönségét, melyben nagy elismeréssel szól a vármegye kö­zönségének ez irányban kifejtett akciójáról, be­jelentve ahhoz való csatlakozását a jövőre is, különösen ha e tárgyban küldöttséget menesztene a kereskedelmi miniszterhez. A magunk részéről is a legmelegebben üdvözöljük a mohácsiakat. — Megyei telefonhálózat. A pécsi posta- és távirdaigazgatóság a tolnamegyei telefon- hálózat létesítése ügyében többféle számításo­kat csinált Simontsits Elemér alispán kezdemé­nyezésére. Ezek szerint a hálózat megépítése — állami hozzájárulás nélkül — mintegy 380000 koronába kerülne, a szekszárd—gyönk.—tamásii összeköttetés pedig 30000 koronába, azzal a feltétellel, hogy az állami távbeszélő oszlopok, ahol csak lehet, mindenütt igénybe vétetnek; (távirdaoszlopok igénybe nem vehetők) amiért a vármegye évi 3360 koronát, a szekszárd— gyönk—tamásii vonalon évi 108 koronát fizetne. Első felállítás címén az államnak külön megté­rítendő összeg nincs, csak a felhasznált anya­gok tényleges értéke és a felmerült munkabé­rek, szállítási dijak, felügyeleti költségek fize­tendők meg, ami a tervezett költségben már bentfoglaltatik. A postaigazgatóság szerint a külön megyei telefonhálózat létesítése a vár­megyére nézve nem előnyös, mert az igen tetemes személyzeti és üzleti természetű nehéz­ségeket okozna és a hálózat célját még sem érné el, mert ez az állami hálózattal összeköt­tetésbe egyáltalában nem hozható. Óhajtandó, hogy a vármegyei telefonhálózat — az állami­val kapcsolatban — lehetőleg mentői előbb lé­tesüljön. így van ez már életbeléptetve 37 tör­vényhatóság területén, tehát az ország nagyobb felében, és pedig a Dunántúl Győr, Komárom, Sopron és Vasmegyékben. Egy okkal több arra, hogy nálunk is meglegyen, hogy e valóban modern intézmény segélyével kétségbeejtő for­galmi viszonyaink hátrányain lehetőleg segít­hessünk. — Fiatalkorú bűnösök kerületi fogháza. Ja­nuár 1-én lépnek életbe a büntető novellának a fiatalkorú bűnösökre vonatkozó intézkedései, a melyek között van az is, hogy a fiatalkorú el­itéltek külön fogházakban helyezendők el. Az életbeléptetésnek előkészületei közé tartozik, hogy ezen kerületi fogházak elhelyezéséről jó előre gondoskodás történjék. Sárospalaky József a pécsi kir. ügyészség vezetője, Felber Arthur kir. főügyész és Angyal Pál dr. patronage-elnük hat­hatós támogatásával el is érte, hogy az igazság- ügyminiszterium hajlandóságot árult el a fiatal korúak kerületi fogházának Pécsett leendő léte­sítésére. A minisztérium kiküldötte Rottenbiller Fülöp pécsi kir. Ítélőtáblái birót, aki a minisz­tériumban a pationage ügyek előadója és Zá borszky Istvánt, a minisztérium építési osztályának főnökét, akik a napokban megtekintették a pécsi kir. ügyészség fogházának épületét, hogy meg­állapítsák azon módozatokat, amelyek mellettjaz a fiatalkorúak kerületi fogházává átalakith tó lenne. Az átalakítások után az épület kizárólag a mondott célt szolgálná és abban a pécsi kir. tábla területének fiatalkorú bűnösein kívül csak a vizsgálati fogságban, előzetes letartóztatásban levő és a házi munkák körül szükséges felnőtt foglyokat tartanák, legfeljebb ötvenet, mig a jog­erősen elitélteket azonnal elszállítanák a kapos­vári, szekszárdi stb. fogházakba. A miniszteri kiküldötteü a döntés előtt még Szekszárdra is kiszállnak, hogy megtekintsék, nem lenne-e a szekszárdi fogházépület a fiatalkorúak kerületi fogházává átalakítható. Városunk fejlődésére nézve nagy nyereségnek tartanók, ha ez uj állami intéz­mény itt helyeztetnék el. — A gyönki főszolgabírói hivatal építése. Szőke és Nagy budapesti építészek tervei sze­rint Gyönkön a főszolgabírói hivatal és magán­lakás elhelyezésére uj épületet emelnek. Ennek 66.495 kor. 68 fillérrel engedélyezett munkáira e hó 12-én tartottak Gyönkön a községházánál árlejtést. Ajánlatot adtak be: Reiszer Ádám (Siófok) 5°/0, Lámping Ádám és fia (Gödre) 7o°/0, Baumgart és Liebermann (Dombóvár) 7°/0, Ausch Mór és Éppel József (Gyönk) 15o/0, Kriszt Mihály (Mezőberény) 6o/0, Asztalos és Baksay (Paks) 6’/o, Engel Frigyes (Kölesd) 7*/o engedménynyel, Weisz Ödön (Eszék) 3 5°/o felül- fizetéssel. Az építést 56.518 kor. 78 fillérért Ausch és Éppel kapták meg. — Községház építése Györkönyben. Györ- köny község az uj községházának összesen 20,517 korona 54 fillérrel engedélyezett munkáit vállal­kozónak akarja átadni. A munkáknak Herényi Győző szekszárdi mérnök tervei szerinti kivite­lére Baksay György (Paks) 4'5°/o, Asztalos Fe­renc (Paks) 6o/o, Engel Frigyes (Kölesd) 3>, Budai József (Tolna) 5*/o, Grünwald Salamon (Paks) 9’5%, Reich Ármin (Szekszárdi 7'35'/o, Pándl és Goldgruber (Nagydorog) 6% enged­ménynyel pályáztak s igy a munkákat 18568 K 38 fillérért Griinwald Salamon kapta meg. — Vásár. A kereskedelemügyi miniszter megengedte, hogy Tamási községben a minden csütörtökön sertésfelhajtással egybekötve tartatni- szokott hetivásárokon kívül, még minden hétfőn is, de állatfelhajtás nélkül, hetivásár tartassák. — Bolgár kertészet. Flasits József mágocsi bérlő az Ujdombóvárboz tartozó Csurgó-pusztán nagyobb szabású bolgárkertészet létesítéséhez a Kapos vizén vízmű létesítésére kért és kapott en­gedélyt. — Házvétel. Rosmayer Ferenc megvette a Paulbeim István és dr. Csányi Aladár budapesti Hernád-utcai 4 emeletes bérházát 600.000 korona vételárban. — A szekszárdi általános ipartestület és a magyarországi munkások rokkant- és nyugdij- egylete szekszárdi 202-ik fiókja saját alapjuk ja­vára a polgári olvasókör összes helyiségeiben 1909. julius hó 4-én jótékouycélu juniálist rendez. — Elgázolta a vonat. Kedden délben, amint a bonyhádi pályaudvart elhagyta a személyvonat, nagy riadalmat okozott az utasok között, hogy egy férfi elgázolása miatt a vonat megállt. A szerencsétlenül járt férfi Németh István szek­szárdi fazekas mester volt, ki már a vonat el­indulása után akart arra felugrani s oly szeren­csétlenül bukott le, hogy jobb lábát a vonat kerekei boka fölött elmetszették. Németh Istvánt a vasút emberei részesítették az első segélyben, majd pedig vonatra tették s Szászváron a sür- gönyileg odahívott pályaorvos vette ápolás alá. Á súlyosan sérült embert még aznap beszállítot­ták a kaposvári közkórházba. — Életunt urileány. Tamásiból Írják, hogy múlt szombaton ott agyonlőtte magát Dragics Mária 20 éves gyógyszerészgyakornoknő. A szép szőke leányt, bár csak hivatásának és erdei sétái­nak élt, mindenki ismerte és szerette, mert a patikában mindenkihez volt egy jó szava. Utolsó napján kimenőt kért László Géza gyógyszerész­től és elment sétálni. Észrevétlenül forgópisztolyt és mérget vitt magával. Mivel vacsorára nem jött haza, Lászlóék kerestették, de hiába. Reggel találta meg Nyirő Ferenc kutásó, még akkor élt, de már agóniában volt. Levelet találtak nála, melyben bejelenti öngyilkosságát, de okát nem adja. Mivel az öngyilkosság kétségtelen, nem bon­colták fel. A hivatalos nyomozás szerint tettét este 6 óra tájban követte el. Ezzel szemben a kulcsárpusztai gazda, aki éjjel a szénát őrizte, azt állítja, hogy éjfélkor egy fehérruhás hölgyet látott az utszéli kereszt előtt imádkozni, aki valószínűleg azonos volt az öngyilkos leánnyal. — Temetési járulék. Monos István nyug­díjas 48/49-es közvitéz eltemetéseért a miniszter- elnök Monos József nagydorogi lakosnak 30 K temetési járulékot utalványozott. — Fizetésképtelenség. Stern Miksa utóda paksi bejegyzett kereskedő bejelentette fizetés- képtelenségét. — A jó szappant arról lehet felismerni, hogy vizben könnyen oldódik és igy a ruha szeny- nyjét is könnyen oldja. Éppen azért a könnyen oldódó „Szarvas“-jegyü „Schicht“-szappanért szí­vesebben fizetünk egy fillérrel többet, mivel sok­kal kiadósabb, minf az olcsóbb szappan. Kérjünk mindig „Schicht“-szappant a „Szarvas“ jegygyei, melynek tisztaságáért 25.000 koronával szava­tolunk. — A selyemgubók beváltása. A szekszárdi selyemtenyésztési felügyelőségnél már nagyban folyik a kész selyemgubók beváltása, mert a leg­korábban kikelt hernyók már mindenütt begu- bództak. A későbben kikeltett generáció azonban még fejlődésben van és sokat kíván enni, pedig az eperfákról már javarészt le van pusztítva a levél, A tolnamegyei lakosság ugyanis mind na­gyobb előszeretettel foglalkozik a selyemhernyó­tenyésztéssel, de a tenyésztői kedv növekedésével nincsen arányban az uj eperfákról vagy sövények­ről való gondoskodás. Az emberek csak nagy fá­radsággal és nagy messzeségről képesek megfelelő mennyiségű levelet szerezni. Az utszéli fákat úgy­szólván utolsó levélig megkoppasztják, úgy, hogy olyanok lesznek ezek, mintha kihaltak volna. Ilyen körülmények között csak természetes, hogy a fák idő előtt tönkre jutnak. A községi elöljáró­ságokat minden vonalon arra kellene szorítani, hogy fokozottabb mértékben gondoskodjanak ál­landóan uj eperfák ültetéséről, mert igy lehetővé teszik, hogy a szegényebb néposztály még na­gyobb kedvet kapjon ehez a jövedelmező kereseti ághoz és jobban kihasználhassa azt. Ebből csak előny származhatik úgy egyesek, mint a köz­ségek, végül az ország javára is. — A záróra-meghosszabbítási engedélyek dija. A Szekszárd város áltál a korcsmái zár­órák tárgyában alkotott szabályrendeletet az al­ispán megtoldotta azzal a pótlással, hogy a záróra-meghosszabbitási engedélyekért a kérvé­nyezők a kincstárt illető 2 koronán felül a vá­rosi pénztárba 4 koronát fizessenek. Ez ellen a szekszárdi vendéglősök közül Tóth Gyula és társa felebbeztek. A kereskedelmi miniszter a szabályrendeletet az alispán pótlásával hagyta helyben és az igy megállapított szabályredelet a kihirdetés után 4-ik napon lép életbe. — Névmagyarosítások Weiseburg Béla du- naföldvári illetőségű budapesti lakos vezeték­nevét > Vári*-ra változtatta. Eiter Adolf teveli lakos és kiskorú Ernő fia vezetéknevét »Éré■ nyi«-re; dr. Freund Gyula volt paksi, jelenleg budapesti ügyvéd vezetéknevét «Áldor»-ra vál­toztatta. Grünbaum Bernát dombóvári lakos a maga és gyermekei: Sándor, Irén, Eszter, Mar­git és Gizella nevét «Kertész»-re; Klein József tolnai illetőségű budapesti lakos «Kallós»-ra.; Opiczer Ferenc nagydorogi lakos «Orosz»-ra magyarosították nevüket. — Ochs István bony­hádi illetőségű ugyanottani lakos, vezetéknevét »Nagy«-ra.‘ — kiskorú Rosenfeld Pál és Jó­zsef pincehelyi lakosok pedig »Rózsá«-va. ma­gyarosították némethangzasu vezetéknevüket. — Tringer János döbröközi, jelenleg kaposvári lakos a maga és kiskorú József fia nevét »Bognár«-ra magyarosította. — Steiner Dávid (Dezső) dunaföldvári lakos nevét »Szőcs«-re magyarosította. — Talált gyermek. Pécsvárad és Püspök- nádasd között egy 10 évesnek látszó fiúgyerme­ket talált a csendőrjárőr. A fiut^bevallása szerint SÍn}on Jánosnak hívják s Pécsről Szekszárdra akart menni Taksonyi Istvánhoz. Az eltévedt fiút a pécsi püspöki patronázs vette gondjaiba. — Letartóztatott tolvaj vasutas. Malán József máv. kalauz, aki a dombóvár—fiumei vo­nalon tett szolgálatot, azon gyanú alatt állott, hogy a vasúton szállított csomagokat megdézs­málja. Le is lett tartóztatva, azonban kellő bizo­nyíték hijján szabadon bocsájtották. Most azonban kiderült, hogy Matán feje volt egy valóságos tolvajszövetkezetnek s a lopott holmikat rendesen Zágrábban értékesítették. A csendőrség az egész bűnszövetkezetet a vezérrel együtt letartóztatta. — Csödmegszüntetós. A szekszárdi kir. tör­vényszék Benedikt Ármin és Schön Ede bonyhádi lakos kereskedők ellen a csődöt megszüntette. — Gondnokság. A szekszárdi kir. törvény­szék Frei Nándor szekszárdi, Cillako Antal duna­földvári és Gosztola Julianna ozorai lakosokat gondnokság alá helyezte. — Gyermekgyilkos anya. Mihálooics Teréz ujdombovari téglavető asszony vasárnap egy leány gyermeknek adott életeit, akit nyomban megfojtott s félreeső helyen elrejtette. Társnői a lelketlen anyát följelentették s bekísérték a szek­szárdi ügyészség fogházába. A tamássii járás- bíróság részéről Wagner Andor albiró, dr. Freyler Károly és dr. Kertész Lipót orvosok kiszálltak s megállapították, hogy a esemő élve született s külső erőszak folytán halt meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom